Haifa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Haifa
חיפה
Pic haifa.png
Haifa címere
Haifa címere
Haifa zászlaja
Haifa zászlaja
Héber neve: חיפה
Közigazgatás
Ország  Izrael
Körzet Haifa körzet
Rang város
Polgármester Yona Yahav
Irányítószám na., öt számjegyű
Körzethívószám (+972)
Testvértelepülései lásd a fejezetben
Népesség
Teljes népesség 268 200 fő (2010) +/-
Földrajzi adatok
Időzóna IST, UTC+2
Elhelyezkedése
Haifa (Izrael)
Haifa
Haifa
Pozíció Izrael térképén
é. sz. 32° 49′, k. h. 34° 59′Koordináták: é. sz. 32° 49′, k. h. 34° 59′
Haifa weboldala


Haifa (héberül חֵיפָה Ḥefa; arabul: حَيْفَا Sound Ḥayfā [1]) Észak-Izrael legnagyobb városa és az ország harmadik legnagyobb városa. Lakosságának száma kb. 268 200 fő.[2] Kikötőváros, a Földközi-tenger partján fekszik a Haifa-i öbölben, kb 90 km-re északra Tel-Aviv városától.[3] A város dimbes-dombos, mivel a Kármel-hegyen és annak lábánál épült; fontos ipari központ is. Izrael legbékésebb városa; keresztények, muszlimok és zsidók között ritka az összetűzés.[4]


Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Haifa a Kármel-hegy lábánál

Mai ismereteink szerint Haifát, illetve a Kármel-hegyet már említik a perzsa (lásd:perzsia), majd görög birodalom történettudósai, az arab, a héber, a muszlim és a keresztény szent könyvek is. Ebből következően alapítása az ókorban történt. Ókori neve biztosan nem ismeretes. Része volt a Mezopotámiai, majd a Szeleukida birodalomnak. Az ókori birodalmak összeomlása után a korai középkorban a szaracénok ellen vívott keresztes háborúk is érintették a várost.

A bahái kert, középen az aranykupolás Báb sírszentélye

Jelentősebb történelmi évszámok Haifa történelmében:

  • 1096-1270-ig a hét keresztes háború;
  • 1914-1918 az első világháború a Palesztinán átmenő Hidzsáz-vasút leágazó vonala és kikötői mivolta révén ellátási vonal;
  • 1920-1948 a Palesztin állam része;
  • 1948-1982 arab-izraeli háborúk részese, és Izrael állam része.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Haifa egyik nevezetessége a Kármel-hegy, amelynek nevét ma is őrzik a Kármeliták. A hegyen található a Kármelita Kolostor és Illés barlangja.
  • A bahái kert, mely Izrael leglátogatottabb botanikus kertje a Bahái Világközpont területén.[5][6]
  • A német protestáns templomos mozgalom (nem tévesztendő össze a középkori, azonos nevű lovagrenddel) piros cseréptetős városnegyede. A Ben Gurion út mentén elterülő kávéházak, éttermek és butikok a város szórakozónegyedének központja.
  • Raoul Wallenberg dolgozott Haifában egy holland érdekeltségű banknál.

Városkép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panorámafelvétel
Panorámafelvétel

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Many Hebrew speakers, though, particularly those who come from Haifa, refer to the city by its Arab pronunciation.
  2. http://www1.cbs.gov.il/shnaton62/st02_16.pdf
  3. Haifa Port. (Hozzáférés: 2007. május 5.)
  4. http://www.jpost.com/Christian-News/Hijabs-kippahs-and-Santa-hats-the-Haifa-Festival-of-Festivals-384800
  5. A bahá’í kertek
  6. Turista információk a botanikus kertről

Könyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Haifa témájú médiaállományokat.
  • Történelmi világatlasz, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1981 ISBN 963-351-696-X CM 32.oldal IIB4; 78.oldal IE4; 97. oldal IB1 és IIIC2