Szirti sas
|
|
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Eszmei érték: 500 000 Ft |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Aquila chrysaetos (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Szirti sas témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szirti sas témájú médiaállományokat. |
A szirti sas (Aquila chrysaetos) a madarak (Aves) osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjéhez, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjához tartozó faj. A szirti sas Albánia [1] és Skócia nemzeti madara.[2]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
A szirti sas megtalálható Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában és Észak-Afrikában, habár manapság nagyon leszűkült az élőhelye. A hegyvidékeket, a sziklafalakat és a nyílt területeket kedveli.
[szerkesztés] Alfajai
- eurázsiai szirti sas (Aquila chrysaetos chrysaetos): Európa, az Ibériai-félsziget és Nyugat-Szibéria kivételével,
- déli szirti sas (Aquila chrysaetos homeyeri): Ibériai-félsziget, Észak-Afrika, Kis-Ázsia, Kaukázus, Arab-félszigettől Iránig; valamivel kisebb és sötétebb, mint az előző alfaj,
- szibériai szirti sas (Aquila chrysaetos daphanea): Irán nyugati részétől Afganisztánon, Pakisztánon, Észak-Indián és Nepálon keresztül Közép- és Nyugat-Kínáig és Mongóliáig; a legnagyobb alfaj, sötétebb,
- japán szirti sas (Aquila chrysaetos japonica): Japán és Korea; sötét színű és a legkisebb alfaj
- kanadai szirti sas (Aquila chrysaetos canadensis): Észak-Amerika, a legsötétebb alfaj.
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza 75-90 centiméter, szárnyfesztávolsága 190-220 centiméter, testtömege 3-6,7 kilogramm. Tollazata barna, a tollak vége szürkés; a fiatalok farka fehér, sötét végszalaggal, szárnyukon is van kevés fehér szín. Lábai hosszúak és vastagok, melyek hosszú, éles karmokban végződnek. Csőre nagy, horgas és erős.
[szerkesztés] Életmódja
Magányosan vagy párban él. Főként emlősökre és madarakra vadászik, de jelentős mértékben dögevő. Vadászterülete 520 km² is lehet. Gyakran kering kifeszített szárnyakon, és tekintélyes magasságra felemelkedik. A szabadban akár 15-20 évig is él, de fogságban egy madár elérte a 42 éves kort is. Az idősebb madarak költőhelyükön maradnak, a fiatalok messze elkóborolnak. Viselkedésükre fióka korukban a káinizmus jellemző.
[szerkesztés] Szaporodása
Ivarérett csak 4-5 éves korában lesz, költési időszaka februártól júniusig tart. A sasfészek akár 3,5 méter magas és 1,5 méter átmérőjű is lehet. Szirtekre és magas fákra készíti a fészkét. Évente egyszer költ, ekkor a tojó 2 barnán pettyezett tojást rak, melyeken 43-45 nap kotlik. Gyakran csak az egyik fióka marad meg. A fiatal madár 65-70 nap múlva repül ki a fészekből.
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon rendszeresen költ 1-3 pár az Északi-középhegységben, télen olykor a Hortobágyon lehet megfigyelni őket. A 2012. januárban végrehajtott madárszámlálás eredménye alapján 7 szirti sas telelt Magyarországon.[3] Magyar állatkertek közül egyedül a Szegedi Vadasparkban tartják.
[szerkesztés] Galéria
[szerkesztés] Közeli rokon faj
A szirtisas legközelebbi rokona a parlagi sas.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑
- ↑ Reynolds, James. „Golden eagle is our national bird”, The Scotsman, 2011. június 8.
- ↑ MTI (2012. 02). „Saslétszám:nincs változás”. Metropol, 23. o. Hozzáférés ideje: 2012. február 9.
[szerkesztés] Források
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Nagy Európai Természetkalauz. Officina Nova, Szlovákia. ISBN 963 8185 40 6 (1993)
[szerkesztés] További információk

