Guayaquil
| Guayaquil | |||
 |
|||
| A Guaya-folyó látképe a Santa Ana-hegyről | |||
|
|||
| Becenév: La Perla del Pacífico (A Csendes-óceán gyémántja) | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ecuador |
||
| Tartomány | Guayas | ||
| Alapítás éve | 1534 | ||
| Polgármester | Jaime Nebot | ||
| Irányítószám | 090101 - 090158 | ||
| Körzethívószám | (+593) 4 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen +/- | ||
| Népsűrűség | ~7547 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | ~345 km² | ||
| Időzóna | ECT, UTC-5 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Guayaquil
Pozíció Ecuador térképén
|
|||
| d. sz. 2° 11′, ny. h. 79° 53′ | |||
| Guayaquil weboldala | |||
Guayaquil, teljes nevén Santiago de Guayaquil, Ecuador legnépesebb városa és fő tengeri kikötője. Guayaquil egyúttal Guayas tartomány és azon belül Guayaquil megye székhelye is. Lakosainak száma a 2001-es népszámlálás alapján 1 985 379.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Guayaquil a fővárostól, Quitotól 260 km-re délnyugatra a Csendes-óceán mellett a Guyaquil-öbölbe torkolló Guayaquil-folyó nyugati partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A város helyén eredetileg bennszülött település állt. Guayaquil városát 1538. július 25-én alapította a spanyol konkvisztádor Francisco de Orellana Muy Noble y Muy Leal Ciudad de Santiago de Guayaquil néven. Ez a mai elfogadott hivatalos dátum, a város alapításának ünnepe. A történészek azonban között nincs egyetértés az alapítás dátumát illetően, hiszen a várost többször is megalapították. A másik lehetséges alapító Diego de Almagro volt. A város népessége 1600-ben 2.000, 1700-ban mintegy 10.000 volt.
1687-ben Guayaquilt angol és francia kalózok támadták meg és rabolták ki. A véres harc során a több mint 260 kalózból 35 halott és 46 sebesült volt, a vedők közül 75 halott és több mint 100 sebesült volt. 1709-ben 110 angol és francia kalóz támadta meg a várost, azonban a kitört sárgaláz idő előtti távozásra kényszerítette őket.
1820. október 9-én a városban állomásozó katonaság által is támogatott polgárok egy csoportja szinte vér nélkül leverte a királyi gárda ellenállását és letartóztatta a spanyol hatóságok képviselőit. Guayaquil kikiáltotta függetlenségét Spanyolországtól. 1822. július 26-án José de San Martín és Simón Bolívar Guayaquilban tartotta azt híres tanácskozást, melyen felvázolták a független Dél-Amerika tervét. A várost 1896-ban hatalmas tűzvész pusztította, melyben nagy része leégett.
Guayaquil a római katolikus egyház egyik országos központja, a guayaquili érsek székhelye. A Szent Péter székesegyház a régió központi temploma, a lakosság döntő része római katolikus. Az országban hagyományos lelkiismereti szabadság miatt azonban a városban sok más vallás épületei is megtalálhatók.
A belváros épületei nagyon látványosan és célszerűen épültek. Jellegzetességük a kolonádos vagy árkádos megoldás, amely nemcsak az egyenlítői tűző naptól, hanem a trópusi esőktől is védi a járókelőket.
A város Ecuador halászati és feldolgozóiparának központja.
A város repülőtere a Simón Bolívar nemzetközi repülőtér a közelmúltban komoly fejlesztésen esett át.
Híres emberek[szerkesztés]
A város számos világhírű művésszel és sportolóval büszkélkedhet. Ilyenek Enrique Tábara, Félix Arauz, Juan Villafuerte, Luis Molinari és Theo Constanté festőművészek, Hugo Cifuentes fotóművész, Benjamin Urrutia & José Joaquín de Olmedo költő (akiről a repülőteret elnevezték), Jorge Saade hegedűművész és Pancho Segura teniszező.
Felsőoktatás[szerkesztés]
Guayaquil jelentősebb egyetemei:
- Escuela Superior Politécnica del Litoral
- Universidad de Guayaquil
- Universidad Católica de Santiago de Guayaquil
- Universidad Laica Vicente Rocafuerte
- Universidad de Especialidades Espíritu Santo
- Brookdale College+University of Florida
Sport[szerkesztés]
Guayaquil adott otthon 1982-ben az úszó-világbajnokságnak, valamint az ezzel egyidőben megrendezett vízilabda-világbajnokságnak is.
A város legnagyobb labdarúgó klubjai:
