Omán

Ománi Szultánság
Szaltana Omán سلطنة عُمان
Omán zászlaja Omán címere
Nemzeti himnusz: Nashid as-Salaam as-Sultani
Fővárosa	Maszkat
Államforma	Abszolút monarchia
Vezetők
Szultán	Kábúsz bin Szaíd Ál Szaíd ománi szultán
Hivatalos nyelv	arab
Beszélt nyelvek	angol, perzsa, hindi, urdu
függetlenség	Egyesült Királyságtól
elnyerése	1970
Tagság	ENSZ, IMF, Öböl-menti Arab Államok Együttműködési Tanácsa, Arab Liga, OIC, UNESCO, WTO, UNCTAD, IBRD, FAO, ITU, WHO
Népesség
Népszámlálás szerint	ismeretlen +/-
Rangsorban	135
Becsült	2 622 198 fő (2000)
Rangsorban	135
Népsűrűség	12,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	309 500 km²
Rangsorban	82
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Ománi riál (OMR)
Nemzetközi gépkocsijel	OM
Hívószám	968
Internet TLD	.om

Omán Magyarországnál háromszor nagyobb szultánság az Arab-félsziget délkeleti peremén. Területéhez tartozik a Hormuzi-szorosra „felügyelő”, egykor Kalózpart néven ismert Muszandam-félsziget. Északnyugaton az Egyesült Arab Emírségekkel, Délen Jemennel, Nyugaton Szaúd-Arábiaval és a Perzsa-öböllel, Keleten az Arab-tengerrel, Északon az Ománi-öböllel

Földrajza

Omán domborzati térképe

Domborzat

Az Arab-félsziget délkeleti részén elterülő ország sivár, lakatlan partszakasszal érintkezik az Arab-tengerrel és az Ománi-öböllel. Az ország északi részén a parttal párhuzamos Ománi-hegység, a déli parton a Kara-hegység keleti nyúlványai húzódnak. Területének nagy része sivatag. Legmagasabb pontja: Dzsebel-es-Sam, 3352 méter.

Vízrajz

A csapadék kevés állandó vízfolyások kialakulásához. Ahhoz viszont elég, hogy az időnkénti felhőszakadások nyomán súlyos károkat okozó árvizek alakuljanak ki. Ezek pont a legsűrűbben lakott, mezőgazdaságilag leginkább hasznosított vidékeket sújtják.

Éghajlat

Az időjárás nyáron rendkívül forró, ráadásul a tenger közelében a levegő páratartalma is magas. Az éves csapadékmennyiség a fővárosban 100 mm, a hegyvidéken van hely, ahol eléri a 640 mm-t. A hegyek általában esősebbek, mint a sűrűbben lakott parti síkság, de vannak évek, amikor teljesen elmarad az eső.

Élővilág, természetvédelem

Dél-Arábia jellegzetes sivatagi növény- és állatvilága közönséges Ománban is. A csapadékosabb hegyvidékeken bujább a növényzet, de ott is sivatagi jellegű. Őshonos emlősök: leopárd, hiéna, róka, farkas, és nyúl, nyársas antilop, kőszáli kecske, arab tahr nevű vadkecske. Madarak: keselyű, sas, gólya, túzok, fogoly, sólyom, nektármadárfélék.

Természeti világörökségei

Volt Ománban egy - az UNESCO által számon tartott - természeti világörökség, a Nyársasantilop rezervátum. Ez egy vadvédelmi terület volt, célja a nyársas antilop megóvása. 2007-ben azonban törölték a listáról. E lépés oka az volt, hogy az ománi kormány a vadvédelmi területet eredeti kiterjedésének egytizedére csökkentette.

Történelem

A mai ország területének lakói már az időszámításunk előtt 4. évezredben magas szintre fejlesztették az öntözéses földművelést és a hajózást. Az i.e. 6. századtól az iszlám 7. századi érkeztéig Omán három iráni dinasztia birtokában volt, vagy befolyása alatt állt. Ezek: az achaimenida dinasztia, a parthusok és a szászánidák.

Az iszlám már Mohamed életében elterjedt Ománban. 634-ben területét az Arab Birodalomhoz csatolták és a 8. században a mai lakosok elődei, a haridzsiták saját imámjuk vezetésével függetlenné váltak. 1508-ban a portugálok jelentek meg és foglalták el. Maszkat 140 évig, 1508-tól 1648-ig volt a birtokukban. Tengeri útjaik védelmében az európaiak megerődítették a várost, ahol máig fennmaradtak a gyarmati építészet emlékei. A portugál uralmat az Oszmán Birodalom váltotta fel 1650-ben.

A jelenlegi uralkodó dinasztia megalapítója, Ahmed bin Szaid 1741-ben vívta ki a terület függetlenségét, és egyesítette az országot, sőt elfoglalta Zanzibár szigetét is. A 19. század második felében az angolok vetették meg a lábukat a térségben, és 1891-ben védnökségi szerződést kényszerítettek a Maszkat és Omán Szultánságra, amelynek függetlensége csak formális lett. 1913-ban az ország belsejében élő törzsek fellázadtak az angol uralom ellen, és kikiáltották a független Ománi Imamátust. Ezt hétéves véres háború után ismerte el a partvidéki Maszkat és Omán szultánja, valamint Nagy-Britannia. 1951-ben Szaid maszkati szultán csapatai, angol fegyveresek támogatásával, elfoglalták az imamátus egész területét. Szaid uralma a legsötétebb középkort testesítette meg. Általános volt a rabszolgaság, a szultán magánvagyonának tekintette az ország olajkincsét is. A trónörökös, Kábusz, oxfordi tanulmányait befejezve, megpróbálta rávenni apját egy mérsékelt reformpolitika bevezetésére. Amikor kudarcot vallott, 1970-ben csendes puccsal magához ragadta a hatalmat. 1970-ig az ország két részből állt, a Maszkat és Omán Szultanátusból és az Ománi Imamátusból, melyet az új szultán uralkodása kezdetén egyesített.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

abszolút monarchia

Közigazgatási felosztás

Az ország 5 körzetre és 3 kormányzóságra oszlik.

• Körzetek: al-Batina, ad-Dahiliya, ash-Sharqiya, az-Zahira, al-Wusta.
• Kormányzóságok: Maszkat, Musandam, Zufar.

Népesség

Általános adatok

• Városi lakosság aránya: 77%.
• Születéskor várható élettartam: férfiaknál 70 év, nőknél 75 év.
• Népességnövekedés: 3,38%.
• Írástudatlanság: 24,2%.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Az országban a hivatalos nyelv az arab, de beszélik még az angolt, az urdut és a hindít.

A lakosság 88%-a arab, 3%-a beludzsi, 3%-a perzsa, 3%-a indiai és pakisztáni, 3%-a egyéb népcsoporthoz tartozik.

A népesség 94%-a muszlim (60% ibadita, 31% szunnita, 3% síita), 3%-a hindu, 3%-a pedig egyéb vallású.

Gazdaság

Általános adatok

• Nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 3%, ipar 55%, szolgáltatások 42%.
• Hazai össztermék (GDP)/fő: 8300 USD.
• Munkaerő: 920 000 fő.
• Infláció: -0,5% (2002).

Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A lakosság nagy részének a mezőgazdaság nyújt megélhetést, datolyát, banánt, citromot és zöldséget termesztenek, valamint tevéket és szarvasmarhákat tenyésztenek.

Ipar

Gazdaságának alapja a kőolaj-, földgáz- és rézbányászat. Jellemző iparágai a kőolaj-finomítás, a tengervíz-sótalanítás, a színesfémkohászat, a cementgyártás és a hagyományos kézműipar.

Kereskedelem

• Exportcikkek: nyersolaj, hal, fémek, textil.
• Importcikkek: gépek, járművek, iparcikkek, élelmiszerek, élőállat, kenőanyagok.
• Főbb kereskedelmi partnerek: Egyesült Arab Emírségek, Japán, Dél-Korea, Kína, Thaiföld, Egyesült Királyság,Magyarország

Közlekedés

A közúthálózat hossza 34 965 km, a kikötők száma 3, a repülőtereké 139.

Kultúra

Oktatási rendszer

Az ország lakosságának közel 25%-a írástudatlan.

Kulturális intézmények

Kulturális világörökség

Bár Omán vidéke az Európa központú történelemszemléletből kiesik, régi magaskultúrák földje az. Ez a tény tükröződik abban, hogy aránylag sok itt a világörökséggé nyilvánított emlék:

• Bahlá erődje;
• Bát, al-Hutm és al-Ajn régészeti lelőhelyei (bronzkori települések);
• A tömjén földje;
• Afládzsi öntözőrendszer.

Turizmus

Az Egyesült Arab Emírségek és Omán szerződést kötött turisztikai értékeinek közös bemutatására és értékesítésére. Ezért a turizmusuk együtt van tárgyalva.

Külső hivatkozások

• Omán képgaléria.lap.hu - linkgyűjtemény

Lásd még

• Omán uralkodóinak listája