Fehérszélű törpedenevér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Fehérszélű törpedenevér
Pipistrellus kuhlii.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Denevérek (Chiroptera)
Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera)
Család: Simaorrú denevérek (Vespertilionidae)
Alcsalád: Vespertilioninae
Nemzetség: Pipistrellini
Nem: Pipistrellus
Faj: P. kuhlii
Tudományos név
Pipistrellus kuhlii
Elterjedés
Az elterjedési területeAz elterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Fehérszélű törpedenevér témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérszélű törpedenevér témájú kategóriát.

A fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjéhez, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjéhez és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megtalálható az európai kontinensen, a Közel-keleten és Észak-Afrikában, valamint Madagaszkár szigetének északi részén. A mediterrán éghajlatra jellemző állat. Kolóniái emberi településekhez kötődnek. Kedvelik az épületek déli és nyugati kitettségű burkolt felületeit, ahol a burkolat alá húzódva "laknak". A hímek is szívesebben választanak szálláshelyül épületréseket, üregeket, mint faodvakat. A városi parkokat nagyol kedveli.

Magyarországi előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hazánkban többnyire a Dunántúlon fordul elő. Már észleltek Szegeden fehérszélű törpedenevéreket. 1993 nyarán Keszthelyen fogtak már egyet, ez bizonyította először a faj hazai elterjedését.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hossza 4,0-4,8 cm, alkarhossza 3,1-3,7 cm, tömege 4-10 g.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állandó denevérünk, mely leggyakrabban a nyári szállásként szolgáló épületeket használja telelésre is. A hazai populáció életmódbeli szokásainak tanulmányozása még jelenleg is folyik, erről még keveset tudunk. Téli álmot alszik - de nem merül mély álomba. A kolóniák száma elérheti a 80-100 állatot is, de a 30-50 egyedből álló kolónia a legáltalánosabb. Hazánkban a legnagyobb ismert kolónia mindössze 50 egyedből áll. A kontinens ismert távrepülési rekordja 5 km volt. Mind minden denevér éjjel aktív. Legjellemzőbb táplálkozó helyei a települések kertjei, parkjai, utcai fasorai, de kiváló repülési készsége révén lakott területektől több kilométerrel eltávolodhat. A levegőben elkapja a kétszárnyúakat, lepkéket és az egyéb apró repülő rovarokat. A többi denevérfajhoz hasonlóan ellenségei a bagoly és a nyest, előlük gyors röptével elmenekül.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párzási időszak augusztus végétől decemberig tart. A petesejt azonnal nem termékenyül meg, hanem tavasszal, mikor az addig raktározott hímivarsejtek megtermékenyítik. 40-50 nap alatt két kölyköt hozz világra az anyaállat, általában épületek jól felmelegedő burkolatai mögötti búvóhelyeken. A kolónia élete ettől fogva igen nyüzsgő, a kölykök felnevelését szinte azonnal követi a párzási időszak. A párzási aktivitásuk főleg augusztus elejétől kezdődően erősödik meg.

Természetvédelmi állapota[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint, minden hazai denevérfaj, a fehérszélű törpedenevér védelem alatt áll. Eszmei értéke 50.000 forint. Szerepel a Berni- és a Bonni Egyezmény II. függelékében, továbbá az Élőhelyvédelmi irányelv IV. függelékében.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]