Piacenza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 45,0425°, k. h. 9,6957°

A piacenzai katedrális homlokzata

Piacenza (latinul Placentia, a helyi emilia-romagnai nyelvjárásban Piasëinsa) város Olaszország északi részében, Emilia-Romagna régióban. Piacenza megye székhelye. Területe 118 km², lakossága 2004. december 31-ei adatok szerint 99 150.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A völgyében, Trebbia folyótól nyugatra, a Ligur Appeninek lábainál fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rómaiak letelepedése előtt más népek éltek itt: közvetlenül előttük a folyó jobb partját a Trebbia és a Taro folyók közt a Gallia Cisalpinából származó gall törzs, az anamarik népesítették be..[1] Korábban Polübiosz szerint[2] „ezeket a síkságokat ősidőktől az etruszkok laktak”, mielőtt a gallok elragadták tőlük az egész Pó-síkságot. Bár Polubiosz szerint az etruszkok elhagyták a vidéket, talan egy részükre gondolt, mivel az etruszk kultúra a régióban fennmaradt egészen a rómaiak érkezése utánig. Később a Lombard hercegség székhelye lett. 1126-ban szabad önkormányzata lett; Barbarossa Legnano harcolt a Lombard Liga ellen. 1336-ban a Visconti család birtoka volt és a birtokukban maradt 1447-ig , majd a tizenhatodik század első felében először Franciaországhoz, majd a pápai államhoz tartozott.

Piacenzában gyógyított pestises betegeket - és maga is itt gyógyult ki a kórból - a 14. században Szent Rókus.[3]

Sebastiano Ricci képe a múzeumból-

A 1732-1859 között Bourbon uralom alatt volt, a napóleoni korszakban csatolták a Department of Taro Birodalomhoz, később Marie Louise birtoka lett.

Az 1848 május 10-i népszavazáskor Piacenza kérte bekebelezését a születő Olasz Királyságba. Az olasz városok közül egyhangú népszavazással elsőként lett annak része, kiérdemelve ezzel az Elsőszülött nevet.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Antal bazilika (1278-1373) - gótikus stílusban, a tizenkettedik században épült. Orgonáját David Bergamo tervezte.
  • Santa Maria di Campagna bazilika - Reneszánsz stílusban épült. Az előtte fekvő téren II. Orbán pápa hirdette az első keresztes hadjáratot. A templom freskói közül Giovanni Antonio Sacchi freskói díszítik a kupolát és a két kápolnát a bal oldalon. Egyéb munkák a Galeazzo, Antonio, Giulio és Bernardino Campi, Camillo Procaccini, Guercino, Malosso, De Longe, Bibbiena, Stern és Avanzini. A templom Piacenza Alessio Tramello építész talán legnagyobb remekműve.
  • San Sisto templom - reneszánsz stílusban épült.
  • San Lorenzo templom - a tizennegyedik században épült.
  • San Donnino templom - román stílusban épült, homlokzatát 1889-ben felújították.
  • Szent Anna templom - a tizenkettedik századbann 1334 körül átépítették, amely otthont ad Jan Rocco, Giovanni Angelo Del Maino, 1534-ben fából készült szobrának.
  • Szent Eufémia Bazilika - román stílusban épült. Ebben a templomban temettek el a maradványait püspök Aldo Gabrielli da Gubbio püspöknek, aki az épület felszentelte. Található itt egy női alakot ábrázoló fából készült szobor is, melyet 1516-ban Giovanni Angelo Del Maino készített.
  • San Pietro templom, egykor a jezsuitáké volt.
  • Szent Brigid templom - (Írország védőszentje, Szent Brigitta) 826 és 850 között alapították. Az ír Szent Donatus püspök Fiesole itt adott otthont a ír zarándokoknak.
  • San Paolo templom - barokk stílusban épült. A templom egyszerű homlokzatú. A belső tér egyhajós hat oldalsó kápolnával. A templom freskói: Szent Pál meggyógyít egy fiút és San Biagio San Biagio üdvözölte a mennyben a Megváltó Giovanni Evangelista Draghi. Robert de Longe San Biagio vértanú. Egy névtelen tizennegyedik századi festő a Madonna és a gyermek Enthroned. Bartolomeo Di Pietro és Szentírás epizódok, Szent Pál a damaszkuszi úton. A freskók Luciano Ricchetti,a szószék Giovanni Leoni munkája.
  • Városháza - gótikus stílusban épült. 1281-ben Alberto Scoto Regent ghibellino nyomatékos kérésére építtette a város, melynek ma is igazi szimbóluma az épület.
  • Kormányzói Palota - a tizennyolcadik században, klasszicista stílusban Lothar Tomba által épült. Az épület ma a Kereskedelmi Kamara székhelye.
  • Palazzo dei Mercanti - a XVII században épült, jelenleg az önkormányzat székhelye.
  • Katolikus Egyetemen a Sacred Heart négy karral (Mezőgazdaság, közgazdaságtan, jog, oktatás), 2010 októberében jött létre.
  • Farnese palota - ma a Városi Múzeum Palazzo Farnese épülete. Benne a középkor, a reneszánsz, üveg és kerámia rész, amellett a Műcsarnok, a fegyvertár, a Kocsimúzeum, a Régészeti Múzeum és a Múzeum a Risorgimento.
  • A Természettudományi Múzeum
  • Ricci Oddi Gallery of Modern Art - amelyben több mint hétszáz alkotás található a tizenkilencedik századtól a mai napig.

Szintén fontosak a Városi Könyvtár Passerini-Landi és a Board of Alberoni. Az utóbbi hatalmas építészeti komplexum, ez egy művészeti galéria, egy obszervatórium, a Természettudományi Múzeum, a könyvtár és a San Lazzaro templom.

Híres piacenzaiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Smith, William (1854). "Ananes". Dictionary of Greek and Roman Geography, illustrated by numerous engravings on wood. London: Walton and Maberly; John Murray.  Smith cites Polybius, Histories, Book II, sections 17 and 32.
  2. Histories II.17.
  3. ^ a b c Szent Rókus

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Piacenza című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Piacenza témájú médiaállományokat.