Szeplőtelen fogantatás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bartolomé Esteban Perez Murillo 021.jpg

A szeplőtelen fogantatás egy katolikus hittétel, amely szerint Szűz Mária már édesanyja, Szent Anna méhében szeplőtelenül, vagyis eredendő (másképpen áteredő) bűn nélkül fogant.

A szeplőtelen fogantatás ezen nézet szerint tehát nem azonos azzal a hittétellel, hogy Mária Jézust szűzen foganta és szülte. Ugyanakkor szakmunkákban is előfordul az utóbbi értelmezés, pl. egyes apokrif iratok magyar fordításaiban ("Szeplőtelen fogantatás: Jézus születése") [1]

Az immakuláció olyan kiváltság, amelyet a római katolikus egyház csak Szűz Mária esetében ismer el. A római katolikus egyház régi időtől kezdve hitte, hogy Mária szeplőtelenül fogantatott (latin: sine labe originali concepta), e tant dogmává azonban csak IX. Piusz pápa emelte 1854. december 8-án. Azelőtt csak ún. (különösen a jezsuiták által) „ajánlott tétel” (sententia fidei proxima) volt, de a hívek is kegyelettel ragaszkodtak hozzá.

Ünnepe évente december 8-án van.

Történeti előzmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Bibliában Gábriel arkangyal az angyali üdvözletben szólt Máriához: "Üdvöz légy, kegyelemmel teljes." az "üdvözlégy" egy ígéret arra, hogy üdvözülni fog Mária, a kegyelemmel teljes pedig azt jelenti Isten tökéletesen mentesítette Máriát az eredendő bűntől. Isten azért mentesítette Máriát a fogantatása pillanatában minden bűntől, hogy majd később – ha Mária is elfogadja – meg tudja szülni Isten Fiát, Jézust. Ezért két fogantatásról beszélünk, egyik passzív, amikor Mária fogantatott Szent Anna méhében, a másik aktív, amikor Mária elfogadja Gábriel arkangyal szavait: "legyen."[2]
  • A legrégebbi Mária dogmát az efezusi zsinat (431) hozta avval, hogy ha Jézus istenemberi, akkor "Mária valóban Isten Szülőanyja" (Theotokosz).
  • A második konstantinápolyi zsinat 553-ban a "Mindenkor Szűz Mária" megnevezést használja.
  • 649-ben fogalmazzák meg a dogmát: "A mindenkor szeplőtelen Szűz Mária az igét, mint igaz Istent, férfi hozzájárása nélkül, a Szentlélektől méhébe fogadta, sértetlenül megszülte, és szülés után is épen megőrizte szüzességét."
  • 681-ik harmadik konstantinápolyi zsinat háromféle szüzességet rögzít dogmaként:
  1. ante partum - szűz volt Jézus születése előtt;
  2. in partum - szűzen szülte Jézust;
  3. post partum - szűz maradt későbbi élete során.[3]

Egyházatyák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az efezusi zsinatot megelőző időkben az egyházatyák azon gondolkoztak, hogy ha Jézus Isten Fia, akkor ő nem születhetett egy bűnös nőtől.

  • Márk evangélista ősi liturgiájában: "Krisztus szent testét s vérét a szeplőtelen Szűz Mária úrnőnktől vette."
  • Órigenész (exegéta): "Szűz Mária teljesen romlatlan, mert sem a sátánkígyó soha rá nem szedhette, sem mérges leheletével hozzá nem férkőzhetett."
  • Szír Szent Efrém: "A szűz Mária a szeplőtelen és sértetlen Szűz, aki el nem esett s örökké tiszta, aki a bűn minden szennyétől s foltjától távol maradt."
  • Hippói Szent Ágoston: "Az áteredő bűntől ki kell vennünk egyet s egyedül a szent Szűz Máriát."
  • Damaszkuszi Szent János: "Ehhez a paradicsomhoz nem volt férkőzése a kígyónak...mert ebből maga az Isten egyszülött Fia, mint szeplőtelen földből alkotta magát emberré."[4]
  • Luther Márton ugyan következetesen vallotta, hogy Szűz Mária bűntelen, de nem használja a szeplőtelen fogantatás kifejezést, tekintve azt a tényt is hogy ekkoriban nem fogadott el dogmatikai álláspontot még az egyházi tanítóhivatal[5].

A Szeplőtelen Fogantatással kapcsolatos események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Wendler Ferenc (1815-1897) budaörsi földművesnek 1847 június 29-én születésnapja éjszakáján megjelent álmában Szűz Mária és kinyilvánította: "Én vagyok a szeplőtelen fogantatás." A budaörsi pap levelet küldött a pápának és a Szeplőtelen Fogantatás dogmájának kihirdetése után tizenkét nappal, 1854 december 20-án megkapta az engedélyt, arra hogy kápolnát építsen Wendler[6]. A férfi kápolnát emeltetett Budaörsön a Kő-hegyen 1855-ben, amely családi gondozás alatt volt[7]. A Szeplőtelen Fogantatás kápolna (Budaörs) így lett a világ legelső szentélye.
  • Gróf Károlyi István felesége halála után elhatározta, hogy templomot építtet Fóton[8]. Az alapokat már kiásták 1845-ben, de 1848 és 51 között szüneteltetni kellett az építkezést, mert a gróf börtönben ült két évig az 1848-as Szabadságharcban való részvételéért. Így 1854-ben készült el a templom. Az Ybl Miklós tervei alapján felépült templom lett a világ első temploma, amit a dogma kihirdetése után Szeplőtelen Fogantatásról neveztek el.
  • Mígnem 1854 december 8-án kimondták a végleges dogmát: "A Boldogságos Szűz fogantatása pillanatától mentes volt az áteredő bűn minden szennyétől."
  • 1858. március 25-én, Lourdesban – a dogma kihirdetése után négy évvel – Bernadette Soubirousnak megjelent egy hölgy, aki úgy mutatkozott be: "Én vagyok a szeplőtelen fogantatás." Ezt a megjelenést a Szűz Mária-jelenések közé sorolják.

Ünneplése Rómában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

XII. Piusz pápa 1957-ben az ünnepen ellátogatott a Szeplőtelen Fogantatás szobrához a római Piazza di Spagnán (Spanyol téren). Ebből szokás lett, amelyet folytattak utódai – és a hívők tömegei.[9]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeplőtelen fogantatás témájú médiaállományokat.