Pakisztán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

اسلامی جمہوریہِ پاکستان
Islaami Jamhuria ay Pakstaan

zászló címer
Nemzeti mottó: Iman, Ittehad, Nazm (Urdu: Hit, egység, fegyelem)
Himnusz: Pak sarzamin shad bad
Főváros	Iszlámábád
Legnagyobb város	Karacsi
Államforma	köztársaság
- Államfő	Pervez Musarraf
- Miniszterelnök	Juszaf Raza Gilani
Hivatalos nyelv	urdu, angol
függetlenség	Az Egyesült Királyságtól
- kikiáltása	1947. augusztus 14.
Terület
- Összes	803 940 km² (34.)
- Víz (%)	3,1%
Népesség
- 2005 évi becslés	162 419 946  (6.)
- Népsűrűség	202 fő/km²
GDP
- Összes
- Egy főre jutó
HDI ()	(.) –
Pénznem	Pakisztáni rúpia (PKR)
Időzóna	(UTC+5)
Internet TLD	.pk
Nemzetközi gépkocsijel	PK
Hívószám	+92

Pakisztán, teljes nevén a Pakisztáni Iszlám Köztársaság dél-ázsiai állam. Területe Magyarországénál több mint nyolc és félszer nagyobb; a világ hatodik legnépesebb országa. Nyugaton Afganisztán és Irán, keleten India, északkeleten, egy rövidebb szakaszon pedig Kína határolja.

Tartalomjegyzék 1 Nevének eredete 2 Földrajz 2.1 Domborzat 2.2 Vízrajz 2.3 Éghajlat 2.4 Élővilág, természetvédelem 2.4.1 Nemzeti parkjai 2.4.2 Természeti világörökségei 3 Történelme 4 Államszervezet és közigazgatás 4.1 Alkotmány, államforma 4.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 4.3 Politikai pártok 4.4 Közigazgatási felosztás 4.5 Védelmi rendszer 5 Népesség 5.1 Általános adatok 5.2 Legnépesebb települések 5.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 5.4 Szociális rendszer 6 Gazdaság 6.1 Általános adatok 6.2 Gazdasági ágazatok 6.2.1 Mezőgazdaság 6.2.2 Ipar 6.2.3 Kereskedelem 6.2.4 Az országra jellemző egyéb ágazatok 7 Közlekedés 8 Kultúra 8.1 Oktatási rendszer 8.2 Kulturális intézmények 8.3 Tudomány 8.4 Művészetek 8.5 Hagyományok, néprajz 8.6 Gasztronómia 9 Turizmus 10 Sport 11 Ünnepek 12 Média 13 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét C. Rahmat Ali alkotta 1933-ban a muzulmán többségű dél-ázsiai országok és tartományok neveiből: Punjab, Afganisztán, Kasmír, Irán, Szind, Tucharisztán.

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Területét keleten az Indus folyó alföldje uralja, amelynek északi része a termékeny Pandzsáb, déli része a száraz Szind. Az Industól keletre a Thar-sivatag található. Az ország nyugati része az Iráni-magasföld folytatása. Északi területeit magashegységi táj uralja, amely a Hindukusban megközelíti a 8000 métert.

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Éghajlat

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Történelme

Az önálló pakisztáni állam 1947-ben jött létre a Brit Indiai Birodalom felbomlásakor, annak muzulmánok lakta területeiből. Az ország függetlenségét 1947-ben kiáltották ki, mint a brit Nemzetközösség domíniumát. Az Indiától való különválást mindkét részről véres összecsapások követték, és nem sikerült rendezni a korábban önálló fejedelemség, Dzsammu és Kasmír hovatartozását sem. Az iszlám köztársaságot 1956-ban kiáltották ki. Az ország két, egymástól nagy földrajzi távolságra lévő részből állt, Nyugat-Pakisztánból és Kelet-Pakisztánból, amelyek India két oldalán helyezkedtek el. A két országrészt csak a közös vallás kötötte össze. A lakosság nagyobb része a keleti országrészben élt, de a politikai vezetés nyugaton összpontosult. Kelet-Pakisztán 1971-ben Bangladesi Népi Köztársaság néven kikiáltotta a függetlenségét, amit a betörő pakisztáni hadsereg megpróbált visszaszerezni. Indiai segítséggel a polgárháborút sikerült megfékezni. Az ország fővárosa többször megváltozott, 1958-ig Karacsi, ezt követően mintegy negyedszázadig Ravalpindi, ma Iszlámábád.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Sorszám Név Státusz Főváros 1 Beludzsisztán Tartomány Quetta 2 Észak-Nyugat Határtartomány Tartomány Pesávár 3 Pandzsáb Tartomány Lahore 4 Szindh Tartomány Karacsi 5 Iszlámábád Fővárosi Terület Fővárosi terület Iszlámábád 6 Törzsi területek Terület Iszlámábád 7 Aszad Kasmír Pakisztáni közigazgatás alatti terület Muzaffarabad 8 Északi területek Pakisztáni közigazgatás alatti terület Gilgit

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

• Városi lakosság aránya: 33%.
• Születéskor várható élettartam: férfiaknál 61 év, nőknél 63 év.
• Népességnövekedés: 2,01%.
• Írástudatlanság: 54,3%.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Nyelvek: Az országban a hivatalos nyelvek az angol és az urdu (arab írású hindi), de beszélik még a pandzsábit, szindit, pastut, és beludzsit.
• Népek: Az ország lakosságának 40%-a pandzsábi, 25%-a dzsát, 13%-a szindi, 15%-a pastu, 2%-a beludzsi, 5% pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.
• Vallások: A népesség 97%-a mohamedán (77% szunnita, 20% síita) vallású, 3% pedig hindu és keresztény.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

• Nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 24%, ipar 25%, szolgáltatások 51%.
• Hazai össztermék (GDP)/fő: 2000 USD
• Munkanélküliség: 7,8%.
• Munkaerő: 40,4 millió fő.
• Infláció: 3,9%.

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

A lakosság jelentős része a többnyire öntözött szántóföldeken búzát, rizst, gyapotot, cukornádat termeszt. Az állattenyésztés (szarvasmarha, juh, teve) alárendelt szerepű.

[szerkesztés] Ipar

Földje ásványkincsekben viszonylag szegény (kősó, kőolaj, földgáz, gipsz, kén, foszfát, magnezit, színesfémércek). A külföldi tőke segítségével fejlődésnek indult ipar vezető ága a textilipar, a műtrágya- és gépgyártás. A hagyományos kézműipar még napjainkban is fontos szerepet tölt be az ország életében.

[szerkesztés] Kereskedelem

Exporttermékek: textil, felsőruházat, gyapjú, cérna, élelmiszerek, sportcikkek, szőnyegek. Importcikkek: kőolaj, kőolajtermékek, gépek, vegyipari termékek, közlekedési eszközök, élelmiszerek. Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Szaúd-Arábia, Egyesült Királyság, Kuvait, Kína, Japán.

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

A vasúthálózat hossza 8163 km, a közúthálózaté 254 410 km. A kikötők száma 2, a repülőtereké 87. Az országban a közlekedési hálózat eléggé fejletlen, habár a főútvonalak viszonylag jól ki vannak építve.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Média

Az országban 300 napilap van, főleg urdu és angol nyelven. Néhány ismertebb lap: Pakistan, Dawn, Nawa-i-Waqt.

Az országban az analfabéták száma miatt a televízió nagyobb szerepet tölt be az emberek életében, mint az újság. 1000 lakosra 170 tévékészülék jut.

A Pakisztáni televízió (PTV) 1964. november 26-án kezdte meg műkődését.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• hivatalos oldal
• 1998-as népszámlálás
• állatvilág
• Kitekintő.hu Pakisztánnal foglalkozó cikkgyűjteménye

A Nemzetközösség tagjai
Nemzetközösségi királyság	Antigua és Barbuda | Ausztrália | Bahamák | Barbados | Belize | Egyesült Királyság | Grenada | Jamaica | Kanada | Pápua Új-Guinea | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salamon-szigetek | Tuvalu | Új-Zéland
Nemzetközösségi köztársaság	Banglades | Botswana | Ciprus | Dél-afrikai Köztársaság | Dominikai Közösség | (Fidzsi-szigetek) | Gambia | Ghána | Guyana | India | Kamerun | Kenya | Kiribati | Malawi | Maldív-szigetek | Mauritius | Málta | Mozambik | Namíbia | Nauru | Nigéria | Pakisztán | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szingapúr| Srí Lanka | Tanzánia | Trinidad és Tobago | Uganda | Vanuatu | Zambia
Önálló nemzetközösségi monarchiák	Brunei | Lesotho | Malajzia | Szamoa | Szváziföld | Tonga

	Iszlám köztársaságok	-
Afganisztán • Irán • Mauritánia • Pakisztán