Portugál Nyelvű Országok Közössége

Portugál Nyelvű Országok Közössége
Alapítva	1996
Székhely	Lisszabon, Portugália
Tagság	Nyolc ország (plusz három társult tag)
Nyelvek	portugál
Főtitkár	Domingos Simões Pereira
A Portugál Nyelvű Országok Közössége weboldala

A Portugál Nyelvű Országok Közössége (portugálul: Comunidade dos Países de Língua Portuguesa, IPA: kumuniˈdad(ɨ) duʃ pɐˈizɨʒ dɨ ˈlĩɡwɐ puɾtuˈɡezɐ, röviden: CPLP) egy nemzetközi szervezet, amely a portugál nyelvű országok barátságát hivatott erősíteni. Azokban az országokban, amelyek portugál nyelvet használják hivatalos nyelvként, világszerte 240 millió ember él, összterületük meghaladja a 10 772 000 km²-t.

Megalakulása és a tagság

A CPLP 1996-ban hét országgal alakult meg, az alapító tagok Portugália, Brazília, Angola, Zöld-foki Köztársaság, Bissau-Guinea, Mozambik és São Tomé és Príncipe voltak. Kelet-Timor 2002-ben, függetlensége elnyerése után csatlakozott a közösséghez.

A Közösség egy jelenleg is fejlődő folyamat, a nyolc tagállam társadalmai kevés ismerettel rendelkeznek egymás életéről. A CPLP egyik fontos jellemzője, hogy tagjait a közös beszélt nyelv és kultúra köti össze, ezek hídszerepet töltenek be az egymástól nagy távolságra, különböző kontinenseken elhelyezkedő országok között. A szervezet céljai között szerepel a tagság nemzetközi jelenlétének erősítése és a tudományos együttműködés fejlesztése is.

2005-ben, Luandában, a nyolc ország kulturális miniszterei május 5-ét a Luzofón Kultúra Napjává (portugálul: Dia da Cultura Lusófona) nyilvánították.

2006 júliusában, a bissaui csúcstalálkozó alkalmából Egyenlítői-Guinea és Mauritius társult megfigyelői státuszt kaptak a közösségben, míg 17 nemzetközi szervezet és egyesület konzultatív megfigyelővé vált.

A CPLP alakulásakor Egyenlítői-Guinea megfigyelői státuszért folyamodott. Egyenlítői-Guinea portugál gyarmat volt a 15. és a 18. század között és vannak területei, ahol portugál alapú kreol nyelven beszélnek, érezhető a kulturális kötődés São Tomé és Príncipéhez és Portugáliához. Az ország a közelmúltban oktatási együttműködést kezdeményezett a portugál nyelvű afrikai országokkal és Brazíliával. A 2004. júliusi CPLP-csúcson, São Tomé és Príncipében, a tagállamok megállapodtak a Közösség alapokmánya megváltoztatásában, a Közösségnek ezentúl társult tagjai is lehetnek. Egyenlítői-Guinea teljes jogú tagsága jelenleg is napirenden van.

Mauritius, amelyet portugál hajósok fedeztek fel, és szoros kapcsolatot ápol Mozambikkal, 2006-ban nyerte el a társult megfigyelői státuszt, Szenegál pedig 2008-ban ülhetett a tárgyalóasztal mellé.

Tagok

Ország	Státusz	Csatl. éve	Hivatalos nyelv(ek)	Földrész	Népesség
Portugália	tag	1996	portugál	Európa	10,617,575
Brazília	tag	1996	portugál	Dél-Amerika	186,757,608
Angola	tag	1996	portugál	Afrika	15,941,000
Mozambik	tag	1996	portugál	Afrika	21,397,000
Zöld-foki Köztársaság	tag	1996	portugál	Afrika	499,796
Bissau-Guinea	tag	1996	portugál	Afrika	1,586,000
São Tomé és Príncipe	tag	1996	portugál	Afrika	157,000
Kelet-Timor	tag	2002	portugál és Tetum	Ázsia/Óceánia	1,115,000
Egyenlítői-Guinea	társult megfigyelő	2006	spanyol, francia és portugál	Afrika	1,014,999
Mauritius	társult megfigyelő	2006	angol	Afrika	1,264,866
Szenegál	társult megfigyelő	2008	francia	Afrika	11,658,000

Hivatalosan érdeklődő országok és területek

Ország/Terület	Igényelt státusz	Hivatalos nyelv	Földrész	Népesség	Referencia	Napirendre tűzés időpontja	Megjegyzés
Andorra	társult tagság	katalán	Európa	71,822	[2]	2010 - VIII CPLP csúcsértekezlet - Luanda	Andorra lakosságának több mint 15%-a portugál származású
Marokkó	társult tagság	arab	Afrika	33,757,175	[3]	2010 - VIII CPLP csúcsértekezlet - Luanda	Marokkó egyes területeit Portugália gyarmatosította, közelsége Madeirához
Fülöp-szigetek	társult tagság	tagalog és angol	Ázsia	90,500,000	[4]	2010 - VIII CPLP csúcsértekezlet - Luanda	Történelmi kapcsolat Ferdinand Magellan expedícióival
Venezuela	társult tagság	spanyol	Dél-Amerika	26,814,843	[5]	2012 - IX CPLP csúcsértekezlet	Nagyszámú portugál lakos
Horvátország	társult tagság	horvát	Európa	4,453,500	[6]	2012 - IX CPLP csúcsértekezlet	?
Románia	társult tagság	román	Európa	22,246,862	[7]	2012 - IX CPLP csúcsértekezlet	Portugália migrációs célország
Ukrajna	társult tagság	ukrán	Európa	46,372,700	[8]	2012 - IX CPLP csúcsértekezlet	Portugália migrációs célország
Indonézia	társult tagság	indonéz	Ázsia	237,512,352	[9]	Tárgyalás alatt	Portugália volt Hollandia előtt a fő gyarmatosító hatalom
Szváziföld	társult tagság	angol és siswati	Afrika	1,185,000	[10]	Tárgyalás alatt	Mozambikkal határos, jelentős gazdasági kapcsolatok
Ausztrália	társult tagság	angol	Óceánia	22,420,039	[11]	Tárgyalás alatt	Portugál hajósok fedezték fel. Jelentős portugál, brazil és timori lakosság.
Luxemburg	társult tagság	luxembourgi, német és francia	Európa	502,202	[12]	Tárgyalás alatt	A 2001. évi népszámlálás szerint Luxemburgban 58 657 portugál nemzetiségű lakos élt (11,7%).
Galícia	tagság	galíciai és spanyol	Európa	2,783,100	[13]	spanyol kormánydöntésre vár	Kulturális és nyelvi kapcsolat Portugáliával
Makaó	tagság	portugál és kínai (kantoni)	Ázsia	520,400	[14]	makaói kormánydöntésre vár	Korábban portugál kormányzás alatt álló kínai terület, portugál kisebbség
Melaka	társult tagság	maláj	Ázsia	733,000	[15]	maláj kormánydöntésre vár	Egy bő évszázadon keresztül portugál gyarmat, portugál származású kisebbségi népcsoport
Goa	társult tagság	konkani	Ázsia	1,400,000	[16]	indiai kormánydöntésre vár	Volt portugál gyarmat. Portugál nyelvű kisebbség.

Csúcstalálkozók

Csúcsértekezlet	Ország	Város	Év
I CPLP csúcsértekezlet	Portugália	Lisszabon	1996
II CPLP csúcsértekezlet	Zöld-foki Köztársaság	Praia	1998
III CPLP csúcsértekezlet	Mozambik	Maputo	2000
IV CPLP csúcsértekezlet	Brazília	Brazíliaváros	2002
V CPLP csúcsértekezlet	São Tomé és Príncipe	São Tomé	2004
VI CPLP csúcsértekezlet	Bissau-Guinea	Bissau	2006
VII CPLP csúcsértekezlet	Portugália	Lisszabon	2008
VIII CPLP csúcsértekezlet	Angola	Luanda	2010
IX CPLP csúcsértekezlet	Mozambik	Maputo	2012

Jelentősége

A portugál nyelvű országokban több mint 240 millió ember a él világszerte, akiket azonban összeköt a kultúrájuk és közös történelmük. A CPLP-országok összes területe 10,7 millió négyzetkilométer, több, mint Kanadáé.

A CPLP megalakulása óta két politikai krízist is segített megoldani, São Tomé és Príncipében valamint Bissau-Guinea esetében, mindkét országban puccsal ragadta magához a hatalmat a katonaság. São Tomé esetében gazdasági reformok bevezetéséhez nyújtott támogatást, míg a másik esetben a politikai élet demokratizálódását felügyelte.

A CPLP vezetői hisznek abban, hogy az angolai és a mozambiki békefolyamatban játszott szerepe, valamint Kelet-Timor függetlensége a szervezet további fejlődését igazolja és növeli szerepét a multilaterális együttműködés erősítésében.

Tekintettel arra, hogy Afrika portugál nyelvű vidékein és Kelet-Timorban sok gyerek nem jár iskolába, a helyi oktatási hivatalok keresik Portugália és Brazília segítségét abban, hogy a portugál nyelv egyéb oktatási formáinak létrehozásában segítsenek, mivel Dél-Afrikában a portugál nyelv egyre szélesebb körben használatos, még Namíbiában és a Dél-afrikai Köztársaságban is oktatják. Ilyen projekt a Camões intézet területi egységeinek létrehozása vidéki városokban és falvakban.

Több portugál nyelvű fejlődő országban, ahol ez a nyelv az államigazgatás és a gazdaság nyelve, az ország vezető tisztségviselői könnyen képesek kommunikálni a világ más részeivel, különösen a gazdaságilag erősebb Portugáliával és Brazíliával. Vannak azonban olyan afrikai vezetők, akik kötelezővé teszik a portugál nyelv oktatását a középiskolában, mert attól tartanak, hogy az alacsony színvonalú nyelvtudás megnehezítheti az ország boldogulását a világgazdaságban. Az afrikai fiatalok magas szintű portugálnyelv-ismerete kétségtelenül hozzájárul majd országaik boldogulásához.

Struktúra

A Közösség főtitkára felelős a CPLP kezdeményezéseinek és projektjeinek kidolgozásáért és végrehajtásáért. A főtitkár hivatala Lisszabonban található. A főtitkárt két évre választják, egyszer újraválasztható.

A CPLP irányelveit és fő céljait a félévente rendezett Államfők Konferenciáján rögzítik; a szervezet akciótervét a Külügyminiszterek Tanácsa rögzíti, amelyre évente kerül sor.

A politikai testületek határozatait a havonta megtartott Állandó Kormányzó Testület felügyeli és hajtja végre.

A CPLP-t nyolc tagállama finanszírozza.

A CPLP zászlaja jelenleg nyolc szárnyból áll.

Főtitkárok

Név	Hivatalba lépett	Távozott	Ország
Marcolino Moco	1996. július 17.	2000. július	Angola
Dulce Maria Pereira	2000. július	2002. augusztus 1.	Brazília
João Augusto de Médicis	2002. augusztus 1.	2004. április	Brazília
Zeferino Martins (ügyvivő)	2004. április	2004. július	Mozambik
Luís de Matos Monteiro da Fonseca	2004. július	2008. július	Zöld-foki Köztársaság
Domingos Simões Pereira	2008. július 25.	Hivatalban	Bissau-Guinea

Főbb kezdeményezések

• A CPLP HIV-AIDS Programja – az öt afrikai tagállam megsegítésére
• Vállalkozásfejlesztési Központ – Luanda, Angola
• Közigazgatás-fejlesztési Központ – Maputo, Mozambik
• Kelet-timori Hivatalos Nyelvek Központja
• Malária konferencia – São Tomé és Príncipe
• Portugál Nyelvi népszámlálás
• Digitális Iskola és Egyetem
• Választási misszió Bissau-Guineába (José Ramos-Horta, Kelet-Timor Nobel-békedíjas elnöke a CPLP választási főmegbízottja)
• Bissau-Guinea intézmény-újjáépítés-támogatási segélyprojekt
• Kelet-Timor igazságügyi- és közigazgatási újjáépítése
• Szegénység és Éhezés Elleni Küzdelem
• "Felino" hadművelet – a CPLP-országok egyesített éves hadműveletei
• CPLP mozifesztivál

További források

• A CPLP honlapja (portugálul)
• Seminário da CPLP – A CPLP kultúrája és fejlődése (portugálul)
• Africanidade A CPLP afrikai országai (portugálul)
• ELO Az EU és a CPLP gazdasági kapcsolatai (angolul)
• UCCLA Portugál Nyelvű Fővárosok Közössége (angolul)