Gázai övezet

Gázai övezet
Egyéb nevei	قطاع غزة Qiṭāʿ Ġazza / Kitá Gazza רצועת עזה Retzu'at 'Azza
Pénznem	izraeli új sékel (NIS) = 100 Agorot
Népesség
Népesség	Teljes: 1 376 289 fő (2005) Izraeli telepes: 8000 fő fölött
Népsűrűség	3 823/km²
Nyelv	Elsősorban arab (ezenfelül héber, angol)
Földrajzi adatok
Terület	360 km²
Időzóna	UTC +2 (NYISZ: UTC +3)
Térkép

A Gázai övezet egy part menti földterület a Földközi-tenger kelet-délkeleti részén. Délnyugat felöl határos Egyiptommal, délkelet és északkelet felől pedig Izraellel. A Gázai övezet Palesztina egyik területe (Ciszjordánia a másik). Az övezet 41 kilométer hosszú, szélessége 6 és 12 kilométer között változik, területe megközelítőleg 360 négyzetkilométer. Az övezetet nem minden ország ismeri el önállónak, hanem Izrael részének, azon belül a Palesztin Nemzeti Hatóság fennhatósága alá tartozó területnek. A 2007-es gázai csata után a Hamász a Palesztín Hatóságot kiszorította a hatalomból és de facto ellenőrzi az övezet területét, amely izraeli blokád alatt áll.

Története [szerkesztés]

A terület nevét a legnagyobb településről és székhelyéről, Gázáról (másképpen Gázaváros) kapta.

Több ókori és középkori régészeti lelőhely is található az övezetben.

1948–1967 között a területet Egyiptom irányította. A hatnapos háborút követően azonban izraeli fennhatóság alá került, egészen a 2005-ös kivonulásig. Az 1993. szeptember 13-án megkötött osloi megállapodás értelmében Izrael fenntartja a Gázai övezet légterének, szárazföldi határainak és felségvizeinek a katonai irányítását. A területen élő kb. 9000 izraeli telepest 2005 augusztusában kitelepítették egy megállapodás értelmében. A kitelepítés nem ment zökkenőmentesen, az izraeli hadseregnek és rendvédelmi erőknek kellett erőszakkal végrehajtani az illegális telepek felszámolását és lakóinak kitelepítését Izraelbe.

Az övezetnek hét határátkelő helye van, melyek közül a két legjelentősebb az északkeleti erezi és a délnyugati rafahi. Izrael 1994-ben határoló falakat és „vasfüggönyt” kezdett építeni az övezet köré, hogy kontrollálni tudja az ellenőrizhetetlen palesztin bevándorlókat, illetve hogy később nyomást tudjon gyakorolni az övezetben élőkre. A blokád előtt és alatt több tucat föld alatti alagutat ástak a palesztinok Egyiptomba, amelyek a különböző fegyveres klánok ellenőrzése alatt állnak. Az alagutakon keresztül elsősorban hadianyagot, élelmet, vizet és üzemanyagot juttatnak be az övezetbe. 2008 elején palesztin fegyveresek áttörték a rafahi határátkelőt, azonban komolyabb összecsapások nem történtek az egyiptomi határőrökkel. A lakosság „vásárlási vándorlásba” kezdett a határmenti egyiptomi üzletekbe és vissza. A 11 napos kényszernyitást követően az egyiptomi rendvédelmi erők ismét lezárták a határátkelőt. A blokád napjainkban is fennáll mindkét szomszéd részéről. 2011 áprilisában az új egyiptomi kormány ígéretet tett rá, hogy megnyitja a rafahi határátkelőt, amellyel véget „vetnek Gáza szenvedésének”.^[1]

A területen folyamatosak a katonai összecsapások Izrael és a Hamász között: a Hamász a Gázai övezet területéről rakétákkal támadja Izraelt amire válaszul az 2008-ban, 2009-ben és 2012-ben^[2] is katonai akciót indított.

Demográfia [szerkesztés]

A terület fejlesztéséért szomszédai és a nemzetközi közösségek (ENSZ, Arab Liga, Európai Unió) is pénzügyi erőfeszítéseket tesznek. Körülbelül 1,4 millió palesztin lakja a térséget. Részben a blokád miatt azonban a munkanélküliség 70-80% körüli és a nagy népsűrűség tovább rontja az övezet élhetőségét.