Menekülés Egyiptomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Giotto menkülés Egyiptomba, freskó

Jézus születése után a Biblia leírja, hogy a Szent családnak, Józsefnak, Máriának és gyermekének Jézusnak menekülnie kellett Heródes elől. A leírtak szerint Heródes Juda római fenhatóságú kormányzója tudomást szerzett arról, hogy Izrael királya a megváltó megszületett. Józsefet, Jézus nevelő apját álmában egy angyal figyelmeztette, hogy a gyermek Jézus életére törnek, és azt a tanácsot adta meneküljenek Egyiptomba.

Történeti előzmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Krisztus születésekor Heródes római helytartó uralkodott Júda felett.A Római birodalom egyik aktív uralkodója volt, sok építkezés történt, ezért is illették őt "nagy" jelzővel. A történetírás szerint Heródes maga is életében elmenekült Egyiptomba. Másfelöl ebben az időben Alexandriában volt a legnagyobb zsidó diaszpóra, illetve a Nílus mentén is sok valamilyen oknál fogva oda menekült zsidó élt.

Szöveges említések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bibliában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Biblia leírja, hogy keletről három bölcs uralkodó érkezett Heródeshez tudakolva, hol született neg a zsidók királya. Feltehetően váratlanul érte az uralkodót ilyen fajta hír, ezért írástudókat hivatott, hogy van-e utalás a hagyományokban erre. Az írástúdók megfeleltek, hogy Betlehemben kell megszületnie.

Máté evangéliuma szerint József álmában üzenetet kapott egy angyaltól, hogy keljen fel fogja a gyermeket és az anyját és meneküljenek Egyiptomba, mert Heródes a gyermek életére tör.

kopt, arab iratok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • V. század, Arab gyermekségevangélium
  • XII. század Johannes ibn Szaid al-Kulzumi
  • XIII. század Abu el-Makarim
  • kopt Szünaxairon

Egyéb emlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • VIII. század Örmény gyermekségevangélium
  • V. vagy VIII. század Pszeudo Máté evangélium
  • Theopilosz látomása
  • VII. század Zakariás prédikációja

Az útvonal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kopt hagyomány szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy kopt vezető a Zeitouni Szűz Mária-jelenés kapcsán kijelentette, hogy Egyiptom is szentföld, mert Jézus gyermekkora egy részét Egyiptomba töltötte. III. Senuda alexandriai pápa a koptok vezetője, Krisztus születésének 2000. évfordulóján aláírta azt a térképet, amelyre bejelölték a szent család menekülésének feltételezett útvonalát a kopt hagyományok és művészeti emlékek alapján. Ez egy helyi zarándokútvonalként funkcionál manapság. A térképet egy kis emblémával látták el ami köré ráírták: The Synodical Comitee of the Third Millennium Celebration.

Ezen a térképen Pelusium illetve Tel-Basta az első helyszín, és a mai Kairón keresztül dél felé tartva majdnem Assuitig tart az utolsó hely ahol megfordultak. A legdélibb pont ahová feltételezésük szerint eljutottak a mai Al-Muharraq kolostor. Ezt az erődítzmény szerű kolostort becenevén második Betlehemnek nevezik szerepe miatt. Hiszen itt kapta József az újabb űzenetet az angyaltól: Menj, térj haza, mert meghaltak azok, akik a gyermek életére törtek. A helyi hagyományok egy része hasonlít egymáshoz. Főként azokat a nagyon régi templomokat és sziklabemélyedéseket mutatják, ahol a kis Jézus aludt, illetve kutakat, ahol megpihent a Szent család, és esetenként megáldotta, így szent vízként tisztelik a kutat. Másik része a hagyományoknak Jézus,- mint gyermek -, már meglévő isteni hatalmát igazolja. Például ahol járt, bálványok dőltek le, illetve egy fa meghajolt előtte és utána vízszintesen nőtt tovább, amit 1999-ig tiszteltek, azután valaki kivágta.

E témában kopt hagyományokra egy evangélikus lelkész Otto Meinardus (1925-2005) figyelt fel először, és a Keleti egyház történetét a régészet szemszögéből tanulmányozta és írta meg könyveit.

Egy német látnoknő szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emmerich Anna Katalin, egy német nő évekre ágyához volt kötve betegsége miatt. Álmaiban Jézus és Szűz Mária életének részleteit látta, melyet másnap lejegyeztek és kiadásra került. Az ő látomásai azért figyelemreméltóak, mert Efezusban találtak egy olyan házat, ami tökéletesen megegyezik az ő látomásával, hol és milyen volt Szűz Mária háza. A részletes útmutatásai alapján találták meg a ma Szűz Mária háza néven ismert lakóház maradványokat.

A művészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A menekülés Egyiptomba közkedvelt téma volt a festészetben. A művészek ebben a témában azt a kihívást látták, hogy a táj, vagy a környezet hogyan rejti el a menekülő családot. Ezért ebben a megfogalmazásban nem annyira a szent jelleg dominál, hanem inkább a köznapiság, a nem hivalkodó életmód. A festők másik része azt az emberi tulajdonságát emeli ki, hogy minden bajtól védi az anya a gyermekét, míg a férj az apa jó irányba körültekintően vezeti a helyes irányba családját. Ezeket azok a művészek választották, akiknek a jellemábrázolás volt az erősségük. Figyelemre méltó továbbá, hogy a múvészek hogyan jelenítik meg az ember és táj kapcsolatát, milyen kompozíciós eszközöket használnak. Emiatt a tájfestők is szívesen választották a szent család menekülésének témáját.

Magyar művészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

XIII. századi freskó Csécs, Szlovákia

Kiemelkedő alkotásnak számít Ferenczy Noémi falikárpitja 1907, ami őserdei környezetben ábrázolja a szamárháton űlő Máriát.


Olajfetészet képgalériája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb képzőmúvészeti technikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Michael Hesemann: A názáreti Mária. Történelem, régészet, legendák. 2012 Szent István kiadó
  • kopt keresztény festmények angol nyelven
  • Lázár Imre: Keresztény zarándokhelyek Egyiptomban. Utazás a Szent Család nyomában 2001