Szűz Mária

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


Mária (héberül: Mirjám, arámi nyelven: מרים [Maryām], görögül: Μαρια[μ], latinul Maria) a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja. A görögök Mária Theotokosznak hívták, a latinok Mater Dei, a katolikus magyarok Isten Anyja néven nevezik a dogmát, amit az efezusi zsinat 431-ben fogalmazott meg.[1]

Szűz Mária

Névhasználat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Genti oltár - Mária

A név jelentése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első, akit Máriának nevez a héber Biblia az Mózes nővére, héberül Mirjam. Teológiai és bibliatörténeti szempontból is valószínű, hogy egyiptomi-héber eredetű Mária neve. Az egyiptomi „mri” szeretettet jelent, és a héber „iam” Isten szavak összetétele.[2] Azaz Istentől szeretett. A Biblia azzal támasztja alá ezt a verziót, hogy Mózes neve egyiptomi eredetű, és az ő nővérét Mirjamnak hívták, mindketten Egyiptom földjén születtek. Később kedvelt női név lett, Mária kortársai közül is sokan viselték. A név jelentése módosulhatott: „keserű” (a héber márar = „keserűnek lenni” szóra).

További elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mária további elnevezései: Szűz Mária, Szűzanya, Magyarok Nagyasszonya, Nagyboldogasszony, Rózsafüzér királynéja, Mindnyájunknak Édesanyja vagy Miasszonyunk, Mennyország Királynéja, Boldogságos Szűz (a katolikus egyház hivatalosan is Beata Maria Virgónak nevezi latinul, liturgikus szövegekben gyakran rövidítve: BMV), Hétfájdalmú szűzanya, olaszosan Madonna, Nagyasszony, Kisasszony, Babba Mária.

A magyarság körében Boldogasszony, és Nagyboldogasszony néven[3] is ismert.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szűz Mária élete Jézus életének elválaszthatatlan része. Emiatt is három nagy részre osztható az életútja, arra, amely Krisztus élettörténete is. A gyermekségevangéliumra, Jézus csodáiban való részvételére és Krisztus szenvedés történetére. Mindezekhez a katolikus egyház hozzáteszi, hogy miután földi életét befejezte, ő jelképezi, illetve ő maga az égben az anyaszentegyház.

Az Újszövetség szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angyali üdvözlet Fra Fillipo Lippi festménye

Máté evangéliuma szerint a názáreti Szűz Mária József, az ács jegyese volt. Máriát egy Gábriel nevű angyal üdvözli, és elmondja hogy gyermeket fog szülni, akinek Jézus lesz a neve. Ez élete egyik fordulópontja, mert József titokban el akarja bocsájtani, mert még házasságkötés előtt voltak. De Mária "nem ismert férfit[4]" (Mt 1.25). A család a népszámlálás miatt Betlehembe utazik, ahol Szűz Mária megszüli Jézust egy istállóban.

A kis Jézushoz messziről napkeleti bölcsek érkeznek, és hódolatukat teszik, ajándékokkal. Ezután József álmot lát, üzen egy angyal, hogy a gyermek életére törnek, meneküljenek Egyiptomba. Onnan évek múltán újabb üzenetet kapnak, meghaltak azok, akik a fiú életére törtek, és a gyermekkel hazatérnek.

Az evangélisták, amikor Jézus Krisztus nyilvános szerepléséről írnak, Mária jelenlétét is fontosnak tartják leírni, amelyben azt érzékeltetik, hogy Mária Jézust sok esetben kísérte.

  • Mária ott van Jézus első csodatételénél, a kánai menyegzőn: „menyegző lőn a galileai Kánában; és ott volt a Jézus anyja” (Jn 2,1)
  • az emberek tudnak róla: „fölemelvén szavát egy asszony a sokaság közül, monda néki: Boldog méh, a mely téged hordozott” (Lk 11,27)
Michelangelo: Pieta.
  • a háttérben kíséri Jézust: „Ímé a te anyád és a te testvéreid ott kint keresnek téged.” (Mk 3,32), illetve „ A te anyád és atyádfiai künn állnak, téged akarván látni.” (Lk 8,20) De Jézus magához közelebb állóknak nevezi azokat, akik a tanításait hallgatják és megtartják, mint a földi anyját. "Ő pedig felele nékik, mondván: Ki az én anyám vagy kik az én testvéreim? Azután elnézvén köröskörül a körülötte ülőkön, monda: Ímé az én anyám és az én testvéreim. Mert aki az Isten akaratát cselekszi, az az én fitestvérem és nőtestvérem és az én anyám." (Mk 3,33-35)
  • ott van a kereszt alatt: „A Jézus keresztje alatt pedig ott állottak vala az ő anyja, és az ő anyjának nőtestvére; Mária, a Kleopás felesége, és Mária Magdaléna.” (Jn 19,27)

Az apokrif iratokban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mária születését és gyermekkorát csak apokrif források[5] mondják el. Édesanyja Anna volt, édesapja Joákim. Egész idősek voltak, mikor Isten megajándékozta őket Máriával.

Mária tisztelete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szűz Mária alakját évezredek óta tisztelik. Benne látják az eszményi anyát, és ezt a misztikus Szűz Mária-jelenések is megerősíteni láttatják. Több ország védőszentjének választotta, így Magyarország, Portugália, Fülöp-szigetek védőszentje is Szűz Mária. Sajátos címekkel történik ez, Magyarország a Boldogasszonynak, Portugália a Szeplőtelen Szűznek, Fülöp-szigetek a Guadalupei Szűzanyának ajánlották fel országukat, melyeknek külön jelentésük van. A Guadalupe például a kigyón való győzedelmeskedőt jelenti. Az Aparecida-i Miasszonyunk, Brazília védőszentje.

Az egyes keresztény egyházak szempontjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A korai egyházatyák ellentmondásba kerültek, amikor Mária szerepéről szónokoltak. Egy ilyen helyzet alakult ki az efezusi zsinat előtt is, amikor az egyházatyáknak egységesíteni kellett a nézeteket, ne mondja egyik ezt, másik azt a hívőknek ugyanarról a dologról. A vitás kérdésekben legfőbb érvük a Biblia értelmezése volt, hiszen Isten sugalmazott könyve a Szentírás. Érveik alátámasztására bőven használták az Ószövetségi próféták általi kinyilatkoztatásokat, mondván ezt akkor senki sem értette, mert a jövőről szólt. Az első ilyen példát Ádám és Évában találták meg.

  • Szent Iréneusz párhuzamot állított fel az első emberpár bibliai alakja Éva, és Jézus anyja Mária között: Éva engedetlensége halált hozott az emberiségre, Mária engedelmessége az életet hozta el.[6]

Majd szóba került az is, hogy Jézus Isten volt-e, vagy Isten is meg ember is, vagy csak ember aki isteni kinyilatkoztatásokat kapott. Ennek a kérdésnek a megtárgyalása magával vonta Jézus születési körülményeit. Így születését megelőző ószövetségi prófétai utalásokból következtettek Krisztus és Szűz Mária szerepére az üdvtörténetben. Ilyen utalást talált Damaszkuszi Szent János is: „Mielőtt vajúdott volna, szült. Mielőtt rájöttek volna szülés fájdalmai, fiúgyermeknek adott életet.” (Iz 66.7). Ezt is figyelembe vették a zsinatokon, és arra a következtetésre jutottak hogy Szűz Mária szűzen szülte Jézust, és később szüzessége örökre megmaradt. Ha viszont így született Jézus akkor nem lehetett más mint Isten.

  1. Mária Isten Anyja (görögül Theotokosz, latinul Mater Dei), amit az efezusi zsinat 431-ben fogalmazott meg. Minden, amit a katolikus és keleti keresztények Máriáról hisznek és hirdetnek, ebben a misztériumban gyökerezik.
  2. Mária szűzen foganta és szülte Szent Fiát, szüzessége örökre megmaradt. Már az Apostoli hitvallás mondja: „Születék szűz Máriától”.
  3. Mária szeplőtelenül fogantatott, azaz az eredeti bűn nem érintette őt. E dogmát 1854-ben hirdette ki IX. Pius pápa. Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe december 8-a.
  4. Halála után Mária fölvitetett a mennybe, anélkül hogy teste romlást látott volna. 1950-ben hirdette ki ennek dogmáját XII. Pius pápa. Ünnepe Nagyboldogasszony napja, augusztus 15-e.
Caravaggio festménye részlet a Mária és a gyermek kompozíciójából, a bajtól védő anyai szeretetet ábrázolja.

A katolikus szempontot leginkább Joseph Ratzinger bíboros a II. vatikáni zsinat egyháztanában foglalja össze a legpontosabban:

Az Egyház nem apparátus. (...) Az egyház asszony. Édesanya. Élő szervezet. Az Egyház máriás dimenziója alkotja a legerősebb és legmeghatározóbb ellenpontot az Egyház csupán szervezeti vagy bürokratikus fogalmával szemben. (...)

csak akkor leszünk Egyház, ha Máriához leszünk hasonlóvá. Az Egyház eredetét tekintve, akkor született meg, amikor Máriában kimondta az „igent” (értsd az Isten akaratára. A szerk.). Ez a zsinat legmélyebb vágya, ébredjen fel újra lelkünkben az Egyház. Mária megmutatja az utat[7].

Arra a kérdésre, hogy a katolikusok miért tisztelik annyira Szűz Máriát Grignon Szent Lajos (XVIII. század eleje) válasza világítja meg:

A Máriát hitelesen tisztelő lélek Jézus szeretetét keresi Mária által, s a Szent Szűz hiteles tisztelete arra irányul, hogy Jézus Krisztust tökéletesen megtaláljuk, Őt gyengéden szeressük, és neki hűségesen szolgáljunk.[8]
  • Az ortodox egyházak ugyan szintén hirdetik a 4. dogma tartalmát: Mária felvitele a mennybe halála után, de ez nem dogma. Illetve Máriáról beszélnek úgy, mint panhagia - „teljesen szent”.
  • A legtöbb protestáns egyház és közösség nem fogadja el Mária bűntelenségének és mennybevételének dogmáját, valamint azt a tanítást, hogy egész életében szűz maradt. Elvetik azt is, hogy imádkozzanak hozzá közbenjárásért, segítségért, mint ahogyan a római katolikusok tisztelik Szűz Máriát. A protestáns szempont szerint (a római katolikus és ortodox tanítással egyezően) Máriát csak tisztelni lehet, imádni nem. A középkorban kezdett egy új szerep keletkezni, hogy Jézus távolabb áll az emberektől, mint Mária aki könnyebben elérhető. Mária nem állhat a hit középpontjában. A szeplőtelen fogantatás alapgondolata már a 13. században megjelent. Evvel a tannal szemben a protestáns egyházak komoly kételyeket éreznek, és a II. vatikáni zsinat azon kijelentésével értenek egyet, amely Mária emberi voltát hangsúlyozza, és avval hogy engedelmeskedett Isten akaratának, de semmiképpen sem lépett a helyébe.[9]

Bár Luthernek nem állt szándékában kivetni Máriát a hitéletből, hiszen a Magnificathoz szép „Commentart” írt. Az utódai viszont úgy ejtették a Mária-tiszteletet, hogy későbbi protestáns írókba kételyek fogalmazódtak meg, például Max Jungnickban: „A protestáns egyház megfagy a hidegtől. Ismét vissza kell neki adnunk anyját: Máriát.(...) Vissza kell hoznunk a Mária-énekeket, amelyek olyan szépek, mint az égből a földrecseppent harmat[10].”

Bírálók, és katolikus álláspontok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mária esetében a kérdés az, hogy nevezhető-e „Isten anyjának”, vagy meg kell elégednie az „ember anyja” megszólítással[11]. A legtöbb protestáns egyház szerint Mária egy eszköz volt Isten kezében, Jézus földi életéhez, és nem nevezhető Isten anyjának, miután Jézus öröktől fogva létezett.

A katolikus válasz erre az, hogy aki embernek nevezi Jézust, az nem ismeri fel benne az Urat, azaz nem keresztény, és nem is hívő. Tehát ha Jézus az Isten Fia, akkor nem elégedhet meg hívő az „ember anyja” kifejezéssel sem, mert Jézus hozzánk hasonló emberi alakot felvett, Isten. Az efezusi zsinat eretnekeknek nevezi azokat a nesztoriánusokat, akik Jézusban embert is meg Istent is láttak, amolyan keveredést.

Alexandriai Kürillosz akadékoskodóknak nevezi azokat, akik azt kérdezik, hol van a Szentírásban írva az, hogy Mária Isten anyja lenne?

Mert ma született az Üdvözítő, aki a felkent Úr. (Lk 2.11)

Nem azt mondja az evangélium, hogy majd amikor a gyermek felnő, ő lesz az Úr. És nem is azt, hogy „akit felkent az Úr”. Hanem születése pillanatában már Úr. Továbbmenve

Erzsébetet pedig eltöltötte a Szentlélek: Áldott vagy te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse. De hogyan lehet az, hogy az én Uramnak anyja jön hozzám?

kérdezi Erzsébet Szűz Máriát, amikor áldott állapotban látogatást tesz Erzsébetnél. Mint Lukács írta a Szentlélek mondatta Erzsébettel azt, hogy az Úr az, aki Szűz Mária testében foglal helyet. Tehát Mária Istenszülő. A test felvételében nem történt semmi változás. Máriát, Isten éppúgy öröktől készítette fel Isten, - hogy minden bűntől mentes testből születhessen az Isten Fia -, hogy majd ő fogja megszülni, mint ahogy Jézus öröktől fogva létezett.

  • Jézus soha nem magasztalta vagy dicsőítette a földi anyját, Máriát, hanem egyenlőként kezelte őt a többi emberrel. Továbbá kijelentette, hogy aki követi őt és megtartja a parancsolatait, az közelebb áll hozzá, mint az ő anyja. [12]. Soha nem szólította fel az embereket, hogy magasztalják Máriát, és Jézus tanítványai és az első keresztények nem is tették ezt.

Szűz Mária szerepe a katolikus hitéletben közvetítő jellegű. Ő az anya - a Fájdalmas anya -, aki gyermeke elvesztése által érzett fájdalmában, ott a Golgotán Jézus halála pillanatában egyesült szíve Jézuséval. Ezért mindazok, amik Jézus parancsolatainak megtartásával kér tőlünk, egyenlő Szűz Mária közvetítő kéréseivel. Ő az egyház anyja, és nem különálló istennő.

  • A Mária-kultusz legkezdetibb nyomai a 2. század kereszténységében kezdtek feltűnni. A keresztény írók Máriát mint Isten anyját kezdték el magasztalni. A 4. századtól kezdve Máriának a kultusza már olyan mértékben kibontakozott, hogy tiszteletére templomokat is építettek.

Sok olyan Szűz Mária-jelenés van, ahol Szűz Mária maga kérte, hogy ott tiszteletére templomot építsenek a hívők.

  • Amikor a pogány szokások bekerültek a kereszténységbe, Máriát a pogány anyaistennők mintájára az istenanyaság méltóságával és jelzőjével tüntették ki. Az ősi germánok egy Hertha nevű szüzet imádtak, egy gyermekkel a karjaiban. A skandináv népek Disa-nak nevezték a gyermekét karjaiban tartó anyaistent. Az etruszkok a Nutria nevet adták neki, a druidák között Virgo-Patitura volt „Isten-anyja”, akit imádtak. Az első századokban a kialakuló katolikus keresztény egyház a pogánysággal rengeteg kompromisszumot kötött, hogy a pogányokat át tudják téríteni a saját vallásukra. Ahelyett, hogy a kereszténység elkülönült volna a világtól, a világi rendszer részévé vált, és a pogány szokásokat fenntartották illetve beépítették a keresztény szertartások közé. [13] [14]

Erre a katolikusok úgy tekintenek, mint Isten tervének nagyívű része, amelyben felkészíti és elvezeti az embereket a legkiválóbb anya által, az Isten Fiához, Jézushoz az embereket.

  • Mária isten-anyaságának hirdetésével az 5. század elején Nesztoriosz konstantinápolyi püspök szembeszállt, az efezusi zsinaton megtárgyalták nézeteit, mire őt az egyház kiközösítette és száműzte.

Nesztoriosz ezt állította: „nem hordta ki a méhében, nem szoptatta, nem pólyálta be senki.” Ezért nem lehet Istenszülő. Azonban nem emiatti tévedése miatt átkozták ki, hanem hogy ellentmondásba került ember és Isten fogalmával Jézus szerepének meghatározásában, és a felsorakoztatott érvek hatására sem változtatta meg nézeteit.

Ökumenizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A katolikus egyház törekvése az ökumenizmus, amely célja Jézus felhívása, hogy egységben tiszteljük az Atyát. A katolikusok Szűz Máriában látják ennek a célnak megvalósulását, hiszen a muzulmánok is elismerik és tisztelik Szűz Máriát. Másrészt a protestánsok nem emelik be Szűz Máriát az üdvtörténetbe. Párbeszédet hirdettek, hogy a bírálatok magyarázatra kerüljenek és meg legyen magyarázva Szűz Mária helye az üdvtörténetben. A katolikusok népies szárnya úgy gondolja Szűz Mária saját maga mutatja meg az utat a Szűz Mária-jelenésekkel, ezért anyai közvetítő szerepe van a valamit imával kérő hívő, és Jézus között.

Nagyobb Mária-jelenések színhelyei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A katolikus hagyomány szerint Mária mennybevitele után többször megjelent földi embereknek, különösen a 19. és 20. század során, hogy imádságra és bűnbánatra szólítson. Egyházilag elismert jelenések: Guadalupei Szűzanya (1531), Fátima (1917), Lourdes (1858), Párizs (1830), La Salette-i Mária-jelenés (1846), Beauraing-i Miasszonyunk (1932), Banneux-i Miasszonyunk (1933), Siracusai Könnyező Madonna (1953).

Sok helyen csodatévő Mária-képet vagy Mária-szobrot tisztelnek. Kialakulása egy-egy egyházi által elismert csodának vagy Mária-jelenésnek köszönhető. Ilyen például a japán Akitai Miasszonyunk, az olasz Siracusai Könnyező Madonna, mexikói Guadalupei Szűzanya. A Mária-kegyhelyek a Szűz Mária-tisztelet kiváltságos helyei.

Szűz Mária és a Kisjézus (Perzsa miniatúra)

Mária (Mariam) az iszlámban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Korán 72 alkalommal említi, Jézus próféta szűz anyját, az egyetlen bűntelent. Mohamed próféta a négy legtökéletesebb nő egyikének tartotta Szűz Máriát[15]. Máriát anyja nevezte el és Istennek ajánlotta ezekkel a szavakkal: „Nálad keresek menedéket őneki, és szintúgy utódainak a megkövezett Sátán ellen.”

Menybevitelét is vallja az Iszlám.[16]

...ne mondjatok Istenről mást, csak az igazat. A megváltó Jézus, Mária fia, csupán Isten küldötte, és az Ő Szava, amit Máriának adott és az Ő Lelke. (Korán)

A Korán[17]ból vett idézet egy mondatában legalább három állítás származik.

  1. Jézus a megváltó, akit Isten küldött.
  2. Máriának Isten kinyilatkozott
  3. Máriának adta Isten Lelkét, azaz a Szentlelket megkapta.

Madonnaábrázolások a művészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kifogyhatatlan gazdagságban ábrázolják Szűz Máriát a kis Jézussal a nyugat-eurázsiai művészetekben. A születés utáni boldog istenanyát bemutató alkotások mellett az élet másik pólusán is gazdag az ábrázolása: a Golgotán a kereszt alatt álló Istenanya és a fiát ölében tartó pieta ismert művészeti alkotások.

Szűz Mária leggyakoribb művészeti megjelenítései az Újszövetségi Bibliából ismert jelenetek közül az Angyali üdvözletben, a Kánai menyegzőn, A kis Jézus bemutatása a templomban, a Menekülés Egyiptomba eseményein található. Albrecht Dürer Szűz Mária életét fametszet sorozatban dolgozta fel.

Az ortodox egyház szerint csak szigorú szabályok szerint lehet ábrázolni a szenteket, az Istenanyát. Ezek festett ikonok, amelyeket Istenanya-ábrázolások szerint típusokba oszthatóak. Szent Lukács - a festők védőszentje - háromszor is megfestette még életében Szűz Mária arcát. Ez lett a három alaptípus:

  • Glükophilusza - a „Meghatódott Istenanya” anyát és fiát, gyengéd ölelésben ábrázolják. Eleusza amikor a Mária arca hozzáér Jézuséhoz.
  • Hodigitria - az „Útmutató” Mária-ikontípus az, amikor anyja fiára mutat: Ő „az út, az igazság és az élet”.
  • Orans - „A Jel Istenanya” szemből ábrázolható. Mária ovális medalliont visel, amelyben oda festik Krisztus-Immánuelnek a Megváltó megtestesülés előtti képét. Ennek alapja egy Ószövetségi jövendölés: „Ezért az Úr maga ad nektek jelet: Igen, a szűz fogan, fiút szül, és Immánuelnek nevezi el” (Izajás 7.14).[18]

Katolikus Mária-ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csíksomlyói kegyszobor. Gyönyörű nevet adtak a csíkiak és a csángók a csíksomlyói kegyszobornak „Babba Mária, a napba öltözött Boldogasszony”

Az 1970-es liturgikus reform után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1970-es liturgikus reform előtt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mária eljegyzése - január 23.
  • Gyertyaszentelő Boldogasszony (Jézus bemutatása a templomban) - február 2.
  • Lourdes-i Boldogasszony - február 11.
  • Gyümölcsoltó Boldogasszony (angyali üdvözlet) - március 25.
  • Hétfájdalmú Szűz - feketevasárnap utáni péntek.
  • Mária, jó tanács Anyja - április 26.
  • Jó Pásztor Anyja - május első vasárnapja.
  • Fatimai Boldogasszony - május 13.
  • Úti Boldogasszony (Keresztények Segítsége) - május 24.
  • Mária Szeplőtelen Szíve - Úrnap nyolcadát követő szombat.
  • Mindenkor Segítő Szűz Mária - június 27.
  • Sarlós Boldogasszony (Mária látogatása Erzsébetnél) - július 2.
  • Kármelhegyi boldogasszony - július 16.
  • Angyalok Királynéja - augusztus 2.
  • Havas Boldogasszony (egy Rómában történt csoda emlékünnepe) - augusztus 5.
  • Nagyboldogasszony (Mária mennybevétele) - augusztus 15.
  • Mária hét öröme - augusztus 27.
  • Kisboldogasszony (Mária születése) - szeptember 8.
  • Mária Szent Neve - szeptember 12.
  • Fájdalmas anya vagy Boldogasszony - szeptember 15.
  • Fogolykiváltó Boldogasszony - szeptember 24.
  • Rózsafüzér Királynője - október 7.
  • Mária istenanyasága - október 11.
  • Mária tisztasága - október 16.
  • Boldogasszony bemutatása - november 21.
  • Szűz Mária szeplőtelen fogantatása - december 8.
  • A loretói ház átvitele - december 10.
  • Mária szülésének várása - december 18.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Barna Gábor (1990): Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon. Panoráma Kiadó, Budapest, pp. 175 p.
  • Bálint Sándor (1944): Boldogasszony vendégségében. Veritas Könyvkiadó, Budapest

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Isten anyja a Boldogságos Szűz Mária, www.katolikus.hu
  2. http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:Nc2Dzxyr9E8J:www.katolikus.hu/szentek/0101.html+M%C3%A1ria+egyiptomi+eredet%C5%B1+n%C3%A9v&cd=8&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
  3. Egyik változat sem eredendően azonos vele, valószínűleg a kora magyar hitvilág istenasszonya volt, melyet a korai Árpád-korban azonosítottak Máriával.
  4. Biblia, a Szent István Társulat 2008-as kiadásának fordítása szerint.
  5. http://betiltva.com/new/rock-gyula-szuz-maria-ismeretlen-elettoredekei-i-resz/
  6. Dr. Előd István: Katolikus dogmatika
  7. Ritás Hírek. IX. évfolyam 19. szám
  8. Montforti Grignon Szent Lajos: Értekezés a Szent Szűz igazi tiszteletéről MEK kiadó
  9. Alister McGrath szerkesztésében: A keresztyén hit
  10. a berlini „Post” 1919. nov. 19-i számában: „Mi hiányzik az evangélikus egyházban?”
  11. Vallástörténeti kislexikon, 3. kiadás, 1975.
  12. http://www.biblia.hu/biblia_k/k_40_12.htm Máté 12 : 46-50
  13. Ralph Edward W.: Babilon misztériumvallása - régen és ma
  14. Vallástörténeti kislexikon, 3. kiadás, 1975.
  15. http://www.noiportal.hu/main/npnews-8430.html
  16. http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:YfgDoKmbhOMJ:lexikon.katolikus.hu/K/Kor%C3%A1n.html+sz%C5%B1z+m%C3%A1ria+az+iszl%C3%A1m&cd=9&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a
  17. Korán magyar nyelvű kiadása 2010
  18. Az ikon. Officina 96 kiadó 1996

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szűz Mária témájú médiaállományokat.