Theotokosz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A konstantinápolyi Khóra-templom (később dzsámi, ma múzeum) Istenszülő-mozaikja

Theotokosz (görög: Θεοτόκος, átírás: Theotókos; latin: Deipara, Dei genetrix; óegyh. szláv: Богородица, átírás: Bogorogyica; grúz: ღვთისმშობელი átírás: Ghvtismshobeli; román: Născătoare de Dumnezeu); magyarul: Istenszülő. Szűz Máriát szokás így nevezni a keleti kereszténységben.

A theotokosz szó használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főként az ortodox egyházak terminológiájában, illetve a görög katolikusoknál használatos. Nyugaton inkább a Mater Dei (lat. "Isten anyja") kifejezést alkalmazták. Ábrázolása a pravoszláv kultúrkörben meghatározott ikonográfiai típusok szerint történhet. (Pl. Az "Istenszülő Eleusza ikonja", ill. az "Istenszülő Hodégétria ikonja" stb.[1])

Két görög szó összetétele: θεός "isten" és τόκος "születés", így szó szerint istenszülőnek fordíthatjuk, ám mivel ez sokak szerint furcsán hangzik, a magyar nyelvű ortodox liturgiában vagy eredeti alakjában szerepel, vagy a Μήτηρ Θεού görög kifejezés fordítása ("az Isten anyja") hangzik el. Az Istenszülőt ábrázoló görögkeleti ikonokon egyébként az ikonográfiai kánon szerint a Μήτηρ Θεού kifejezés rövidítését (ΜΡ. ΘΥ.) kell feltüntetni.

A theotokosz szó először a római Hippolütosznál bukkan fel a 3. század elején, majd Órigenész írja le gyors elterjedését. Az efezusi zsinat 431-ben Mária-dogmaként szögezte le: Mária Isten Anyja. Az anyaság értelmezésében félreértések keletkeztek, amit a Harmadik konstantinápolyi zsinat pontosított 681-ben.

A theotokosz dogma előzetes vitája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nesztoriosz - Konstantinápoly pátriárkája - meghívta elődje titkárát Prokloszt, hogy székesegyházába prédikáljon. Mint szenvedélyes szónok elmagyarázta, hogy Mária az egyetlen híd Isten és ember között. Ezután tulajdonságait felmagasztalta és így szólt: "Ilyen tehát a Theotokosz, Szűz Mária hű képe." A pátriárka erre lejött trónusáról és leszidta Prokloszt. A tét több volt, mint Mária szerepének meghatározása. A tét maga a Megtestesülést foglalta magába. Nesztoriosz Jézusban két különböző személyt látott, noha elismerte, hogy Isten is és ember is. Ezért elmagyarázta Proklosznak, hogy Isten attól még Isten maradt, hogy egy ember Jézus bőrébe bújt, "nem hordta ki a méhében, nem szoptatta, nem pólyálta be senki." Ezért nem lehet Istenszülő. A vita kiterjedt, és Alexandriai Szent Cirill fülébe is eljut ez az érvelés. Éles hangú levelet küld, és ugyanolyan éles válasz érkezik Nesztoriosztól. Cirill Róma püspökét I. Celesztin pápát kéri fel döntőbírónak. Majd II. Theodosius bizánci császár kihirdeti, hogy zsinatot tartanak majd Efezusban[2].

Fotógaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lásd a Magyar katolikus lexikon alábbi szócikkeit: Eleusza, Hodégétria
  2. Jacques Duquesne: Mária, Európa kiadó 2007, 109-114 oldal
  3. gör. Koimészisz, or. Uszpenyije