Portugália

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Portugál Köztársaság
República Portuguesa

zászló címer
Nemzeti mottó: O bem da Nação
Himnusz: A Portuguesa
Főváros	Lisszabon
Államforma	köztársaság
- Államfő	Aníbal Cavaco Silva
- Miniszterelnök	Jose Sócrates
Hivatalos nyelv	portugál
függetlenség	a Leóni Királyságtól
- elismerés pápa által	1179
Csatlakozás az EU-hoz	1986. január 1.
Terület
- Összes	92 391 km² (109.)
- Víz (%)	0,5%
Népesség
- 2005 évi becslés	10 524 145  (75.)
- Népsűrűség	114 fő/km²
GDP	2008 (forrás: IMF)
- Összes	244 492 millió USD (37.)
- Egy főre jutó	22 997 USD (33.)
HDI ()	(.) –
Pénznem	Euró (EUR)
Időzóna	WET (UTC0)
- Nyári időszámítás	WEST (UTC+1)
Internet TLD	.pt
Nemzetközi gépkocsijel	P
Hívószám	+351
S p a n y o l o r s z á g LISSZABON Viana do Castelo Braga Leixoes Porto Aveiro Covilhã Coimbra Portoalegre Barreiro Setúbal Beja Faro Tejo Atlanti- óceán Cadizi- öböl Az Azori-szigetek és Madeira nincs föltüntetve. térkép szerkesztése

Portugália (portugálul Portugal) hazánkkal csaknem azonos területű ország, az Ibériai-félsziget délnyugati részén található. Egyetlen szomszédja Spanyolország. Az országot Porto kikötővárosról nevezték el. Portugália területéhez tartoznak az Atlanti-óceánban fekvő Azori-szigetek és Madeira. A portugál fennhatóság alá tartozó Makaó 1999-ben került vissza Kínához. Nemzetközi tagsága: Európai Unió, EBESZ, NYEU, Nemzetközi Valutaalap, NATO, WTO, ENSZ.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Növény- és állatvilág 1.5 Környezetvédelem 1.5.1 Nemzeti Park 1.5.2 Természeti világörökség 2 Történelem 2.1 A nagy földrengés 2.2 Kronológia 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Közigazgatási felosztás 3.4 Politikai pártok 3.5 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb települések 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 5.1 Általános adatok 5.2 Gazdasági ágazatok 5.2.1 Mezőgazdaság 5.2.2 Ipar 5.2.3 Kereskedelem 6 Kultúra 6.1 Oktatási rendszer 6.2 Kulturális intézmények 6.2.1 Kulturális világörökség 6.3 Művészetek 6.4 Hagyományok 6.5 Gasztronómia 7 Turizmus 8 Sport 8.1 Labdarúgás 9 Ünnepek 10 Források 11 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Portugália a Pireneusi-félsziget 1/6 részét foglalja el. Az ország területét a Tejo folyó osztja két részre. Északi részét hegységek uralják, a folyótól dél felé fekvő országrészt alföld és fennsík borítja. A partvidéken homokos és sziklás szakaszok váltakoznak.

Az északi, óceáni éghajlatú területeken gabonafélék és burgonya, a déli, mediterrán részeken szőlő és citrusfélék teremnek.

A kontinentális Portugália legmagasabb pontja 1993 méter magas (Pico Torre a Serra da Estrela-ban).

[szerkesztés] Vízrajz

Portugália legnagyobb folyói: a Tejo, a Douro és a Guadiana. Északon a Minho, északkeleten a Douro egy-egy szakaszon Portugália és Spanyolország természetes határa. A Mondego a legnagyobb Portugáliában eredő folyó.

[szerkesztés] Éghajlat

Fekvésének megfelelően az északi rész éghajlata enyhe, óceáni. Az éves középhőmérséklet 15 °C. A déli partvidéke azonban már mediterrán. Itt az éves középhőmérséklet 18 °C. A csapadék északon több, mint délen. Az évi 2500 mm csapadék nagyrészt télen hullik le. A Tejotól délre csak 500–700 mm, sőt a déli Algarve tartományban csak 450 mm az évi csapadék.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

Az éghajlat miatt nagyon gazdag a növényvilág. Az ország területének 40%-a erdő és 6%-a rét és legelő. Portugália területének 4,61%-a kocsánytalan tölgy, 4,11%-a paratölgy, 5%-a pinea ligetekkel borított. Főleg északon találhatók a fekete- és a maratölgyek, amelyeket gesztenyések, nyírfák és jávorfák fognak körül. Az aljnövényzet sünzanót, páfrány és hanga. A Tejotól délre para- és örökzöld tölgyerdők nőnek. Jellemzőek a citrusok, a mandola- és tengerifenyő, a datolyapálma valamint az Amerikából ide honosult agávé és opuntia sövények. Az aljnövényzetet pedig bodorrózsa, kakukkfű, levendula és rozmaring alkotja.

Portugália állatvilága hasonlít Európa többi országáéhoz. Jellemző a vadkecske és a petymeg. Az északi részen védett faj a vadkecske, a szarvas, a vaddisznó, a borz, a vidra, a menyét és a rétisas. Az ország déli részén egy-két mérgeskígyó faj is előfordul. A tengerben körülbelül 200 halfaj él. A halászok hálójába rendszerint kardhal, szardínia, aranydurbincs, makrahal vagy tonhal akad, de vadásznak errefelé ámbráscetekre is.

A tengerben élnek még, osztrigák és egyéb kagylók, homárok, languszták és egyéb rákok, csigák stb. is.

[szerkesztés] Környezetvédelem

Portugália természetvédelmi területei: 1 nemzeti park (Parque Nacional), 12 természeti park (Parque Natural), 9 természetvédelmi terület (Reserva Natural), 5 természeti emlék (Monumento Natural), 7 tájvédelmi körzet (Paisagem Protegida).

[szerkesztés] Nemzeti Park

Az egyetlen nemzeti park a Peneda-Gerês National Park (Parque Nacional da Peneda-Gerês) Portugália északi részén hegyvidék. Kis falvak, teraszos művelt földek és erdők.

[szerkesztés] Természeti világörökség

A madeirai "Laurisilva" (babérlombú erdő) az UNESCO által elismert természeti világörökség.

[szerkesztés] Történelem

A mai Portugália területe az i. e. 27-től az i. sz. 409-ig Lusitania néven a Római Birodalom provinciája volt. A 6. században a Nyugati Gót Birodalomhoz tartozott, majd 711-ben a berber mórok hódították meg és ezzel megkezdődött a több száz éves muszlim uralom. A mórok kiűzése az ezredforduló táján indult meg.

A reconquista nyomán jött létre először Portugália mint egységes keresztény állam. 1143-ban I. Alfonz király hozta létre az önálló Portugál Királyságot, majd 1147-ben visszafoglalta a móroktól és fővárosává tette Lisszabont. A mai határokat 1267-ben húzták meg Portugália és Spanyolország között. A portugál gyarmatbirodalom kialakulása a 15. század elején kezdődött. 1494-ben Portugália és Spanyolország a tordesillasi szerződésben megállapodott a világ felosztásáról egymás között. A 16. századtól hatalmas gyarmatbirodalommal rendelkezett Portugália. (Brazília, Angola, Mozambik, Makaó, Kelet-Timor). Ez volt a fénykor, amelyet hosszú hanyatlás és elszegényedés követett.

Az ország területe 1801 és 1811 között a napóleoni Franciaország uralma alatt állt, a királyi család Brazíliába menekült. Abban az időben Rio de Janeiro volt a Portugál Királyság fővárosa. 1822-ben Brazília függetlenné vált Portugáliától a Brazil Császárság kikiáltásával.

Portugáliában 1910-ben polgári forradalom söpörte el a királyságot: október 5-én kikiáltották a Portugál Köztársaságot. 1926-ban katonai puccs döntötte meg a demokratikus kormányt és fél évszázados katonai diktatúra kezdődött. Salazar halála után az 1974-es vértelen portugál forradalom teremtette meg a mai demokratikus rendszert. Az új portugál kormány 1974-75-ben lemondott gyarmatairól és függetlenséget adott nekik. 1986-ban lett az Európai Unió tagja.

[szerkesztés] A nagy földrengés

Az 1755 november elsején bekövetkezett földrengés, az ezt követő szökőár, és a tűzvész a szó szoros értelmében elpusztította a portugál fővárost, és mintegy 40 ezer ember életét követelte. I. József király a kor legkitűnőbb építészeit vonta be az újjáépítési munkálatokba. A következő évtizedek során felépült új Lisszabon szebb lett, mint amilyen valaha is volt.

[szerkesztés] Kronológia

711 — a vizigótok vereséget szenvedtek a muzulmán berberektől, a terület mór uralom alá került

868 — III. Alfonz asztúriai király hadvezére, Vímara Peres visszahódította Galícia nyugati, tengermelléki részén a Minho és a Douro folyók közti területet, ahol megszervezték az első portugál grófságot (Condado de Portucale). A grófság és vele a Vímara-ház 1071-ig maradt fenn.

871 — III. Alfonz asztúriai király visszafoglalta a móroktól Coimbrát, és a mai Portugália középső részén 878-ban megszervezte Coimbra grófságot.

925 — Froilaz Alfonz elűzése után II. Ordoño leóni király Ramiro fia (a későbbi II. Ramiro leóni király lett az első portugál grófság és Coimbra grófság hűbérura. Felvette a „portugál területek királya” címet, és ezzel névlegesen ő vált az első portugál királlyá.

926 — Ramiro Viseuban rendezte be királyi székhelyét; ezt az udvart 930-ig tartotta fenn.

981 — Coimbra grófság ismét a Córdobai Kalifátus uralma alá került.

1009 — a Córdobai Kalifátusból kiszakadt a Coimbra grófság területét is magába foglaló Badajoz taifa (független mór királyság).

1064 — Nagy Ferdinánd, Kasztília és León királya visszafoglalta a móroktól a Mondego folyótól északra eső területeket, ahol másodszor is megszervezte Coimbra grófságot.

1071 — a pedrosói csatában II. García tönkreverte az ellene lázadó Nuño Mendes hadait. Az első portugál grófságot felszámolta; területét Coimbrához csatolta.

1093 — Vitéz Alfonz létrehozta a második portugál grófságot; Portugália grófjává lánya férjét, Burgundi Henriket tette.

1139 — I. (Alapító) Alfonz a független Portugália királyává nyilvánította magát.

1248 — Algarve visszahódításával befejeződött a mórok kiűzése.

1267 — Kasztília elismerte az önálló portugál királyságot.

1415 — Ceuta bevétele, a gyarmati terjeszkedés kezdete

1419–25 — Tengerész Henrik betelepítteti a Madeira-szigeteket

1494 — a tordesillasi szerződés

1580–1640 — perszonálunió Spanyolországgal

1695 után — a brazil aranybányák fellendítik a gazdaságot

1756 — Pombal miniszter, a felvilágosult abszolutizmus

1763 — a rabszolgaság megszüntetése (a gyarmatok kivételével)

1807 — a királyi udvar Brazíliába menekül a francia megszállás elől

1822 — liberális alkotmány, alkotmányos monarchia

1831 — polgárháború a trón birtoklásért

1910 — puccs, az I. köztársaság létrejötte

1916 — belépés az I. világháborúba az antant oldalán

1928 — a II. köztársaság kikiáltása

1932 — tekintélyelvű diktatúra Salazar vezetésével

1949 — belépés a NATO-ba

1955 — belépés az ENSZ-be

1974 — a III. köztársaság megszületése

1986 — belépés az Európai Közösségbe

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Az 1976. évi alkotmány életbe lépése óta Portugália parlamentáris köztársaság. 1989–ben új alkotmányt hagytak jóvá. Az állam feje a nép által közvetlenül megválasztott államfő.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

• Kormány
• Parlament
• Bíróság

Félprezidenciális sajátosságokat mutat.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

• Portugália 18 kerületből (distrito) áll:
  • Aveiro, Beja, Braga, Breganca, Castelo Branco, Coimbra, Évora, Faro, Guarda, Leiria, Lisboa, Portalegre, Porto, Santarém, Setúbal, Viana do Castelo, Vila Real, Viseu
• 2 autonóm körzete: Azori-szigetek és Madeira.

[szerkesztés] Politikai pártok

• Szociáldemokrata Párt (PSD) – liberális
• Szocialista Párt (PS)
• Demokratikus Megújulás Pártja (PRD)
• Szociáldemokrata Centrumpárt (CDS)
• Kommunisták és Zöldek Választási Szövetsége (CDU)
• Tehenek pártja

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

• A fővárosban, Lisszabonban (portugálul Lisboa) 560000 (Nagy-Lisszabonban 2,7 millió) fő él.
• Lakosság: 10 084 000 fő.
• Népsűrűség: 109 fő/km².
• Népességnövekedés: -0,18%/év, tehát csökken. Korábbi adatok: 8,4 millió (1950), 9,0 millió (1970), 9,9 millió (1999).
• Születéskor várható átlagos élettartam 76 év.
• Csecsemőhalandóság: 5,8‰.
• Internet felhasználók száma: 4.4 millió (2002)

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Népek: portugál 99%. Vallások: római katolikus 94%, egyéb 6%. Érdekesség, hogy a világon összesen 230 millió ember beszél portugálul. Portugálián kívül nyolc országban hivatalos nyelv:

• Angola

• Bissau-Guinea

• Brazília

• Kelet-Timor

• Makaó (Kína különleges közigazgatási régiója)

• Mozambik

• São Tomé és Príncipe

• Zöld-foki Köztársaság).

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

A portugál gazdaság súlya a nemzetközi kereskedelemben jóval nagyobb, mint a magyaré, hiszen az éves forgalom meghaladja a 60 milliárd dollárt, bár nem éppen kedvező, hogy a hiány 1996-ban és 1997-ben egyaránt körülbelül 10 milliárd dollárt tett ki. Ezt csak részben ellensúlyozták az idegenforgalmi bevételek (21 millió turistát fogadtak), a külföldön dolgozóktól származó hazautalások és az Európai Uniótól kapott támogatások. A teljes külkereskedelmi forgalom értéke a GDP-hez viszonyítva megközelíti a 60 százalékot, az import exportfedezettsége viszont csak körülbelül 70 százalék.

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

Portugália gazdasági szerkezetére jellemző a szolgáltatási szféra igen magas aránya: itt dolgozik az összes foglalkoztatott 56 százaléka. Az iparra 33 százalék, a mezőgazdaságra 11 százalék jut. Az inflációt az 1984. évi 30 százalékról (még 1990-ben is 13,4 százalék volt), a múlt évben 2 százalék alá csökkentették. A munkanélküliség rátája évek óta körülbelül 7 százalék.

[szerkesztés] Mezőgazdaság

A föld nagy részét a mezőgazdaság hasznosítja, az 1990-es években a gazdaság alapja volt.

• növénytermesztés: búza, kukorica, árpa, rozs, szőlő, olíva, gyapot
• 6. bortermelő a világon – hagyományos exportcikk a portói
• állattenyésztés: sertés, marha, kecske
• erdőgazdálkodás: területének egyharmada erdőség (32%), Európa botanikus kertje
• 1. parafatermelő, a világ parafatermésének felét adja – ez is exportra kerül

A portugál mezőgazdaság - az EU támogatásai ellenére - kétségtelenül megsínylette a csatlakozást.

[szerkesztés] Ipar

• bányászat: vasérc, wolfram, ón, kőszén, foszfát, urán, réz, kaolin
• energiagazdálkodás: természeti kincsekben szegény, az energiát importálni kénytelenek
• feldolgozó ipar: főleg textilipara és élelmiszeripara jelentős

Az ipar fejlődése messze elmarad a szolgáltatószektor mögött, bár kétségtelen, hogy egyes alágazatai, így mindenekelőtt az építőipar, látványos eredményekkel dicsekedhet. Nagy megrendeléseknek tett és tesz eleget, lankadatlan erővel folynak a főleg EU-pénzekből finanszírozott út- és vasútépítések, a nagy városokban felújítják a régi épületeket, és nem áll le a közművek, a hatalmas bevásárlóközpontok építése sem. Ugyancsak EU-támogatással sikerült a hagyományos portugál cipőipart korszerűsíteni. Ennek köszönhetően Portugália napjainkra az Unió második legnagyobb cipőexportőre.

[szerkesztés] Kereskedelem

• Portugália legfőbb külkereskedelmi partnerei: Spanyolország, Franciaország, Németország.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Kulturális világörökség

Portugália gazdag kulturális örökséggel rendelkezik. A sok építmény közül az UNESCO a következőket ismerte el kulturális világörökségnek:

• Angra do Heroísmo városának központi területe az Azori-szigeteken;
• A Jeromos-rendiek kolostora és a Belém-torony (Torre de Belém), Lisszabon;
• Batalha-kolostor;
• Krisztus-kolostor, Tomar;
• Évora történelmi központja;
• Alcobaça-kolostor;
• Sintra, kultúrtáj;
• Oportó (Porto) történelmi központja;
• A Côa-völgy prehisztorikus sziklarajzai;
• Az Alto Douro borvidék;
• Guimarães történelmi központja;
• Pico-sziget, borvidék, kultúrtáj. (Azori-szigetek, Pico-sziget).

[szerkesztés] Művészetek

• Építészet

A korai reneszánsz egyik megjelenési formája a Mánuel stílus. Az ország híres építészei: Álvaro Siza, Eduardo Souto de Moura, Diego Arruda, Mateo Fernández.

• Képzőművészetek

A portugál festészetet az európai áramlatok követése jellemezte, legismertebb alkotók: Mário Cesariny de Vasconcelos, Luis Pinto Coelho és José Sobral de Almada-Negreiros.

• Irodalom

A portugál irodalomban a költészet a legkiemelkedőbb. Minden idők legnagyobb portugál költői Luís de Camões és Fernando Pessoa. Prózában és drámában főleg a novelláiról híres Gil Vicente alkotott kiemelkedőt. Nobel-díjjal tüntették ki José Saramagot.

• Filmművészet

• Zene

Jellegzetes az érzelmes népdal, vagy népdalszerű műdal, a fado és éneklésmódja is. A legismertebb fadoénekesek Antonio Pinto Basto, Amália Rodrigues és José Manuel Alfonso Cerqueira dos Santos.

[szerkesztés] Hagyományok

Gyönyörű és különleges portugál hagyomány a csempefestés, amelynek színpompás remekműveivel, az azulejókkal a városban lépten-nyomon szembetalálkozhatunk a házak falain.

[szerkesztés] Gasztronómia

Portugália tradícionális ételei közé tartozik a bacalhau (sózott,szárított tőkehal), amit a fáma szerint 365-féle módon készítenek el a portugál asszonyok. Az éttermek előtt faszénen sütve kínálják a sülthalfiléket, kardhalat, szardíniát. Hagyományos ételük még a Caldo Verde, vagyis a káposztaleves, a Frango Piri-Piri (pácolt grillcsirke).Desszertjük a Pastel de Nata, ami vaníliakrémmel töltött, fahéjjal szórt leveles kosárka, és az Arroz Doce, vagyis a rizspuding.

[szerkesztés] Turizmus

Portugália leginkább a tengerparti stradjai miatt látogatott

ICEP Portugál Kereskedelmi és Idegenforgalmi Hivatal/Portugál Nagykövetség
1056 Budapest, Belgrád rkp. 26. mf. 1. Tel.: 266-5210, Fax: 266-0730

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Labdarúgás

• A portugál sport kiválóságai: Joaquim Agostinho, Vitor Manuel Martins Baia, Paulo Manuel Carvalho Sousa, Mario Coluna, Rui Costa, Luis Filipe Madeira Caeiro Figo, Paulo Futre, Carlos Lopes, Rosa Mota, João Pinto, Cristiano Ronaldo, Eusébio, Nuno Gomes,Simão Sabrosa.

A portugál bajnokság élcsapatai:

• Benfica
• FC Porto
• Sporting Lisboa.

Nemzeti válogatott:

• A Portugálok 1984-ben, 1996-ban, 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban indultak EB-n. Eddig még nem nyerték meg egyszer sem az Európa-bajnokságot , és a Világ-bajnokságon is csak a legjobb 4-be jutottak be 2006-ban a Németországban rendezett VB-n

[szerkesztés] Ünnepek

• január 1, Újév (Ano Novo) ₁
• február körül, változó Húshagyó kedd
• március 8. A nők napja
• március 15. Az 1848 évi forradalom és szabadságharc ünnepe ₁
• április körül, változó Nagypéntek ₁
• április körül, változó Húsvét ₁
• április körül, változó Húsvét hétfő ₁
• április 25. Portugália napja (Día de Portugal, a szegfűk forradalmának évfordulója) ₁
• május 1. A munka ünnepe ₁
• június 10. Nemzeti ünnep ₁
• június körül, változó Mennybemenetel ₁
• június körül, változó Pünkösd ₁
• június 15. Camões napja, (Día do Camões) — Luís Vaz de Camões nemzeti költő halálának napja
• június 24. Szent János napja ₁
• augusztus 15. Mária mennybemenetele (Assunção)₁
• október 5. A köztársaság ünnepe napja (Día da República) ₁
• november 1. Mindenszentek (Todos os Santos) ₁
• december 1. A függetlenség napja (Día do Restauração) (és az ifjúságé) ₁
• december 8. A szeplőtelen fogantatás ünnepe (Imaculada Conceição) ₁
• december 25. Karácsony (Natal) ₁
• december 31. Az óév búcsúztatása
  _{1=Munkaszüneti nap}

[szerkesztés] Források

• Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.)
• Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001-2002.)
• Gudrun és Alexander Decker: Portugália (Polyglott sorozat, Pegazus Rt, Pannon Nyomda, Bp. 1993/94) ISSN 0865 0454
• Bereznay István: Lisszabon (Panoráma Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Bp. 1979.) ISBN 963 243 157 X
• Géczi Zoltán- Sipos Norbert A Föld atlasza (Pannon-Literatúra Kft. 2005) ISBN 963 8610 81 6

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Portugália térképe
• Portugália online térképek
• Szállásajánlatok, hotelek
• Lisszabon magyar nyelvű online útikönyv
• Lisszabon és környéke – Képek
• Portugál városok.lap.hu – Linkgyűjtemény Portugália városairól
• Portugália.lap.hu - linkgyűjtemény
• Portugáliai szállás.lap.hu - linkgyűjtemény
• Szállásinfo Portugália

m • v • sz Európai országok    Dél-Európa Andorra · Málta1 · Olaszország1 · Portugália1,2 · Spanyolország1,2 · San Marino · Vatikán    Délkelet-Európa Albánia · Bosznia-Hercegovina · Bulgária1 · Ciprus3 · Görögország1 · Horvátország · Macedónia6 · Montenegró · Szerbia · Törökország4    Észak-Európa Dánia1,2 · Észtország1 · Finnország1 · Izland · Lettország1 · Litvánia1 · Norvégia2 · Svédország1    Kelet-Európa Azerbajdzsán4 · Fehéroroszország · Grúzia4 · Kazahsztán4 · Moldova · Oroszország4 · Örményország5 · Ukrajna    Közép-Európa Ausztria1 · Csehország1 · Lengyelország1 · Liechtenstein · Magyarország1 · Németország1 · Románia1 · Svájc · Szlovákia1 · Szlovénia1    Nyugat-Európa Belgium1 · Egyesült Királyság1,2 · Franciaország1,2 · Hollandia1,2 · Írország1 · Luxemburg1 · Monaco Függő területek Akrotíri és Dekélia5 · Feröer · Gibraltár1 · Guernsey · Jersey · Man sziget Vitatott státusú területek Abházia · Dél-Oszétia · Dnyeszter-menti Köztársaság · Észak-Ciprus5 · Hegyi-Karabah5 · Koszovó · Máltai lovagrend · Székelyföld 1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik    5 Földrajzilag Nyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része.    6 Görögország vitatja az ország elnevezését

m • v • sz Az Európai Unió Ausztria · Belgium · Bulgária · Csehország · Ciprus · Dánia1 · Egyesült Királyság · Észtország · Finnország · Franciaország · Görögország · Hollandia · Írország · Lengyelország · Lettország · Litvánia · Luxemburg · Magyarország · Málta · Németország · Olaszország · Portugália · Románia · Spanyolország · Svédország · Szlovákia · Szlovénia 1Kivéve Grönlandot és Feröert

m • v • sz NATO (North Atlantic Treaty Organisation) Albánia · Amerikai Egyesült Államok · Belgium · Bulgária · Csehország · Dánia · Egyesült Királyság · Észtország · Franciaország · Görögország · Hollandia · Horvátország · Izland · Kanada · Lengyelország · Lettország · Litvánia · Luxemburg · Magyarország · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Románia · Spanyolország · Szlovákia · Szlovénia · Törökország

m • v • sz Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) Amerikai Egyesült Államok · Ausztrália · Ausztria · Belgium · Csehország · Dánia · Dél-Korea · Egyesült Királyság · Finnország · Franciaország · Görögország · Hollandia · Izland · Írország · Japán · Kanada · Lengyelország · Luxemburg · Magyarország · Mexikó · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Spanyolország · Svájc · Svédország · Szlovákia · Törökország · Új-Zéland