Gyümölcsoltó Boldogasszony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Gyümölcsoltó Boldogasszony katolikus ünnep március 25-én, amikor a közösség Jézus fogantatását ünnepli.

Az ünnep kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A katolikus egyház ezen a napon emlékezik az "angyali üdvözletre", vagyis arra a bibliai történetre, hogy Gáborangyal megvitte Názáretbe Máriának a megtestesülés örömhírét: „… az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. Az angyal belépett hozzá és megszólította: - Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál.” (Lukács 1, 26-27)

Az ünnep kialakulásában fontos szerepet játszott Jakab ősevangéliuma, amely azt hirdeti, hogy világ teremtése, Jézus fogantatása és kereszthalála ugyan azon a napon március 25-én történt. Az ünnep napját úgy számolták ki, hogy Jézus születésének napját december 25-től visszaszámoltak kilenc hónapot, és így március 25-e jött ki. 624 óta van tudomásunk Jézus fogantatásának ünnepléséről. 692-ben a trullai zsinat helyesnek ítélte ünneplését.

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Szergiusz pápa honosította meg, latin elnevezése: Annuntiatio Domini lett. Magyar elnevezése onnan ered, hogy a fák oltását ezekben a napokban szokták végezni a gazdák.

  • A debreceni és Winkler kódexben: Gyümölcsoltó Boldogasszony
  • a szegedi Lánykódex: Testfogadó Boldogasszony
  • lőcsei kalendáriumban: Boldogasszony fogadása
  • moldvai csángók között: gyűmölcsótó
  • Érdy kódexben: Asszonyunk Szűz Máriának szeplőtelen fogantatja
  • A müncheni kódexben: Máriának hirdetete napja[1]

Ma is érvényes latin elnevezése: Annuntiato Beatae Mariae Virginis

A magyar vallásos néphagyományban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az az asszony aki ezen a napon érintkezik a férjével, biztosan áldott állapotba kerül.[2]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]