Omán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ománi Szultánság
Szaltana Omán
سلطنة عُمان
Ománi Szultánság zászlaja
Ománi Szultánság zászlaja
Ománi Szultánság címere
Ománi Szultánság címere
Nemzeti himnusz: Nashid as-Salaam as-Sultani
LocationOman.png

Fővárosa Maszkat
é. sz. 20° 14′, k. h. 55° 58′
Államforma Abszolút monarchia
Vezetők
Szultán Kábúsz bin Szaíd Ál Szaíd
Hivatalos nyelv arab
Beszélt nyelvek angol, perzsa, hindi, urdu
függetlenség Egyesült Királyságtól
elnyerése 1970

Tagság ENSZ, IMF, Öböl-menti Arab Államok Együttműködési Tanácsa, Arab Liga, OIC, UNESCO, WTO, UNCTAD, IBRD, FAO, ITU, WHO
Népesség
Népszámlálás szerint 2 773 479 fő (2010)[1] +/-
Rangsorban 129
Becsült 4 020 000 [2] fő (2014. május)
Rangsorban 129
Népsűrűség 8,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 309 500 km²
Rangsorban 82
Egyéb adatok
Pénznem Ománi riál (OMR)
Nemzetközi gépkocsijel OM
Hívószám 968
Internet TLD .om

Oman-CIA WFB Map.png

Omán Magyarországnál háromszor nagyobb szultánság az Arab-félsziget délkeleti peremén. Területéhez tartozik a Hormuzi-szorosra „felügyelő”, egykor Kalózpart néven ismert Muszandam-félsziget. Északnyugaton az Egyesült Arab Emírségekkel, délen Jemennel, nyugaton Szaúd-Arábiaval és a Perzsa-öböllel, keleten az Arab-tengerrel, északon az Ománi-öböllel határos.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Omán domborzati térképe

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sivatag egy képe

Az Arab-félsziget délkeleti részén elterülő ország sivár, lakatlan partszakasszal érintkezik az Arab-tengerrel és az Ománi-öböllel. Az ország északi részén a parttal párhuzamos Ománi-hegység, a déli parton a Kara-hegység keleti nyúlványai húzódnak. Területének nagy része sivatag. Legmagasabb pontja: Dzsebel-es-Sam, 3352 méter.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csapadék kevés állandó vízfolyások kialakulásához. Ahhoz viszont elég, hogy az időnkénti felhőszakadások nyomán súlyos károkat okozó árvizek alakuljanak ki. Ezek pont a legsűrűbben lakott, mezőgazdaságilag leginkább hasznosított vidékeket sújtják. Omán déli részét, Salalah város környékét, nyáron eléri a monszun, így ott pár hónapra növényekben gazdaggá válik a táj.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az időjárás nyáron rendkívül forró, ráadásul a tenger közelében a levegő páratartalma is magas. Az éves csapadékmennyiség a fővárosban 100 mm, a hegyvidéken van hely, ahol eléri a 640 mm-t. A hegyek általában esősebbek, mint a sűrűbben lakott parti síkság, de vannak évek, amikor teljesen elmarad a csapadék. Nyáron az ország sivatagos részein nem ritka az 50°C feletti hőmérséklet. Ezeken a területeken a téli hónapokban is 30°C feletti hőmérsékletek dominálnak, viszont Omán magasabban fekvő részein nyáron mérhető 30°C körüli hőmérséklet. Az ország 2500-3000 méter feletti területein télen előfordulhat 0°C alatti hőmérséklet, ritkán kisebb havazás.

Muréna tengeri hal ( a kép jobb szélén)

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dél-Arábia jellegzetes sivatagi növény- és állatvilága közönséges Ománban is. A csapadékosabb hegyvidékeken bujább a növényzet, de ott is sivatagi jellegű. Őshonos emlősök: leopárd, hiéna, róka, farkas, és nyúl, nyársas antilop, kőszáli kecske, arab tahr nevű vadkecske. Madarak: keselyű, sas, gólya, túzok, fogoly, sólyom, nektármadárfélék.

Természeti világörökségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Volt Ománban egy - az UNESCO által számon tartott - természeti világörökség, a Nyársasantilop rezervátum. Ez egy vadvédelmi terület volt, célja a nyársas antilop megóvása. 2007-ben azonban törölték a listáról. E lépés oka az volt, hogy az ománi kormány a vadvédelmi területet eredeti kiterjedésének egytizedére csökkentette.

A világörökség része az Al Ayn melletti sírhelyek

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai ország területének lakói már az időszámításunk előtt 4. évezredben magas szintre fejlesztették az öntözéses földművelést és a hajózást. Az i.e. 6. századtól az iszlám 7. századi érkeztéig Omán három iráni dinasztia birtokában volt, vagy befolyása alatt állt. Ezek: az achaimenida dinasztia, a pártusok és a szászánidák.

Az iszlám már Mohamed életében elterjedt Ománban. 634-ben területét az Arab Birodalomhoz csatolták és a 8. században a mai lakosok elődei, a haridzsiták saját imámjuk vezetésével függetlenné váltak. 1508-ban a portugálok jelentek meg és foglalták el. Maszkat 140 évig, 1508-tól 1648-ig volt a birtokukban, bár sokszor próbálták a portugál gyarmatosítókat kiverni az oszmán-törökök. Tengeri útjaik védelmében az európaiak megerődítették a várost, ahol máig fennmaradtak a gyarmati építészet emlékei. A portugál uralmat az Oszmán Birodalom váltotta fel 1650-ben.

Nakhal erőd
Kábúsz bin Szaíd jelenlegi ománi szultán

A jelenlegi uralkodó dinasztia megalapítója, Ahmad ibn Szaíd 1741-ben vívta ki a terület függetlenségét, és egyesítette az országot, sőt elfoglalta Zanzibár szigetét is. A 19. század második felében az angolok vetették meg a lábukat a térségben, és 1891-ben védnökségi szerződést kényszerítettek a Maszkat és Omán Szultánságra, amelynek függetlensége csak formális lett. 1913-ban az ország belsejében élő törzsek fellázadtak az angol uralom ellen, és kikiáltották a független Ománi Imamátust. Ezt hétéves véres háború után ismerte el a partvidéki Maszkat és Omán szultánja, valamint Nagy-Britannia. 1951-ben Szaíd maszkati szultán csapatai, angol fegyveresek támogatásával, elfoglalták az imamátus egész területét. Szaíd uralma a legsötétebb középkort testesítette meg. Általános volt a rabszolgaság, a szultán magánvagyonának tekintette az ország olajkincsét is. A trónörökös, Kábúsz, oxfordi tanulmányait befejezve, megpróbálta rávenni apját egy mérsékelt reformpolitika bevezetésére. Amikor kudarcot vallott, 1970-ben csendes puccsal magához ragadta a hatalmat. 1970-ig az ország két részből állt, a Maszkat és Omán Szultánságból és az Ománi Imamátusból, melyet az új szultán uralkodása kezdetén egyesített.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Abszolút monarchia, szultánság.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország 5 körzetre és 3 kormányzóságra oszlik.

  • Körzetek: al-Batina, ad-Dahiliya, ash-Sharqiya, az-Zahira, al-Wusta.
  • Kormányzóságok: Maszkat, Musandam, Zufar.

Oman subdivisions.png

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ománi férfiak egy piacon
Egy asszony nikábban a fiával egy állatvásáron

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Városi lakosság aránya: 77%.
  • Születéskor várható élettartam: férfiaknál 70 év, nőknél 75 év.
  • Népességnövekedés: 3,38%.
  • Írástudatlanság: 24,2%.

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban a hivatalos nyelv az arab, de beszélik még az angolt, az urdut és a hindít.

A lakosság 88%-a arab, 3%-a beludzs, 3%-a perzsa, 3%-a indiai és pakisztáni, 3%-a egyéb népcsoporthoz tartozik.

A népesség 94%-a muszlim (60% ibadita, 31% szunnita, 3% síita), 3%-a hindu, 3%-a pedig egyéb vallású.

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 3%, ipar 55%, szolgáltatások 42%.
  • Hazai össztermék (GDP)/fő: 24 760 USD (nominális, 2012-ben)[3]
Datolyapálma-liget Nakhal területén

Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja.

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság nagy részének nyújt a mezőgazdaság megélhetést, de az ország területének kevesebb mint 1%-a alkalmas művelésre a vízhiány miatt. Datolyát, banánt, citromot és zöldséget termesztenek, valamint tevéket és szarvasmarhákat tenyésztenek.

Kőolaj-tartályok Sohar mellett

Jelentős még a halászat (főként szardínia, makréla, tonhal, homár).

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaságának alapja a kőolaj-, földgáz- és rézbányászat. Jellemző iparágai a kőolaj-finomítás, a tengervíz-sótalanítás, a színesfémkohászat, a cementgyártás és a hagyományos kézműipar.

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar közösség Ománban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Al-Hamra egy utcája

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tömegközlekedési eszközök az országon belül ritkák, közlekedni leginkább taxival lehet.

A közúthálózat hossza 34 965 km, a kikötők száma 3, a repülőtereké 139 ebből 3 nemzetközi. A jó minőségű úthálózat ellenére nagyon sok a közúti baleset az egyik legrosszabb statisztikával rendelkező ország.

Légitársaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főbb repülőterek Maszkat és Szalála városok mellett találhatók.

Az ománi állam légitársasága az Omán air


Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ománi állampolgárok közel 60%-a beszél angolul. Híres egyetemük a Sultan Quaboos University ahol magyar oktatók is tartanak előadásokat.

Az ország lakosságának közel 20%-a írástudatlan.[4]

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ománban sok kulturális intézmény van például a Nemzeti Operaház, a körzetben ez az egyetlen operaház, A magyar operaházból is léptek fel előadók.

Fájl:Bahla6.jpg
Bahlá erődje
Városkapuk díszítik Maszkat útjait

Kulturális világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár Omán vidéke az Európa központú történelemszemléletből kiesik, régi magaskultúrák földje az. Ez a tény tükröződik abban, hogy aránylag sok itt a világörökséggé nyilvánított emlék:

A Shab-vádi egy szép része

Tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Omán a kalandturizmus egyik úti célja. Az ománi irodák sivatagi terepjárós túrákat és hegyvidéki barangolásokat kínálnak. Az Egyesült Arab Emírségek és Omán szerződést kötött turisztikai értékeinek közös bemutatására és értékesítésére. Ezért a turizmusuk együtt van tárgyalva.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olimpia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Omán témájú médiaállományokat.