Gázai övezet
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Nyelvek | Elsősorban arab |
| Területe - Teljes |
360 km² |
| Népesség - Teljes |
1 376 289 ( 2005. júliusi adat) |
| Pénznem | új izraeli sékel (NIS) = 100 Agorot |
| időzóna | UTC UTC +2 (NYISZ: UTC +3)]] |
 |
|
A Gázai övezet egy part menti földterület a Földközi-tenger kelet-délkeleti részén. Délnyugat felöl határos Egyiptommal, délkelet és északkelet felől pedig Izraellel. Az övezet 41 kilométer hosszú, szélessége 6 és 12 kilométer között változik, területe megközelítőleg 360 négyzetkilométer. Meglétét nem minden független ország ismeri el, azonban a Palesztin Nemzeti Hatóság fennhatósága alatt áll, Palesztina egyik területe (Ciszjordánia a másik). A 2007-es gázai csata után a Hamász de facto ellenőrzi területét.
1948–1967 között a területet Egyiptom irányította. A hatnapos háborút követően azonban izraeli fennhatóság alá került, egészen a 2005-ös kivonulásig. Az 1993. szeptember 13-án megkötött osloi megállapodás értelmében Izrael fenntartja a Gázai övezet légterének, szárazföldi határainak és felségvizeinek a katonai irányítását. A területen élő kb. 9000 izraeli telepest 2005 augusztusában kitelepítették egy megállapodás értelmében. A kitelepítés nem ment zökkenőmentesen, az izraeli hadseregnek és rendvédelmi erőknek kellett erőszakkal végrehajtani az illegális telepek felszámolását és lakóinak kitelepítését Izraelbe.
Az övezetnek 7 határátkelő helye van, melyek közül a két legjelentősebb az északkeleti erezi és a délnyugati rafahi. Izrael 1994-ben határoló falakat és „vasfüggönyt” kezdett építeni az övezet köré, hogy kontrollálni tudja az ellenőrizhetetlen palesztin bevándorlókat, illetve hogy később nyomást tudjon gyakorolni az övezetben élőkre. A blokád előtt és alatt több tucat föld alatti alagutat ástak a palesztinok Egyiptomba, amelyek a különböző fegyveres klánok ellenőrzése alatt állnak és ők működtetik. Az alagutakban elsősorban hadianyagot, élelmet, vizet és üzemanyagot juttatnak be az övezetbe. 2008 elején palesztin fegyveresek áttörték a rafahi határátkelőt, azonban komolyabb összecsapások nem történtek az egyiptomi határőrökkel. A lakosság „vásárlási vándorlásba” kezdett a határmenti egyiptomi üzletekbe és vissza. A 11 napos kényszernyitást követően az egyiptomi rendvédelmi erők ismét lezárták a határátkelőt. A blokád napjainkban is fennáll mindkét szomszéd részéről.
A terület nevét a legnagyobb településről és székhelyéről, Gázáról (másképpen Gázaváros) kapta. A terület fejlesztéséért szomszédai és a nemzetközi közösségek (ENSZ, Arab Liga, EU) is pénzügyi erőfeszítéseket tesznek. Körülbelül 1,4 millió palesztin lakja a térséget. Részben a blokád miatt azonban a munkanélküliség 70-80% körüli és a nagy népsűrűség tovább rontja az övezet élhetőségét.
Több ókori és középkori régészeti lelőhely is található az övezetben.
[szerkesztés] Képek
|
[szerkesztés] Lásd még
|
|||||||||||||||||
 |
Ez a földrajztudományi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
