Otrantói-szoros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Otrantói-szoros
Locatie Straat van Otranto.PNG
Ország(ok)  Olaszország
 Albánia
Hely Földközi-tenger, az Adriai-tenger és a Jón-tenger között
Legkisebb szélesség 71 km
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 13′ 10″, k. h. 18° 55′ 32″Koordináták: é. sz. 43° 13′ 10″, k. h. 18° 55′ 32″
Map of Otranto hungarian.png

Az Otrantói-szoros egy híres és fontos tengerszoros a Földközi-tengeren. Az Adriát köti össze déli irányban a Jón-tengerrel. A legszűkebb ponton, nagyjából az olaszországi Otranto és az albániai Vlora között szélessége kb. 71 km.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már az ókorban vitálisan fontos jelentősége volt, stratégiai pont, ahol is a római légiók állomásoztak és őrjáratoztak, mind a keleti, mind a nyugati oldalán.

Századokkal később, a Velencei Köztársaság is roppant fontosnak tartotta a víziút ellenőrzését, ezért őrpontokat állított Vlora, Butrint, de még Korfu szigetére is. 1480-ban az oszmán törökök Albániából indulva átkeltek a szoroson, terjeszteni az iszlám hitet az akkori Itáliában is.

Mindkét világháborúban jelentős szerepet játszott, de kiemelkedően az első világháborúban lett a neve ismert, tekintve, hogy több csatát is vívtak a tengeri zár áttörése érdekében egymással a központi és antanthatalmak. A Monarchia, valamint a Német Birodalom hadiflottája is igyekezett többször is áttörni a szorost lezáró védőrendszert. Ezek a tengeri csaták voltak a Földközi-tenger térségében, úgymint a Monarchia életében a legnagyobb és leghevesebb ütközetek az első világháborúban, amik Otrantói csaták névvel kerültek be a köztudatba. A k.u.k. haditengerészet négyszer próbálkozott itt támadással, amelyből az elsőt csekély veszteséggel elvesztette, a másodikban lénygében patthelyzet született, míg a harmadik támadás az egész Császári és Királyi Haditengerészet legfényesebb győzelmévé vált. Az utolsó, negyedik támadást immáron Horthy Miklós parancsnoksága alatt tervezték, de az akció kudarcba fulladt és elveszett a legnagyobb és legmodernebb csatahajó, az SMS Szent István.

Napjainkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1990-es évektől kezdve már teljesen más dolgok miatt került ismét előtérbe, az illegális bevándorlás az Európai Unióba nagyon felerősödött, és számos menekült ezt az utat választotta. Az átkelés azonban nem veszélytelen az erős áramlások miatt. Jó időben motorcsónakkal 2 óra alatt megtehető az út.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Straße von Otranto című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.