Kréta (sziget)

Kréta
Közigazgatás
Ország	Görögország
Régió	Kréta
Székhely	Iráklio
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Terület	8336 km²
Legmagasabb pont	Ida-hegy (2456 m)
Időzóna	EET (UTC+2)
Elhelyezkedése
Kréta Pozíció Görögország térképén
é. sz. 35° 11′, k. h. 24° 54′35.1833333333, 24.9
Kréta weboldala

Kréta (görögül Κρήτη, ógörög átírásban Krété, újgörögül Kríti) Görögország legnagyobb és a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete, fővárosa Iráklio.

Görögország e legdélibb régióját a helybeliek csak Megáloniszosznak, azaz Nagyszigetnek becézik.

A sziget népszerű turistacélpont. A turisták szívesen látogatják a Knósszosz, Phaisztosz és Gortüsz ásatásait, Rethymno velencei kastélyát és a Szamariász-szurdokot.

Kréta a minószi kultúra (kb. i. e. 2600–1400), a legrégebbi ismert európai civilizáció központja volt.

A sziget 1913 óta az önálló Görögország része. A görög szabadságharc után még néhány évtizedig török uralom volt a szigeten, majd 1898-ban a krétaiak független államot hoztak létre, amely másfél évtizedes fennállás után egyesült a Görög Királysággal. A másik görög sziget Ciprus brit gyarmattá vált, majd 1960-ban független állam lett, függetlenségét azóta is megőrizve. A 2010 óta tartó görög gazdasági válság miatt többen felvetették a sziget lehetséges egyoldalú elszakadását Görögországtól.

Földrajz

Kréta Görögország 13 régiójának egyike. Az ország legnagyobb szigete, ugyanakkor (Ciprus után) a második legnagyobb a Kelet-Mediterrán térségben. 2005-ös adatok szerint 650 ezren élnek a szigeten. Kréta hosszanti alakú, 260 kilométer hosszúságban nyúlik el kelet-nyugati irányban. Legnagyobb szélessége 60 kilométer, a legkisebb 12 kilométer. Területe 8336 km², tengerpartjának hossza 1046 km. Északon a Krétai-tenger (görögül: Κρητικό Πέλαγος), délen a Líbiai-tenger (görögül: Λιβυκό Πέλαγος) határolja. A görög szárazföldtől körülbelül 160 km-re délre fekszik.

Kréta felszíne hegyekkel szabdalt. A nyugat-kelet irányú hegyvonulat meghatározza a sziget arculatát. Ezt a hegyvonulatot három különböző hegycsoport alkotja:

• Fehér-hegység vagy Lefká Óri (Λευκά Όρη, 2452 m);
• Idi-vonulat, Pszilorítisz (Ψηλορείτης, 2456 m);
• Díkti-hegység (Δίκτη, 2148 m);
• Kedrosz (1777 m);
• Thripti (1489 m)

Ezek a hegységek termékeny fennsíkokkal (Laszithíu, Omalósz, illetve Nída), barlangokkal (Diktéo Ándro és Idéo Ándro) és szurdokokkal (például a híres Szamariász-szurdok, Φαράγγι της Σαμαριάς) ajándékozzák meg Kréta szigetét.

Számos folyót találhatunk Krétán, például az Ieropotamosz-folyót a sziget déli részén.

Kréta térképe

Kultúra

Kréta legnagyobb szülötte Nikosz Kazantzakisz író, a Zorba és a Krisztus utolsó megkísértése c. filmek forgatókönyvírója. Sírja Iráklióban (régi nevén: Kandia), a városfalon található. Ugyanitt született a híres festő, Domeniko Theotokopulosz (El Greco) is. Kréta szigetéhez kapcsolódik a Minótaurosz és a krétai labirintus mitológiai története.

Növény- és állatvilága

Pálmafák Vai strandján

A sziget észak keleti részén Vai üdülő településnél található Európa legnagyobb természetes pálma erdője.

Források

• Melissa Müller: Kreta (Bruckmann Vg., 1999) ISBN 3-7654-3494-9
• Kiki Santorinäu: Kreta Knossos-Phästos-Malia (Toubis Vg.) ISBN 960-540-073-1
• Panyik I. - Sellei S.: Kréta-Mükéné-Trója (Képzőművészeti Alap, 1980) ISBN 963-336-160-5
• Melissa de Villiers: Görögország (Nyitott szemmel sorozat) (Kossuth Kiadó, 2002) ISBN 963-09-4314-X
• Dr. Móczár István: "A minószi Atlantisz rejtélye" (Budapest- Print, 2004) ISBN 963-695-162-4
• Dr. Móczár István: "Európa Atlantisza" (Európa Atlantisza Könyvkiadás, 2009) ISBN 978-963-06-6484-4

Külső hivatkozások

• Kréta.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Kréta – Magyar nyelvű útikalauz