Omán
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Himnusz: Nashid as-Salaam as-Sultani | |||||
 |
|||||
| Főváros | Maszkat | ||||
| Államforma | Abszolút monarchia | ||||
| - Szultán | Kábúsz bin Szaíd Ál Szaíd
|
||||
| Hivatalos nyelv | arab | ||||
| függetlenség | Portugáliától | ||||
| - elnyerése | 1650 | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 309 500 km² (82.) | ||||
| Népesség | |||||
| - 2000 évi becslés | 2 622 198 (135.) | ||||
| - Népsűrűség | 12,3 fő/km² | ||||
| GDP | |||||
| - Összes | |||||
| - Egy főre jutó | |||||
| HDI () | (.) – | ||||
| Pénznem | Ománi riál (OMR) |
||||
| Időzóna | (UTC+4) | ||||
| Internet TLD | .om |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | OM | ||||
| Hívószám | +968 |
||||
|
|
|||||
Omán Magyarországnál háromszor nagyobb szultánság az Arab-félsziget délkeleti peremén. Területéhez tartozik a Hormuzi-szorosra „felügyelő”, egykor Kalózpart néven ismert Muszandam-félsziget.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajza
[szerkesztés] Domborzat
Az Arab-félsziget délkeleti részén elterülő ország sivár, lakatlan partszakasszal érintkezik az Arab-tengerrel és az Ománi-öböllel. Az ország északi részén a parttal párhuzamos Ománi-hegység, a déli parton a Kara-hegység keleti nyúlványai húzódnak. Területének nagy része sivatag. Legmagasabb pontja: Dzsebel-es-Sam, 3352 méter.
[szerkesztés] Vízrajz
A csapadék kevés állandó vízfolyások kialakulásához. Ahhoz viszont elég, hogy az időnkénti felhőszakadások nyomán súlyos károkat okozó árvizek alakuljanak ki. Ezek pont a legsűrűbben lakott, mezőgazdaságilag leginkább hasznosított vidékeket sújtják.
[szerkesztés] Éghajlat
Az időjárás nyáron rendkívül forró, ráadásul a tenger közelében a levegő páratartalma is magas. Az éves csapadékmennyiség a fővárosban 100 mm, a hegyvidéken van hely, ahol eléri a 640 mm-t. A hegyek általában esősebbek, mint a sűrűbben lakott parti síkság, de vannak évek, amikor teljesen elmarad az eső.
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
Dél-Arábia jellegzetes sivatagi növény- és állatvilága közönséges Ománban is. A csapadékosabb hegyvidékeken bujább a növényzet, de ott is sivatagi jellegű. Őshonos emlősök: leopárd, hiéna, róka, farkas, és nyúl, nyársas antilop, kőszáli kecske, tahr nevű vadkecske. Madarak: keselyű, sas, gólya, túzok, fogoly, sólyom, nektármadárfélék.
[szerkesztés] Természeti világörökségei
Volt Ománban egy - az UNESCO által számon tartott - természeti világörökség, a Nyársasantilop rezervátum. Ez egy vadvédelmi terület volt, célja a nyársas antilop megóvása. 2007-ben azonban törölték a listáról. E lépés oka az volt, hogy az ománi kormány a vadvédelmi területet eredeti kiterjedésének egytizedére csökkentette.
[szerkesztés] Történelem
A mai ország területének lakói már az időszámításunk előtt 4. évezredben magas szintre fejlesztették az öntözéses földművelést és a hajózást. Az i.e. 6. századtól az iszlám 7. századi érkeztéig Omán három iráni dinasztia birtokában volt, vagy befolyása alatt állt. Ezek: az achaimenida dinasztia, a parthusok és a szászánidák.
Az iszlám már Mohammed életében elterjedt Ománban. 634-ben területét az Arab Birodalomhoz csatolták és a 8. században a mai lakosok elődei, a haridzsiták saját imámjuk vezetésével függetlenné váltak. 1508-ban a portugálok jelentek meg és foglalták el. Maszkat 140 évig, 1508-tól 1648-ig volt a birtokukban. Tengeri útjaik védelmében az európaiak megerődítették a várost, ahol máig fennmaradtak a gyarmati építészet emlékei. A portugál uralmat az Oszmán Birodalom váltotta fel 1650-ben.
A jelenlegi uralkodó dinasztia megalapítója, Ahmed bin Szaid 1741-ben vívta ki a terület függetlenségét, és egyesítette az országot, sőt elfoglalta Zanzibár szigetét is. A 19. század második felében az angolok vetették meg a lábukat a térségben, és 1891-ben védnökségi szerződést kényszerítettek a Maszkat és Omán Szultánságra, amelynek függetlensége csak formális lett. 1913-ban az ország belsejében élő törzsek fellázadtak az angol uralom ellen, és kikiáltották a független Ománi Imamátust. Ezt hétéves véres háború után ismerte el a partvidéki Maszkat és Omán szultánja, valamint Nagy-Britannia. 1951-ben Szaid maszkati szultán csapatai, angol fegyveresek támogatásával, elfoglalták az imamátus egész területét. Szaid uralma a legsötétebb középkort testesítette meg. Általános volt a rabszolgaság, a szultán magánvagyonának tekintette az ország olajkincsét is. A trónörökös, Kábusz, oxfordi tanulmányait befejezve, megpróbálta rávenni apját egy mérsékelt reformpolitika bevezetésére. Amikor kudarcot vallott, 1970-ben csendes puccsal magához ragadta a hatalmat. 1970-ig az ország két részből állt, a Maszkat és Omán Szultanátusból és az Ománi Imamátusból, melyet az új szultán uralkodása kezdetén egyesített.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
abszolút monarchia
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Az ország 5 körzetre és 3 kormányzóságra oszlik.
- Körzetek: al-Batina, ad-Dahiliya, ash-Sharqiya, az-Zahira, al-Wusta.
- Kormányzóságok: Maszkat, Musandam, Zufar.
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Bővebben: Omán hadereje[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
- Városi lakosság aránya: 77%.
- Születéskor várható élettartam: férfiaknál 70 év, nőknél 75 év.
- Népességnövekedés: 3,38%.
- Írástudatlanság: 24,2%.
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Bővebben: Omán városai[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Az országban a hivatalos nyelv az arab, de beszélik még az angolt, az urdut és a hindut.
A lakosság 88%-a arab, 3%-a beludzsi, 3%-a perzsa, 3%-a indiai és pakisztáni, 3%-a egyéb népcsoporthoz tartozik.
A népesség 94%-a muszlim (60% ibadita, 31% szunnita, 3% síita), 3%-a hindu, 3%-a pedig egyéb vallású.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Általános adatok
- Nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 3%, ipar 55%, szolgáltatások 42%.
- Hazai össztermék (GDP)/fő: 8300 USD.
- Munkaerő: 920 000 fő.
- Infláció: -0,5% (2002).
Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja.
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
A lakosság nagy részének a mezőgazdaság nyújt megélhetést, datolyát, banánt, citromot és zöldséget termesztenek, valamint tevéket és szarvasmarhákat tenyésztenek.
[szerkesztés] Ipar
Gazdaságának alapja a kőolaj-, földgáz- és rézbányászat. Jellemző iparágai a kőolaj-finomítás, a tengervíz-sótalanítás, a színesfémkohászat, a cementgyártás és a hagyományos kézműipar.
[szerkesztés] Kereskedelem
- Exportcikkek: nyersolaj, hal, fémek, textil.
- Importcikkek: gépek, járművek, iparcikkek, élelmiszerek, élőállat, kenőanyagok.
- Főbb kereskedelmi partnerek: Egyesült Arab Emírségek, Japán, Dél-Korea, Kína, Thaiföld, Egyesült Királyság.
[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés] Közlekedés
A közúthálózat hossza 34 965 km, a kikötők száma 3, a repülőtereké 139.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Kulturális világörökség
Bár Omán vidéke az Európa központú történelemszemléletből kiesik, régi magaskultúrák földje az. Ez a tény tükröződik abban, hogy aránylag sok itt a világörökséggé nyilvánított emlék:
- Bahlá erődje;
- Bát, al-Hutm és al-Ajn régészeti lelőhelyei (bronzkori települések);
- A tömjén földje;
- Afládzsi öntözőrendszer.
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
Az Egyesült Arab Emírségek és Omán szerződést kötött turisztikai értékeinek közös bemutatására és értékesítésére. Ezért a turizmusuk együtt van tárgyalva.
Bővebben: Egyesült Arab Emírségek turizmusa[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
