Otrantói-szoros
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az Otrantói-szoros egy híres és fontos tengerszoros a Földközi-tengeren. Az Adriát köti össze déli irányban a Jón-tengerrel. A legszűkebb ponton, nagyjából az olaszországi Otranto és az albániai Vlora között szélessége kb. 71 km.
[szerkesztés] Történelem
Már az ókorban vitálisan fontos jelentősége volt, stratégiai pont, ahol is a római légiók állomásoztak és őrjáratoztak, mind a keleti, mind a nyugati oldalán.
Századokkal később, a Velencei Köztársaság is roppant fontosnak tartotta a víziút ellenőrzését, ezért őrpontokat állított Vlora, Butrint, de még Korfu szigetére is. 1480-ban az oszmán törökök Albániából indulva átkeltek a szoroson, terjeszteni az iszlám hitet az akkori Itáliában is.
Mindkét világháborúban jelentős szerepet játszott, de kiemelkedően az első világháborúban lett a neve ismert, tekintve, hogy több csatát is vívtak a tengeri zár áttörése érdekében egymással a központi és antanthatalmak. A Monarchia, valamint a Német Birodalom hadiflottája is igyekezett többször is áttörni a szorost lezáró védrendszert. Ezek a tengeri csaták voltak a Földközi-tenger térségében, úgymint a Monarchia életében a legnagyobb és leghevesebb ütközetek az első világháborúban, amik Otrantói csata névvel került be a köztudatba. A k.u.k. haditengerészet itt próbálkozott utoljára a háborúban nagy támadással immáron Horthy Miklós parancsnoksága alatt, de az akció kudarcba fulladt és elveszett a legnagyobb és legmodernebb csatahajó, a Szent István.
[szerkesztés] Napjainkban
A 90-es évektől kezdve már teljesen más dolgok miatt került ismét előtérbe, az illegális bevándorlás az EU-ba nagyon felerősödött, és számos menekült ezt az utat választotta. Az átkelés azonban nem veszélytelen az erős áramlások miatt. Jó időben motorcsónakkal 2 óra alatt megtehető az út.
[szerkesztés] Forrás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Straße von Otranto című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul.
|
|||||||||||||||||
