Szűz Mária háza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Szűz Mária háza a törökországi Efezusban található. A keresztény és muszlim kegyhely a Koressos hegyen található nem messze az Égei-tengertől. A törökök a felfedezés elött Pangaia Kapulunak (Szentséges Szűz kapui) kolostoraként tartották számon, majd a felfedezés után mai neve Meryem Ana Evi (Mária Anya Háza), vagy röviden Meryemana (Mária Anya) a neve.

A felfedezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szűz Mária háza

Emmerich Anna Katalin a látnok apáca - többek között - megálmodta, hogy Szűz Mária élete utolsó éveit "Efezustól három órányira" egy házban töltötte. Látomásában részletesen ír Szűz Mária halálának körülményeiről, hogyan tudták meg az apostolok Mária haldoklásának hírét, hogyan halt meg, temették el és támadt fel. A német apáca álmait, látomásait Clemens Brentano jegyezte le, és kiadásra került Szűz Mária élete címmel. A könyv hatására, 1881-ben egy francia pap Julien Gouyet abbé fedezett fel egy Égei-tenger felé néző kis ősi romos kőházat. Felfedezésének a helyi szerzetesek és az izmíri érsekség sem tulajdonított jelentőséget, hiszen a hagyomány szerint Mária Jeruzsálemben halt meg. 1891-ben egy francia kórházban, Izmírben, Maria de Mandat Grancey a Keresztény Szeretet Leányainak főnöknője is elolvasta a könyvet, és rábeszélt egy természettudóst a kutatásra. Henry Jung három társával és a könyvvel a kezében átkutatta a vidéket és egy forrás mellett megtalálták a romot 1891 július 29-én.

A látnoknő leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A látomás és a helyszín megegyező részletei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Efezustól délkelet felől menve balkéz felé egy hegyen található. - Ezt a hegyet Fülemüle-hegynek hívják.
  • A ház és Efezus között kanyargó patak.
  • A hegy tetejéről rá lehet látni a tengerre, ahol több sziget pillantható meg. - Szamosz szigete látható.
  • A ház alaprajza négyszögletes.
  • A ház belső szerkezetét szétválasztja a tűzhely, ami középen helyezkedik el. - 1898 augusztus 24-én a házban a padozatot felbontották, és megégett kőre találtak 50 cm mélyen.
  • Az oszmán telekkönyvben Panagia (Szentséges Szűz) háromkapús kolostoraként volt beiktatva.

A látomással nem egyező részlet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Azt a barlangot, amelybe eltemették volna Szűz Máriát nem találták meg.

Szűz Mária Efezusban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több irat említi azt, hogy Szűz Mária Efezusban járt. A legtekintélyesebb köztük az efezusi zsinat jegyzőkönyve. Csak jóval később a 9. században állította először riman-bavazigi püspöke, Mose bar Kipha, hogy Szűz Mária itt halt meg. Ugyanezt vallotta Dionüsziosz bar Szalibi antiochiai pátriárka és Nagy Mikhael.

Pápák látogatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Caravaggio: Szűz Mária halála

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Boldog Emmerich Katalin: Szűz Mária élete. Új Ember 2007
  • Katolikus lexikon
  • Michael Hesemann: A názáreti Mária Szent István Társulat 2012