Portugália

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Portugál Köztársaság
República Portuguesa

zászló címer
Himnusz: A Portuguesa
Főváros	Lisszabon
Államforma	köztársaság
- Államfő	Aníbal Cavaco Silva
- Miniszterelnök	Jose Sócrates
Hivatalos nyelv	portugál
függetlenség	a Leóni Királyságtól
- elismerés pápa által	1179
Csatlakozás az EU-hoz	1986. január 1.
Terület
- Összes	92 391 km² (109.)
- Víz (%)	0,5%
Népesség
- 2005 évi becslés	10 524 145  (75.)
- Népsűrűség	114 fő/km²
GDP
- Összes
- Egy főre jutó
HDI ()	(.) –
Pénznem	Euró (EUR)
Időzóna	WET (UTC0)
- Nyári időszámítás	WEST (UTC+1)
Internet TLD	.pt
Nemzetközi gépkocsijel	P
Hívószám	+351
S p a n y o l o r s z á g LISSZABON Viana do Castelo Braga Leixoes Porto Aveiro Covilhã Coimbra Portoalegre Barreiro Setúbal Beja Faro Tejo Atlanti- óceán Cadizi- öböl Az Azori-szigetek és Madeira nincs föltüntetve. térkép szerkesztése

Portugália (portugálul Portugal) hazánkkal csaknem azonos területű ország, az Ibériai-félsziget délnyugati részén található. Egyetlen szomszédja Spanyolország. Az országot Porto kikötővárosról nevezték el. Portugália területéhez tartoznak az Atlanti-óceánban fekvő Azori-szigetek és Madeira. A portugál fennhatóság alá tartozó Makaó 1999-ben került vissza Kínához. Nemzetközi tagsága: Európai Unió, EBESZ, NYEU, Nemzetközi Valutaalap, NATO, WTO, ENSZ.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Növény- és állatvilág 1.5 Környezetvédelem 2 Történelem 2.1 A nagy földrengés 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Közigazgatási felosztás 3.4 Politikai pártok 3.5 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb települések 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 5.1 Általános adatok 5.2 Gazdasági ágazatok 5.2.1 Mezőgazdaság 5.2.2 Ipar 5.2.3 Kereskedelem 6 Kultúra 6.1 Oktatási rendszer 6.2 Kulturális intézmények 6.3 Művészetek 6.4 Hagyományok 6.5 Gasztronómia 7 Turizmus 8 Sport 8.1 Labdarúgás 9 Ünnepek 10 Források 11 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Portugália a Pireneusi – félsziget 1/6 részét foglalja el. Az ország területét a Tejo folyó osztja két részre. Északi részét hegységek uralják, a folyótól dél felé fekvő országrészt alföld és fennsík borítja. A partvidéken homokos és sziklás szakaszok váltakoznak.

Az északi, óceáni éghajlatú területeken gabonafélék és burgonya, a déli, mediterrán részeken szőlő és citrusfélék teremnek.

A kontinentális Portugália legmagasabb pontja 1993 méter magas (Pico Torre a Serra da Estrela-ban).

[szerkesztés] Vízrajz

Portugália legnagyobb folyói: a Tejo, a Douro és a Guadiana. Északon a Minho természetes határt képez Portugália és Spanyolország között. A Mondego a legnagyobb Portugáliában eredő folyó.

[szerkesztés] Éghajlat

Fekvésének megfelelően az északi rész éghajlata enyhe, óceáni. Az éves középhőmérséklet 15 °C. A déli partvidéke azonban már mediterrán. Itt az éves középhőmérséklet 18 °C. A csapadék északon több, mint délen. Az évi 2500 mm csapadék nagyrészt télen hullik le. A Tejotól délre csak 500-700 mm, sőt a déli Algarve tartományban csak 450 mm az évi csapadék.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

Az éghajlat miatt nagyon gazdag a növényvilág. Az ország területének 40%-a erdő és 6%-a rét és legelő. Portugália területének 4,61%-a kocsánytalan tölgy, 4,11%-a paratölgy, 5%-a pinea ligetekkel borított. Főleg északon találhatók a fekete- és a maratölgyek, amelyeket gesztenyések, nyírfák és jávorfák fognak körül. Az aljnövényzet sünzanótból, páfrányból a hangából áll. A Tejotól délre a para- és az örökzöld tölgyerdők találhatók. Jellemzőek a citrus mező, mandola- és tengerifenyők, a datolyapálma valamint az Amerikából ide honosult agave és opuntia sövények Az aljnövényzetet pedig bodorrózsa, kakukkfű, levendula és rozmaring alkotja. Portugália állatvilága hasonlít Európa többi országáéhoz. Jellemző a vadkecske és a petymeg. Az északi részen védett faj a vadkecske, a szarvas, a vaddisznó, a borz, a vidra, a menyét és a rétisas. Az ország déli részén egy-két mérges kígyófaj is előfordul. A tengerben kb. 200 halfaj honos. Szívesen halásszák a kardhalat, a szardíniát, az aranydurbincsot, a makrahalat, a tonhalat és az ámbrásceteket. A tengerben élnek rákok, osztrigák, homárok, languszták, kagylók és csigák is.

[szerkesztés] Környezetvédelem

[szerkesztés] Történelem

A mai Portugália területe az i. e. 27-től az i. sz. 409-ig Lusitania néven a Római Birodalom provinciája volt. A 6. században a Nyugati Gót Birodalomhoz tartozott, majd 711-ben a berber mórok hódították meg és ezzel megkezdődött a több száz éves arab uralom. Az arabok kiűzése az ezredforduló táján indult meg.

A reconquista nyomán jött létre először Portugália mint egységes keresztény állam. 1143-ban I. Alfonz király hozta létre az önálló Portugál Királyságot, majd 1147-ben visszafoglalta az araboktól és fővárosává tette Lisszabont. A mai határokat 1267-ben húzták meg Portugália és Spanyolország között. A portugál gyarmatbirodalom kialakulása a 15. század elején kezdődött. 1494-ben Portugália és Spanyolország a tordesillasi szerződéssel megállapodott arról, hogy hogyan osszák fel az új világot egymás között. Ennek következtében a 16. századtól hatalmas gyarmatbirodalommal rendelkezett (Brazília, Angola, Mozambik, Makaó, Kelet-Timor). Ez volt Portugália fénykora, amelyet hosszú hanyatlás és elszegényedés követett.

Az ország területe 1801 és 1811 között a napóleoni Franciaország uralma alatt állt, a királyi család Brazíliába menekült. Abban az időben Rio de Janeiro volt a Portugál Királyság fővárosa. Brazíliát 1822-ben elvesztette (kikiáltották a császárságot, majd a köztársaságot).

Portugáliában 1910-ben polgári forradalom söpörte el a királyságot: október 5-én kikiáltották a Portugál Köztársaságot. 1926-ban katonai puccs döntötte meg a demokratikus kormányt és fél évszázados katonai diktatúra kezdődött. Salazar halála után az 1974-es vértelen portugál forradalom teremtette meg a mai demokratikus rendszert. Az új portugál kormány 1974-75-ben lemondott gyarmatairól és függetlenséget adott nekik. 1986-ban lett az Európai Unió tagja.

[szerkesztés] A nagy földrengés

Az 1755 november elsején bekövetkezett földrengés, az ezt követő szökőár, és a tűzvész a szó szoros értelmében elpusztította a portugál fővárost, és mintegy 40 ezer ember életét követelte. I. József király a kor legkitűnőbb építészeit vonta be az újjáépítési munkálatokba. A következő évtizedek során felépült új Lisszabon szebb lett, mint amilyen valaha is volt.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Az 1976. évi alkotmány életbe lépése óta Portugália parlamentáris köztársaság. 1989–ben új alkotmányt hagytak jóvá. Az állam feje a nép által közvetlenül megválasztott államfő.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

• Kormány
• Parlament
• Bíróság

Félprezidenciális sajátosságokat mutat.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

• Portugália 18 kerületből (distrito) áll:
  • Aveiro, Beja, Braga, Breganca, Castelo Branco, Coimbra, Évora, Faro, Guarda, Leiria, Lisboa, Portalegre, Porto, Santarém, Setúbal, Viana do Castelo, Vila Real, Viseu
• 2 autonóm körzete: Azori-szigetek és Madeira.

[szerkesztés] Politikai pártok

• Szociáldemokrata Párt (PSD) – liberális
• Szocialista Párt (PS)
• Demokratikus Megújulás Pártja (PRD)
• Szociáldemokrata Centrumpárt (CDS)
• Kommunisták és Zöldek Választási Szövetsége (CDU)
• Tehenek pártja

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

• A fővárosban, Lisszabonban (portugál nyelv Lisboa) 560000 (Nagy-Lisszabonban 2,7 millió) fő él.
• Lakosság: 10 084 000 fő.
• Népsűrűség: 109 fő/km².
• Népességnövekedés: -0,18%/év, tehát csökken. Korábbi adatok: 8,4 millió (1950), 9,0 millió (1970), 9,9 millió (1999).
• Születéskor várható átlagos élettartam 76 év.
• Csecsemőhalandóság: 5,8‰.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Népek: portugál 99%. Vallások: római katolikus 94%, egyéb 6%. Érdekesség, hogy a világon összesen 230 millió ember beszél portugálul. Portugálián kívül nyolc országban hivatalos nyelv (Angola, Bissau-Guinea, Brazília, Kelet-Timor, Makaó (Kína különleges közigazgatási régiója), Mozambik, São Tomé és Príncipe, Zöld-foki Köztársaság).

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

A föld nagy részét a mezőgazdaság hasznosítja, az 1990-es években a gazdaság alapja volt.

• növénytermesztés: búza, kukorica, árpa, rozs, szőlő, olíva, gyapot
• 6. bortermelő a világon – hagyományos exportcikk a portói
• állattenyésztés: sertés, marha, kecske
• erdőgazdálkodás: területének egyharmada erdőség (32%), Európa botanikus kertje
• 1. parafatermelő, a világ parafatermésének felét adja – ez is exportra kerül

[szerkesztés] Ipar

• bányászat: vasérc, wolfram, ón, kőszén, foszfát, urán, réz, kaolin
• energiagazdálkodás: természeti kincsekben szegény, az energiát importálni kénytelenek
• feldolgozó ipar: főleg textilipara és élelmiszeripara jelentős

[szerkesztés] Kereskedelem

• Portugália legfőbb külkereskedelmi partnerei: Spanyolország, Franciaország, Németország.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

• Építészet

A korai reneszánsz egyik megjelenési formája a Mánuel stílus. Az ország híres építészei: Álvaro Siza, Eduardo Souto de Moura, Diego Arruda, Mateo Fernández.

• Képzőművészetek

A portugál festészetet az európai áramlatok követése jellemezte, legismertebb alkotók: Mário Cesariny de Vasconcelos, Luis Pinto Coelho és José Sobral de Almada-Negreiros.

• Irodalom

A portugál irodalomban a költészet a legkiemelkedőbb. Minden idők legnagyobb portugál költői Luís de Camões és Fernando Pessoa. Prózában és drámában főleg a novelláiról híres Gil Vicente alkotott kiemelkedőt. Nobel-díjjal tüntették ki José Saramagot.

• Filmművészet

• Zene

Jellegzetes az érzelmes népdal, vagy népdalszerű műdal, a fado és éneklésmódja is. A legismertebb fadoénekesek Antonio Pinto Basto, Amália Rodrigues és José Manuel Alfonso Cerqueira dos Santos.

[szerkesztés] Hagyományok

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

Portugália leginkább a tengerparti stradjai miatt látogatott

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Labdarúgás

• A portugál sport kiválóságai: Joaquim Agostinho, Vitor Manuel Martins Baia, Paulo Manuel Carvalho Sousa, Mario Coluna, Rui Costa, Luis Filipe Madeira Caeiro Figo, Paulo Futre, Carlos Lopes, Rosa Mota, João Pinto, Cristiano Ronaldo, Eusébio, Nuno Gomes.

A portugálok legjobb focicsapatai:

• Benfica
• FC Porto
• Sporting Lisboa.

Nemzeti válogatott:

• A Portugálok 1984-ben, 1996-ban, 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban indultak EB-n. Eddig még nem nyerték meg egyszer sem az Európa-bajnokságot , és a Világ-bajnokságon is csak a legjobb 4-be jutottak be 2006-ban a Németországban rendezett VB-n

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Források

• Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.)
• Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001-2002.)
• Gudrun és Alexander Decker: Portugália (Polyglott sorozat, Pegazus Rt, Pannon Nyomda, Bp. 1993/94) ISSN 0865 0454
• Bereznay István: Lisszabon (Panoráma Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Bp. 1979.) ISBN 963 243 157 X
• Géczi Zoltán- Sipos Norbert A Föld atlasza (Pannon-Literatúra Kft. 2005) ISBN 963 8610 81 6

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Portugália térképe
• Szállásajánlatok, hotelek
• Lisszabon és környéke – Képek
• Portugál városok.lap.hu – Linkgyűjtemény Portugália városairól

Az Európai Unió

Ausztria | Belgium | Bulgária | Csehország | Ciprus | Dánia¹ | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia

¹Kivéve Grönlandot és Feröert

NATO (North Atlantic Treaty Organisation)
Amerikai Egyesült Államok • Belgium • Bulgária • Csehország • Dánia • Egyesült Királyság • Észtország • Franciaország • Görögország • Hollandia • Izland • Kanada • Lengyelország • Lettország • Litvánia • Luxemburg • Magyarország • Németország • Norvégia • Olaszország • Portugália • Románia • Spanyolország • Szlovákia • Szlovénia • Törökország

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)

Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland