Barna hosszúfülű-denevér
|
|
||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 50 000 Ft |
||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Plecotus auritus (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Barna hosszúfülű-denevér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Barna hosszúfülű-denevér témájú médiaállományokat. |
A barna hosszúfülű-denevér (Plecotus auritus) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjéhez, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjéhez és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Európa nagy részén megtalálható.
Korábban nagy elterjedésű eurázsiai fajnak tartották. A régebbi rendszerek szerint elterjedési területe Írországtól és Norvégiától keletre egészen Kína északi részéig, Koreáig, Szahalin szigetéig előfordul és él Japánban is. Ázsia déli részén csak India és Nepál északi területein fordul elő.
Az újabb besorolásokban (Spitzenberger et al. 2006) csak az Európában élő (Írországtól az Urál-hegységig) állatok tartoznak ebbe a fajba. Az ázsiai populációkat két különálló fajnak tartják, Plecotus ognevi és Plecotus sacrimontis néven.
Magyarországon szórványosan fordul elő.
Alfajai [szerkesztés]
- Plecotus auritus auritus
- Plecotus auritus begognae
- Plecotus auritus homochrous
- Plecotus auritus uenoi
Megjelenése [szerkesztés]
Testhossza 4,1 - 5,1 centiméter, farokhossza 3,4 - 5 centiméter, magassága szűk 1 centiméter, alkarhossza 3,7 - 4,1 centiméter és testtömege 5 - 10 gramm. Óriási fülét pihenésnél és teleléskor szárnya alá húzza. A keskeny fülfedő alig éri el a fülhossz felét. Lába hosszú.
Életmódja [szerkesztés]
A nyílt területeket kedveli. Szürkületkor és éjszaka vadászik, röpte nyugodt, fordulékony, néha szitál is.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 2.)
- Természetkalauz: Emlősök, Magyar Könyvklub, Budapest, 1996-, ISBN 963 548 218 3
- Greenfo.hu
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
- Vespertilioninae
- Emlősfajok
- A Kárpát-medence emlősei
- Magyarország emlősei
- Albánia emlősei
- Andorra emlősei
- Ausztria emlősei
- Azerbajdzsán emlősei
- Fehéroroszország emlősei
- Belgium emlősei
- Bosznia-Hercegovina emlősei
- Bulgária emlősei
- Horvátország emlősei
- Csehország emlősei
- Dánia emlősei
- Észtország emlősei
- Finnország emlősei
- Franciaország emlősei
- Grúzia emlősei
- Németország emlősei
- Görögország emlősei
- Irán emlősei
- Írország emlősei
- Olaszország emlősei
- Kazahsztán emlősei
- Lettország emlősei
- Liechtenstein emlősei
- Litvánia emlősei
- Luxemburg emlősei
- Moldova emlősei
- Monaco emlősei
- Montenegró emlősei
- Hollandia emlősei
- Norvégia emlősei
- Lengyelország emlősei
- Portugália emlősei
- Románia emlősei
- Oroszország emlősei
- San Marino emlősei
- Szerbia emlősei
- Szlovákia emlősei
- Szlovénia emlősei
- Spanyolország emlősei
- Svédország emlősei
- Svájc emlősei
- Törökország emlősei
- Ukrajna emlősei
- Az Egyesült Királyság emlősei
- A palearktikus ökozóna élővilága

