Túzok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Wikipédia:Hogyan használd a taxoboxokat?Infobox info icon.svg
Túzok
Túzok a Kiskunságban
Túzok a Kiskunságban
Státusz
••••••• Mérsékelten veszélyeztetett •••••••
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 1 000 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Darualakúak (Gruiformes)
Család: Túzokfélék (Otidae)
Nem: Otis
Linnaeus, 1758
Faj: O. tarda
Tudományos név
Otis tarda
Elterjedés
A túzok elterjedési területe
A túzok elterjedési területe
Szinonimák

nagy túzok
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Túzok témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimedia Commons tartalmaz Túzok témájú médiaállományokat.
Dürgő túzokkakas
Repülő túzokcsapat Spanyolországban.
A magyarországi túzokállomány alakulása

A túzok (Otis tarda) a madarak osztályának a darualakúak (Gruiformes) rendjébe a túzokfélék (Otitidae) családjába tartozó Otis nem egyetlen faja. Óvatos madár. Méretre körülbelül akkora, mint egy pulyka, ennek ellenére tud kitartóan repülni, de erős futólábával nyílt vidékek jellegzetes földlakó madara. Külsejére jellemző a szürkésbarna tollazat piszkosfehér mellrésszel.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Előfordulása

Élőhelye a füves puszta, a nagyobb gabona és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. A nagy túzok ma is él Magyarországon, Oroszországban, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban, Szlovákiában, a Keleti-tenger déli partjain, Közép- és Kelet-Ázsiában. Angliában 1838-ban ejtették el utolsó példányát. Európai egyedszámát 15 ezerre becsülik, a legnagyobb számban Spanyolországban találhatók.

[szerkesztés] Magyarországon

A legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhely Magyarországon található.[1] Főleg Dévaványa közelében, a dévaványai túzokrezervátumban (Körös–Maros Nemzeti Park) fordul elő, de él nagy túzok a Hortobágyon, a Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is. A 2006. februári számlálás 1350 nagy túzokot regisztrált, ami óriási csökkenést jelent a második világháború előtti 10-12 ezres egyedszámról. (Az 1893 és 1900 közt kiadott Pallas nagy lexikona még így ír a nagy túzokról: "Alföldi rónáinkon seregesen tanyázik.")

Országos túzokszinkron adatok: 2005: 1254 pld. 2006: 1294 pld. 2007: 1283 pld. 2008: 1378 pld.

[szerkesztés] Alfajai

  • Otis tarda tarda
  • Otis tarda dybowskii

[szerkesztés] Megjelenése

Az egyik legnagyobb termetű túzokféle (bár a nagy indiai túzok nála is nagyobb), szárnyfesztávolsága elérheti a 2,5 métert is. A kakas magassága mintegy 100 centiméter és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is, de a tyúk átlagosan csak 4,5 kg.

A nagy túzokra jellemző a torok két oldalán, az alsó csőrkáva tövénél található, foszlott fehér dísztollszálakból álló bajusz. Háta vöröses árnyalatú barnássárga, fekete és világos harántsávokkal, hogy az éppen költő madarat ne fedezzék fel a ragadozók, hasa fehér, melltájéka világosbarna. Amikor a madár násztollazatot ölt, nyakpajzsa is van. Lábán csak 3 ujj van, amelyeket hatszögletű szarupikkelyek borítanak.

[szerkesztés] Életmódja

Elsősorban fűfélékkel táplálkozik, de különböző magvakat, rovarokat, sőt kisebb madarakat is elfogyaszt.

[szerkesztés] Szaporodása

Közvetlenül a szaporodási idő előtt, a kifejlett kakasok nagy kiterjedésű territóriumot foglalnak el. Különböző hangokkal, önmutogató, fenyegető magatartással próbálják megfélemlíteni riválisaikat. A tojók felé jellegzetes táncot lejtenek. Fejüket hátrahajtják, faroktollaikat felmerevítik, szárnyaikat kifordítják, torokzacskóikat felfújják. Ezeket a tevékenységeket nevezzük dürgésnek.

A tojó a földön kisebb mélyedést váj és fűvel béleli ki. Fészekalja 2-3 szürkészöld, barna foltos tojás. A költési idő 20-28 nap. A csibék fészekhagyók, néhány óra elteltével követik a tojót, mely még 4-6 hétig gondoskodik róluk. Mivel csak egyszer költenek évente és kevés tojásuk van, ezért reprodukciós képességük nagyon gyenge.

[szerkesztés] Védettsége

A Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (International Council for Bird Preservation, ICBP) túzokvédelmi csoportja a különösen veszélyeztetett túzokfajok közé sorolta a reznekkel együtt. Fokozottan védett, évszázadok óta fogyatkozó egyedszámú faj. Egyik legnagyobb populációja Magyarországon él. (A másik Magyarországon is élő túzokfaj a reznek.)

[szerkesztés] Védelme Magyarországon

A nagy túzok Magyarországon 1970 óta fokozottan védett, eszmei értéke a legmagasabb kategóriát jelentő egymillió forint.

Túzok közelről

A populáció passzív védelem eszközeivel nem megőrizhető, ezért aktív módszerekkel óvják. Az így védett terület 2006 nyarára megközelítette az 1500 hektárt. A LIFE Túzokvédelmi Program keretében megvásárolt földeken túzokvédelmi szakemberek irányítják a területkezelést, gyepesítést, lucerna és repce telepítést és egyéb munkákat.

A Hortobágyi Nemzeti Parkban 80 kilométer hosszúságban föld alá helyezik az elektromos vezetékeket, más vezetékekre pedig felszerelnek a Firefly, azaz "Szentjánosbogár" nevű fluoreszkáló eszközökből. A túzok ugyanis nagy teste ellenére nagy sebességgel repül – elérheti a 60 kilométer/órát is –, a vezetékek pedig pont a szokott repülési magasságában helyezkednek el. A rosszul navigáló madár számára az ütközés csaknem minden esetben csonkolásos sérüléssel és halállal végződik. Erre a problémára az irányította rá a figyelmet, hogy 2000-ben, illetve 2003-ban így vesztette életét az ugyanabból a fészekből származó két rendkívül ritka albínó túzok. A "szentjánosbogarakból" csak a legveszélyeztetettebb pontokra jut. [2]

[szerkesztés] Lábjegyzet

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%BAzok”