Kockás sikló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kockás sikló
Natrix tessellata.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Kígyók (Serpentes)
Család: Siklófélék (Colubridae)
Nem: Natrix
Faj: N. tessellata
Tudományos név
Natrix tessellata
Laurenti, 1768
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kockás sikló témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kockás sikló témájú kategóriát.

A kockás sikló (Natrix tessellata) egy eurázsiai kígyófaj, mely közeli rokonával, a vízisiklóval ellentétben valóban vízhez kötött életet él, és tápláléka nagy részét is innen szerzi.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faj Európában az Appennini-félszigeten, a Balkánon és a Kárpát-medence területén elterjedt, illetve a Fekete-tenger partvidékén, a Kaszpi-tenger környékén egészen Közép-Ázsiáig találkozhatunk vele a melegvízű állóvizekben, melyek szélén kellő mennyiségű rejtekhelyet (nádas, bokrok) talál. Magyarországon gyakran látható kedvelt strandolóhelyeken (Balaton, Velencei-tó stb.). Egy elszigetelt populációja az Aggteleki Nemzeti Park nagyobb folyóvizeiben él.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közepes termetű, átlagosan 75-100 centiméteres hosszúságúra megnövő kígyófaj, a nőstények nagyobbak a hímeknél. Alapszíne – a teljesen fekete melanisztikus példányokat kivéve – olajzöldes szürke, amelyet hátán sötétbarna vagy fekete négyzetek tarkítanak, mint azt neve is mutatja. A hasi rész szürkés vagy sárgásbarna sötét mintázattal. A felső és alsó ajakpajzsok sárga színűek, a nagy szemek hosszúkás fejen foglalnak helyet.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A változó testhőmérsékletű kockás siklók ősszel száraz, meleg helyre vonulnak telelni, ahonnan április közepén bújnak elő. A meleg időszakban szinte sosem hagyják el a vizet, amelyben és amelyen egyaránt kiválóan úsznak. A sikló órákig képes levegővétel nélkül mozdulatlanul várakozni víz alatti rejtekhelyén, hogy aztán lecsapjon áldozatára. Zsákmányát elsősorban halak (főleg szélhajtó küszök), kisebb mértékben békák, ebihalak és gőték képezik. A kisebbeket helyben, a víz alatt fogyasztja el, a nagyobbakat kiviszi a szárazra. Vész esetén kloákájából kellemetlen szagú mirigyváladékot lövell, vagy döglöttnek tetteti magát.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párzásra nem sokkal a tavaszi aktivizálódást követően sor kerül. Az anyaállat július-augusztus fordulóján 8-25 tojást ás a nedves földbe, amelyekből a felnőttektől csak méretükben eltérő kicsinyek augusztus végén kelnek ki.

Védettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az emberek oktalan félelmükben gyakran végeznek vele, illetve a vizek szennyezése és a vizes élőhelyek pusztulása negatívan befolyásolja a faj állományát. Természetes ellenségei elsősorban a gázlómadarak, illetve fiatalabb korában a különféle ízeltlábúak és békák is.

Az egyik legnagyobb populáció Histria romjai közelében, a romániai Dobrudzsa vidékén él, ám ezt újabban paraziták támadták meg (Eustrongylides). 2005 óta román, svéd és cseh kutatók ezt a partvidéki állományt vizsgálják a Tessellata-projekt keretében.

Magyarországon, mint minden hazai kétéltű és hüllő, a kockás sikló is védett, eszmei értékét 25 000 forintban szabták meg.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kockás sikló témájú médiaállományokat.