Portugál Nyelvű Országok Közössége

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Portugál Nyelvű Országok Közössége
CPLPmap2.png

Alapítva 1996
Székhely Lisszabon, Portugália
Tagság Nyolc ország (plusz három társult tag)
Nyelvek portugál
Vezető Bissau-Guinea Domingos Simões Pereira

é. sz. 38° 42′ 39″, ny. h. 9° 08′ 03″Koordináták: é. sz. 38° 42′ 39″, ny. h. 9° 08′ 03″
A Portugál Nyelvű Országok Közössége weboldala

A Portugál Nyelvű Országok Közössége (portugálul: Comunidade dos Países de Língua Portuguesa, IPA: kumuniˈdad(ɨ) duʃ pɐˈizɨʒ dɨ ˈlĩɡwɐ puɾtuˈɡezɐ, röviden: CPLP) egy nemzetközi szervezet, amely a portugál nyelvű országok barátságát hivatott erősíteni. Azokban az országokban, amelyek portugál nyelvet használják hivatalos nyelvként, világszerte 240 millió ember él, összterületük meghaladja a 10 772 000 km2-t.

Megalakulása és a tagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A CPLP 1996-ban hét országgal alakult meg, az alapító tagok Portugália, Brazília, Angola, Zöld-foki Köztársaság, Bissau-Guinea, Mozambik és São Tomé és Príncipe voltak. Kelet-Timor 2002-ben, függetlensége elnyerése után csatlakozott a közösséghez.

A Közösség egy jelenleg is fejlődő folyamat, a nyolc tagállam társadalmai kevés ismerettel rendelkeznek egymás életéről. A CPLP egyik fontos jellemzője, hogy tagjait a közös beszélt nyelv és kultúra köti össze, ezek hídszerepet töltenek be az egymástól nagy távolságra, különböző kontinenseken elhelyezkedő országok között. A szervezet céljai között szerepel a tagság nemzetközi jelenlétének erősítése és a tudományos együttműködés fejlesztése is.

2005-ben, Luandában, a nyolc ország kulturális miniszterei május 5-ét a Luzofón Kultúra Napjává (portugálul: Dia da Cultura Lusófona) nyilvánították.

2006 júliusában, a bissaui csúcstalálkozó alkalmából Egyenlítői-Guinea és Mauritius társult megfigyelői státuszt kaptak a közösségben[1], míg 17 nemzetközi szervezet és egyesület konzultatív megfigyelővé vált.

A CPLP alakulásakor Egyenlítői-Guinea megfigyelői státuszért folyamodott. Egyenlítői-Guinea portugál gyarmat volt a 15. és a 18. század között és vannak területei, ahol portugál alapú kreol nyelven beszélnek, érezhető a kulturális kötődés São Tomé és Príncipéhez és Portugáliához. Az ország a közelmúltban oktatási együttműködést kezdeményezett a portugál nyelvű afrikai országokkal és Brazíliával. A 2004. júliusi CPLP-csúcson, São Tomé és Príncipében, a tagállamok megállapodtak a Közösség alapokmánya megváltoztatásában, a Közösségnek ezentúl társult tagjai is lehetnek. Egyenlítői-Guinea teljes jogú tagsága jelenleg is napirenden van.[2]

Mauritius, amelyet portugál hajósok fedeztek fel, és szoros kapcsolatot ápol Mozambikkal, 2006-ban nyerte el a társult megfigyelői státuszt, Szenegál pedig 2008-ban ülhetett a tárgyalóasztal mellé.

Tagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ország Státusz Csatl. éve Hivatalos nyelv(ek) Földrész Népesség
 Portugália tag 1996 portugál Európa 10,617,575
 Brazília tag 1996 portugál Dél-Amerika 186,757,608
 Angola tag 1996 portugál Afrika 15,941,000
 Mozambik tag 1996 portugál Afrika 21,397,000
 Zöld-foki Köztársaság tag 1996 portugál Afrika 499,796
 Bissau-Guinea tag 1996 portugál Afrika 1,586,000
 São Tomé és Príncipe tag 1996 portugál Afrika 157,000
 Kelet-Timor tag 2002 portugál és Tetum Ázsia/Óceánia 1,115,000
 Egyenlítői-Guinea tag 2014 spanyol, francia és portugál Afrika 1,014,999
 Mauritius társult megfigyelő 2006 angol Afrika 1,264,866
 Szenegál társult megfigyelő 2008 francia Afrika 11,658,000

Hivatalosan érdeklődő országok és területek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ország/Terület Igényelt státusz Hivatalos nyelv Földrész Népesség Referencia Napirendre tűzés időpontja Megjegyzés
 Andorra társult tagság katalán Európa 71,822 [2] 2010 - VIII CPLP csúcsértekezlet - Angola Luanda Andorra lakosságának több mint 15%-a portugál származású
 Marokkó társult tagság arab Afrika 33,757,175 [3] 2010 - VIII CPLP csúcsértekezlet - Angola Luanda Marokkó egyes területeit Portugália gyarmatosította, közelsége Madeira Madeirához
 Fülöp-szigetek társult tagság tagalog és angol Ázsia 90,500,000 [4] 2010 - VIII CPLP csúcsértekezlet - Angola Luanda Történelmi kapcsolat Ferdinand Magellan expedícióival
 Venezuela társult tagság spanyol Dél-Amerika 26,814,843 [5] 2012 - IX CPLP csúcsértekezlet Nagyszámú portugál lakos
 Horvátország társult tagság horvát Európa 4,453,500 [6] 2012 - IX CPLP csúcsértekezlet  ?
 Románia társult tagság román Európa 22,246,862 [7] 2012 - IX CPLP csúcsértekezlet Portugália migrációs célország[3]
 Ukrajna társult tagság ukrán Európa 46,372,700 [8] 2012 - IX CPLP csúcsértekezlet Portugália migrációs célország
 Indonézia társult tagság indonéz Ázsia 237,512,352 [9] Tárgyalás alatt Portugália volt Hollandia előtt a fő gyarmatosító hatalom
 Szváziföld társult tagság angol és siswati Afrika 1,185,000 [10] Tárgyalás alatt Mozambikkal határos, jelentős gazdasági kapcsolatok
 Ausztrália társult tagság angol Óceánia 22,420,039 [11] Tárgyalás alatt Portugál hajósok fedezték fel. Jelentős portugál, brazil és timori lakosság.
 Luxemburg társult tagság luxembourgi, német és francia Európa 502,202 [12] Tárgyalás alatt A 2001. évi népszámlálás szerint Luxemburgban 58 657 portugál nemzetiségű lakos élt (11,7%).
Galícia Galícia tagság galíciai és spanyol Európa 2,783,100 [13] spanyol kormánydöntésre vár Kulturális és nyelvi kapcsolat Portugáliával
 Makaó tagság portugál és kínai (kantoni) Ázsia 520,400 makaói kormánydöntésre vár Korábban portugál kormányzás alatt álló kínai terület, portugál kisebbség
Malajzia Melaka társult tagság maláj Ázsia 733,000 [14] maláj kormánydöntésre vár Egy bő évszázadon keresztül portugál gyarmat, portugál származású kisebbségi népcsoport
India Goa társult tagság konkani Ázsia 1,400,000 [15] indiai kormánydöntésre vár Volt portugál gyarmat. Portugál nyelvű kisebbség.

Csúcstalálkozók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csúcsértekezlet Ország Város Év
I CPLP csúcsértekezlet  Portugália Lisszabon 1996
II CPLP csúcsértekezlet  Zöld-foki Köztársaság Praia 1998
III CPLP csúcsértekezlet  Mozambik Maputo 2000
IV CPLP csúcsértekezlet  Brazília Brazíliaváros 2002
V CPLP csúcsértekezlet  São Tomé és Príncipe São Tomé 2004
VI CPLP csúcsértekezlet  Bissau-Guinea Bissau 2006
VII CPLP csúcsértekezlet  Portugália Lisszabon 2008
VIII CPLP csúcsértekezlet  Angola Luanda 2010
IX CPLP csúcsértekezlet  Mozambik Maputo 2012

Jelentősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A portugál nyelvű országokban több mint 240 millió ember a él világszerte, akiket azonban összeköt a kultúrájuk és közös történelmük. A CPLP-országok összes területe 10,7 millió négyzetkilométer, több, mint Kanadáé.

A CPLP megalakulása óta két politikai krízist is segített megoldani, São Tomé és Príncipében valamint Bissau-Guinea esetében, mindkét országban puccsal ragadta magához a hatalmat a katonaság. São Tomé esetében gazdasági reformok bevezetéséhez nyújtott támogatást, míg a másik esetben a politikai élet demokratizálódását felügyelte.

A CPLP vezetői hisznek abban, hogy az angolai és a mozambiki békefolyamatban játszott szerepe, valamint Kelet-Timor függetlensége a szervezet további fejlődését igazolja és növeli szerepét a multilaterális együttműködés erősítésében.

Tekintettel arra, hogy Afrika portugál nyelvű vidékein és Kelet-Timorban sok gyerek nem jár iskolába, a helyi oktatási hivatalok keresik Portugália és Brazília segítségét abban, hogy a portugál nyelv egyéb oktatási formáinak létrehozásában segítsenek, mivel Dél-Afrikában a portugál nyelv egyre szélesebb körben használatos, még Namíbiában és a Dél-afrikai Köztársaságban is oktatják. Ilyen projekt a Camões intézet területi egységeinek létrehozása vidéki városokban és falvakban.

Több portugál nyelvű fejlődő országban, ahol ez a nyelv az államigazgatás és a gazdaság nyelve, az ország vezető tisztségviselői könnyen képesek kommunikálni a világ más részeivel, különösen a gazdaságilag erősebb Portugáliával és Brazíliával. Vannak azonban olyan afrikai vezetők, akik kötelezővé teszik a portugál nyelv oktatását a középiskolában, mert attól tartanak, hogy az alacsony színvonalú nyelvtudás megnehezítheti az ország boldogulását a világgazdaságban. Az afrikai fiatalok magas szintű portugálnyelv-ismerete kétségtelenül hozzájárul majd országaik boldogulásához.

Struktúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Közösség főtitkára felelős a CPLP kezdeményezéseinek és projektjeinek kidolgozásáért és végrehajtásáért. A főtitkár hivatala Lisszabonban található. A főtitkárt két évre választják, egyszer újraválasztható.

A CPLP irányelveit és fő céljait a félévente rendezett Államfők Konferenciáján rögzítik; a szervezet akciótervét a Külügyminiszterek Tanácsa rögzíti, amelyre évente kerül sor.

A politikai testületek határozatait a havonta megtartott Állandó Kormányzó Testület felügyeli és hajtja végre.

A CPLP-t nyolc tagállama finanszírozza.

A CPLP zászlaja jelenleg nyolc szárnyból áll.

Főtitkárok
Név Hivatalba lépett Távozott Ország
Marcolino Moco 1996. július 17. 2000. július Angola
Dulce Maria Pereira 2000. július 2002. augusztus 1. Brazília
João Augusto de Médicis 2002. augusztus 1. 2004. április Brazília
Zeferino Martins (ügyvivő) 2004. április 2004. július Mozambik
Luís de Matos Monteiro da Fonseca 2004. július 2008. július Zöld-foki Köztársaság
Domingos Simões Pereira 2008. július 25. Hivatalban Bissau-Guinea

Főbb kezdeményezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A CPLP HIV-AIDS Programja – az öt afrikai tagállam megsegítésére
  • Vállalkozásfejlesztési Központ – Luanda, Angola
  • Közigazgatás-fejlesztési Központ – Maputo, Mozambik
  • Kelet-timori Hivatalos Nyelvek Központja
  • Malária konferencia – São Tomé és Príncipe
  • Portugál Nyelvi népszámlálás
  • Digitális Iskola és Egyetem
  • Választási misszió Bissau-Guineába (José Ramos-Horta, Kelet-Timor Nobel-békedíjas elnöke a CPLP választási főmegbízottja)
  • Bissau-Guinea intézmény-újjáépítés-támogatási segélyprojekt
  • Kelet-Timor igazságügyi- és közigazgatási újjáépítése
  • Szegénység és Éhezés Elleni Küzdelem
  • "Felino" hadművelet – a CPLP-országok egyesített éves hadműveletei
  • CPLP mozifesztivál

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A CPLP honlapja (portugálul)
  • Seminário da CPLP – A CPLP kultúrája és fejlődése (portugálul)
  • Africanidade A CPLP afrikai országai (portugálul)
  • ELO Az EU és a CPLP gazdasági kapcsolatai (angolul)
  • UCCLA Portugál Nyelvű Fővárosok Közössége (angolul)