Erfurt

Erfurt címere

Közigazgatás

Ország

Németország

Tartomány

Türingia

Kormányzati kerület

Erfurt

Kerület

Szabad város

Polgármester

Andreas Bausewein (SPD)

Irányítószám

99001–99198

Rendszám

EA

Népesség

Teljes népesség

202 562 fő (2005) +/-

Népsűrűség

753 fő/km²

Földrajzi adatok

Tengerszint feletti magasság

430 m

Terület

269,17 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Erfurt

Pozíció Németország térképén

Koordináták: é. sz. 50° 58′, k. h. 11° 2′

é. sz. 50° 58′, k. h. 11° 2′

Erfurt weboldala

Erfurt város Németországban, Türingia szövetségi állam székhelye. Lakóinak száma 202 562 (2005).

Fekvése [szerkesztés]

A Gera-folyó partján fekszik.Németország újraegyesítése óta a legnagyobb város az ország földrajzi központja közelében. Délről közelítve a várost egy erdő borította domb veszi körül.

Szomszédos települések [szerkesztés]

A következő települések határosak Erfurttal:

Weimar körzetben: Niederzimmern, Utzberg, Mönchenholzhausen és Klettbach,
Ilm körzetben: Kirchheim, Rockhausen és Ichtershausen,
Gotha körzetben: Ingersleben, Gamstädt, Nottleben és Zimmernsupra,
Sömmerda körzetben: Witterda, Elxleben, Walschleben, Riethnordhausen, Nöda, Alperstedt, Großrudestedt, Udestedt, Kleinmölsen és Großmölsen.

Története [szerkesztés]

A középkorban virágzó kereskedőváros volt. 1803-tól Poroszországhoz tatozott. 1807 és 1814 között a franciák tartották megszállás alatt. 1808-ban itt volt az ún. erfurti fejedelmi nap: Napóleon találkozott I. Sándor orosz cárral. A német szociáldemokrata párt (SPD) 1891-ben itt tartotta kongresszusát. Az 1875. évi gothai program helyett ekkor fogadták el a marxista színezetű erfurti programot. 1948 és 1952 között Türingia szövetségi állam székhelye volt; ezt a rangját 1990-ben nyerte vissza. Még egy nevezetes találkozó színhelye: 1970-ben Willy Brandt, az NSZK szövetségi kancellárja találkozott Willi Stoph-fal, az NDK minisztertanácsának elnökével.

Erfurthoz csatolt települések [szerkesztés]

Az Erfurthoz csatolt települések listája:

1911: Ilversgehofen
1937: Teile von Marbach
1938: Hochheim és Melchendorf valamint Salomonsborn és Bindersleben részterületei
1950: Bischleben, Dittelstedt és Rhoda
1950: Bindersleben, Gispersleben-Viti, Gispersleben-Kiliani, Marbach, Möbisburg és Schmira
1994: Alach, Ermstedt és Frienstedt
1994: Büßleben, Egstedt, Hochstedt, Kerspleben, Kühnhausen, Linderbach-Azmannsdorf, Mittelhausen, Molsdorf, Niedernissa, Schwerborn, Stotternheim, Tiefthal, Töttleben, Vieselbach, Waltersleben és Windischholzhausen.
1994: Töttelstädt

Vallások [szerkesztés]

Martin Luther emlékmű

A település legnagyobb vallása az evangélizmus.

A településen csekély (650 fő) a zsidóság létszáma.

Politika [szerkesztés]

Főpolgármesterek 1817-től [szerkesztés]

1817 – 1833: Dr. Wilhelm August Türk
1833 – 1850: Karl Friedrich Wagner
1850 – 1851: Dr. Hermann Mallinckrodt megbízott főpolgármester
1851 – 1871: Freiherr Carl von Oldershausen
1871 – 1889: Richard Breslau
1890 – 1895: Gustav Schneider
1895 – 1919: Dr. Hermann Schmidt
1919 – 1933: Dr. Bruno Mann
1933 – 1934: Theodor Pichier (NSDAP)
1935 – 1936: Dr. Max Zeitler (NSDAP)
1936 – 1945: Walter Siegfried Kießling (NSDAP)
1945. (április 15. – július 7.): Otto Gerber (pártonkívüli), megbízott főpolgármester
1945 – 1946: Hermann Jahn (KPD)
1946 – 1961: Georg Boock (SED)
1961 – 1969: Rudolf-Dietrich Nottrodt (SED)
1969 – 1982: Heinz Scheinpflug (SED)
1982 – 1989: Rosemarie Seibert (SED)
1989 – 1990: Siegfried Hirschfeld (SED)
1990 – 2006: Manfred Otto Ruge (CDU)
2006 – máig: Andreas Bausewein (SPD)