XVI. Benedek pápa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
XVI. Benedek pápa
a katolikus egyház vezetője
BentoXVI-30-10052007.jpg
BXVI CoA like gfx PioM.svg
Eredeti neve Joseph Alois Ratzinger
Született 1927. április 16. (87 éves)
Flag of Germany (3-2 aspect ratio).svg Bajorország, Marktl
Megválasztása 2005. április 19.
Beiktatása 2005. április 24.
Pontifikátusának
vége
2013. február 28.
Előző pápa
Következő pápa
II. János Pál
Ferenc
Pope Benedict XVI Signature.svg
XVI. Benedek pápa aláírása
XVI. Benedek pápa 2006-ban
XVI. Benedek pápa 2006-ban
Joseph Ratzinger szülőháza Marktlban
Joseph Ratzinger szülőháza Marktlban
XVI. Benedek pápa emléktáblája szülőházán
XVI. Benedek pápa emléktáblája szülőházán

XVI. Benedek pápa (latinul Benedictus PP. XVI), született Joseph Alois Ratzinger (Marktl, Bajorország, Németország, 1927. április 16. –) a katolikus egyház feje 2005 és 2013 között. A bíborosi testület 2005. április 19-én választotta pápává; 2005. április 24-én iktatták be. Ő a nyolcadik német pápa, és a 265. az egyházfők sorában. A legutóbbi német pápa a Németalföld területén született VI. Adorján (15221523), míg a legelső pápa, aki a mai Németország területén született, II. Viktor (10551057) volt.

2013. február 10-én kelt és másnap nyilvánosságra hozott nyilatkozatában[1][2] idős kora miatti fogyatkozó erejével indokolva bejelentette a pápai hivatalról a hónap végével történő lemondását, melynek következtében „2013. február 28-án, este 8 órakor Róma és Szent Péter püspöki széke megürül, és az arra jogosultaknak új főpapválasztó konklávét kell összehívniuk". 2013. február 11-én a Vatikán megerősítette a pápai lemondás hírét,[3] így XVI. Benedek a harmadik egyházfő, aki önként mondott le V. Celesztin és XII. Gergely után. Lemondása után hivatalos megszólítása: Őszentsége XVI. Benedek, emeritus pápa (vagyis nyugalmazott pápa) lett.[4] A pápai székben Ferenc követte.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Németországtól pápává választásáig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Joseph Ratzinger a németországi Marktl am Innben (Felső-Bajorország) született, nagyszombat napján. „Ebből adódott, hogy a következő reggelen az éppen akkor megszentelt vízzel kereszteltek meg, abban az időben ugyanis még délelőtt ünnepelték ’húsvét éjszakáját’. Egész életemre meghatározó jelentőségű eseménynek tartom, hogy az újonnan szentelt víz első kereszteltje lehettem” – írta önéletírásában.[5]

Édesapja csendőrtiszt volt, édesanyja férjhezmenetele előtt szállodai szakácsként dolgozott. Gyermekkorát az osztrák határ közelében (Salzburgtól 30 km-re) fekvő Traunsteinben töltötte.[6]

1941-ben belépett a Hitlerjugendbe, mivel a tagság minden 14 éven felüli német fiúnak kötelező volt 1939 decembere után,[7][8] így kelletlenül ő is eleget tett ennek, de a gyűléseken való részvételeket megtagadta.[9] 1943-ban besorozták katonának, és Magyarországra küldték, ahol tankcsapdákat kellett felállítania, majd dezertált. 1945-ben az ellenség fogságába esett. Amikor kiengedték, bátyjával együtt belépett a katolikus szemináriumba.

1946–tól 1951-ig filozófiát és teológiát tanult a freisingi főiskolán és a Müncheni Egyetemen. 1951. június 29-én szentelték pappá.[6] Professzori kinevezését követően a bonni, a münsteri, majd a tübingeni egyetemen tanított. Regensburgban egyetemi tanszéket (intézetet) alapított, amelyet ma is a „Ratzinger-iskola”-ként emlegetnek. 1972-ben megalapította a Communio című katolikus folyóiratot. 1977-ben kinevezték München érsekévé. VI. Pál pápa – ugyancsak 50. születésnapja évében – 1977. június 27-én bíborossá kreálta. 1981-ben II. János Pál pápa kinevezte az egyházi tanítóhivatal, a Hittani Kongregáció prefektusává. (A hitbeli doktrínákért felelős hivatal 1908-tól 1965-ig a Sacra Congregatio Sancti Officii – a „szent hivatal kongregációja” –, korábban, 1542-től a Congregatio Romanae et universalis Inquisitionis – „a római és egyetemes inkvizíció kongregációja” – volt. A középkori inkvizíció módszereit Ratzinger bíboros 2003-ban elítélte. [1]) 1982-ben lemondott a müncheni érseki tisztségről, 1993-ban pedig Velletri-Segni püspök-bíborosa lett. 2002 novembere óta pápává választásáig a bíborosi kollégium dékánja, egyúttal az egyházi törvény és az ősi szokás szerint Ostia püspök-bíborosa is volt. Minden más bíborosnál közelebb állt II. János Pál pápához.

2005 januárja óta Ratzinger a sajtóban már úgy szerepelt, mint II. János Pál pápa utóda.

Dékáni hivatalából kifolyólag a II. János Pál halálát követő interregnum idején ő volt a Vatikán egyik legmagasabb rangú embere. Ő celebrálta II. János Pál temetési miséjét 2005. április 8-án, valamint vezette a pápaválasztó konklávé megnyitását.

2005. április 19-én választották pápává. Pápaként mondott első miséjén többször is emlékeztetett a XXIII. János által összehívott II. vatikáni zsinat döntéseire, és leszögezte, hogy II. János Pál pápa irányvonalát kívánja folytatni.

Ratzinger a XVI. Benedek nevet vette fel. Azért esett erre a névre a választása, mert Nursiai Szent Benedek rendalapító Európa védőszentje. Másik érve, hogy XV. Benedek nyomdokait szeretné folytatni, akit a béke pápájának is hívnak.

XVI. Benedek a nyolcadik német pápa a történelem folyamán. Az előző német pápa VI. Adorján volt, közel 500 évvel azelőtt.

2013. február 11-én bejelentette lemondását, amit a Vatikán megerősített. A posztot február 28-ig kívánta betölteni, amiről adott napon le is mondott.[10][11]

Mindennapjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aldo Maria Valli olasz újságíró 2011-ben megjelent cikkében mesélte el XVI. Benedek pápa napi rutinját. A szerző rendszerető német embernek nevezte a pápát: precíz időbeosztással élt pápakén, napjait mindennap előre megtervezve kezdte. A reggeli elfogyasztása után a világsajtót olvasta: német, olasz, angol, francia és spanyol nyelvű újsághíreket olvasott. Rendszerint - ha más programja nem akadt - délután fél kettőkor ebédelt, az ebédeken két titkára volt jelen. Benedek pápa kedveli a mediterrán ételeket. Alkoholt egyáltalán nem fogyaszt, bort soha nem iszik, ebédre rendszerint narancslevet iszik. Pápaként ebéd után titkárával negyedórás sétát tett az apostoli palota kertjében. Lefekvés előtt mindig próbált időt szakítani az olvasásra, és arra, hogy zongorázhasson. Láncdohányos volt, hogy földi emberi mivoltát se tagadjuk el.

Lemondásának okai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

XVI. Benedek egészségének hanyatlását nevezte meg hivatalos okként, ami miatt nem kívánja tovább betölteni az egyházfői tisztséget, ugyanakkor az olasz La Repubblica újság szerint a lemondásnak köze van ahhoz az incidenshez, amelyben Benedek komornyikját őrizetbe vették 2012 májusában a pápai iratok kiszivárogtatásának gyanújával. A komornyikot, aki számos iratot lopott el, később az egyházfő kegyelemben részesítette és kiengedték a fogságból.[12] A lap információi szerint az egyházfő három bíborost kért fel, hogy tegyenek jelentést az ügyről, aki csak ezután, a bíborosok jelentésének kézhezvétele után döntött a lemondás mellett még ugyanazon év decemberében. A jelentés szerint az egyházon belül korrupció és homoszexualitás volt tetten érhető, amik egyúttal zsarolhatóvá is tették a Szentszék érintett tagjait. A jelentés ezeken kívül pénzmosással és egyéb kérdéses ügyekkel is foglalkozott, amelyek érzékenyen érintették a Vatikánt.

A Szentszék a találgatásokat közleményben ítélte el, mely szerint a sajtó a „nem ellenőrzött, vagy nem ellenőrizhető, vagy egyenesen hamis hírekkel" súlyos kárt okoz intézményeknek és személyeknek. Federico Lombardi a Vatikáni Rádióban „rágalmazásnak, félretájékoztatásnak, zavarkeltésnek" nevezte a pápa lemondásának okáról szóló híreket.[13] A Vatikán szóvivője szerint különböző típusú információk és jelentések keringenek az Egyházról és a Kúriáról, amelyek nem felelnek meg a valóságnak.[14]

A botrányok mellett az is közrejátszhatott a lemondásban, hogy Benedek állítólag nem igazán akart pápa lenni, és belefáradt a pápai hivatás betöltésébe.[15]

Egy évvel később megerősítette, hogy idős kora és meggyengült ereje vezetett a lemondásához. A La Stampa olasz napilap 2014. február 26-i számában megjelent levelében cáfolta a sajtóban korábban napvilágot látott találgatásokat és kiemelte, hogy nem kell semmilyen titkot keresni távozása mögött.[16]

Lemondása után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

XVI. Benedek pápa a Castel Gandolfó-i pápai nyári rezidencián találkozott először utódjával, Ferenc pápával 2013. március 23-án. A volt és a jelenlegi pápa együtt ebédelt, és hosszan elbeszélgettek.[17] 2013. augusztus 31-én az emeritus pápa szentmisét mutatott be jelenlévő ötven egykori tanítványának, a Ratzinger Schülerkreis tagjainak, 38. találkozójuk kezdetén. Lemondását követően ez volt az első nyilvános szentmiséje, ezúttal a vatikáni kormányzóság kápolnájában.[18]

2014. február 22-én megjelent a Ferenc pápa által összehívott bíborosi konzisztóriumon, amelyen utódja 18 új bíborost kreált.

Ugyancsak részt vett a bíborosokkal koncelebrálva a Szent Péter téren Ferenc pápa által vezetett kanonizációs szentmisén, 2014. április 27-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapján, melyen utódja a szentek sorába iktatta két elődjüket, XXIII. János és II. János Pál pápát. Ezt a napot nem hivatalosan a „négy pápa napjaként" is említik, értve ez alatt a hivatalban lévő és emeritus pápákat, valamint a két szentté avatottat, akik ereklyéjük formájában voltak jelen a szertartáson, azaz különböző módon, de jelen volt négy pápa.

Nézetei, személyisége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

XVI. Benedek pápa(2006. január 20.)
XVI. Benedek pápa
(2006. január 20.)

Fiatal korában radikálisnak számított, a 1960-as évek diákmozgalmainak idején azonban nézetei fokozatosan váltak tradicionálisabbá. Volt tanártársát, Hans Küng teológust ő tiltotta el a tanítástól, s konzervatív szigora miatt többek közt az „Isten rottweilere” gúnynevet kapta. Elődjéhez, II. János Pálhoz hasonlóan támogatja a kötelező papi cölibátus intézményét, ellenzi a nők pappá szentelhetőségét, a mesterséges születésszabályozást, a homoszexuális párkapcsolatok polgári elismerését, az abortuszt és az eutanáziát. E két utóbbiról kijelentette, hogy aki e „súlyos bűnöket” támogatja, annak nem szolgáltatható ki szentség. II. János Pál egyik legközelebbi munkatársaként hírnévre tett szert, személyes ismerősei szerint kedves, sőt félénk ember.

Benedek emeritus pápa hat nyelven beszél, további négyen olvas és ért, képzett zongorajátékos, különösen Mozartot és Beethovent kedveli.

Tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első enciklikáját, amely a Deus caritas est (Az Isten szeretet) címet viseli 2006. január 25-én mutatták be a Vatikánban. Második, Spe salvi kezdetű enciklikáját 2007. november 30-án írta alá, és még aznap nyilvánosságra hozták.

2005-ben, a kölni Katolikus Ifjúsági Világtalálkozón XVI. Benedek nem hivatalos ígéretet tett zarándokoknak a marpingeni jelenések kivizsgálására. (2001-ig összesen 45 illatészlelést, 20 fény­- és napvíziót, 11 még a Vatikán által hivatalosan kiküldött orvos igazo­lására szoruló gyógyulást, 15 jelenést és 3 megtérést regisztráltak: amelyekben Szűz Mária Németország és a németség jövőjéért aggódott.)

a X. (Szent) Pius Papi Testvériség püspökeit sújtó kiközösítés feloldása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009. január 24-én a pápa feloldott a kiközösítés alól négy püspököt, köztük Richard Williamsont, akit a néhai Marcel Lefebvre érsek, a X. (Szent) Pius Papi Testvériség alapítója szentelt fel, 1988-ban. Ezzel egyidejűleg kiderült, hogy Williamson, a Testvériség brit születésű tagja néhány nappal korábban egy svéd televízióban kifejtette: szerinte „nem voltak gázkamrák", és azokkal a „revizionistákkal" ért egyet, akik azt állítják, hogy „200-300 ezer zsidó pusztult el a náci koncentrációs táborokban, de egyikük sem gázkamrában". A Williamson-interjú és a pápa intézkedése világszerte komoly felzúdulást okozott.[19]

A pápa szerint a Vatikán hibázott, amikor nem eléggé világosan mutatta be a kiközösített püspökök visszafogadásának jelentőségét, és a velük szemben támasztott elvárásokat. A Szentszék tájékoztatása szerint a Testvériséghez tartozó négy püspök kiközösítésének feloldása nem jelenti a szervezet egyházjogi helyzetének rendezését. Hiba volt az is, hogy interneten nem ellenőrizték le Williamsont. „Megtudtam, hogy internetes kereséssel időben tudtunk volna a problémákról... a Szentszéknél a jövőben tüzetesebb figyelmet kell fordítanunk erre az információs forrásra" – jegyezte meg XVI. Benedek.[19]

Bocsánatkérések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2006. szeptember 12-i regensburgi beszédében egy középkori uralkodót (II. Manuél bizánci császár tudós bizánci császárt) idézve azt mondta, Mohamed próféta csak gonosz és embertelen dolgokat hozott a világnak. XVI. Benedek azóta többször bocsánatot kért ezért a muszlimoktól.[20] (A beszéd félreértelmezett része: „…meglepő számunkra, hogy a császár milyen nyerseséggel fordul beszélgetőpartneréhez a központi kérdéssel, amely általában a vallás és az erőszak közti összefüggésre vonatkozik: »Mutasd meg nekem, mi újat hozott Mohamed, és csak rossz és embertelen dolgokat fogsz találni, mint az a rendelkezése, hogy az általa hirdetett hitet karddal kell terjeszteni«. Miután a császár ilyen súlyosan fejezte ki magát, aprólékosan elmagyarázta az érveket, miért esztelen dolog a hit erőszakos terjesztése. Az erőszak ellentétes Isten lényegével és a lélek lényegével..."[21] A beszéd jegyzetekkel közzétett változatában ez a mondat így olvasható: „… meglepő számunkra, hogy a császár milyen nyerseséggel, számunkra elfogadhatatlan nyerseséggel fordul beszélgetőpartneréhez."[22])
  • 2008. július 19-én Ausztráliában bocsánatot kért azoktól, akiket gyerekkorukban szexuálisan zaklattak a papok. A katolikus egyházfő egyúttal a bűnösök megbüntetését szorgalmazta.[23]
  • 2010. június 11-én a Vatikánban pontifikált misén bocsánatot kért a katolikus egyházban történt visszaélések áldozataitól. Az egyházfő kijelentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy papok a jövőben ne követhessenek el szexuális visszaéléseket fiatalok ellen.[24]

Viselet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

XVI. Benedek pápa ismét bevezette a hagyományos pápai sapka, a camauro viseletét. Védjegyévé váltak a pápai piros cipők, melyeket utódja, Ferenc pápa nem hord. Benedek pápa lemondása óta kézi készítésű barna papucscipőt visel, amelyet a mexikói Leónban készítettek és ajándékoztak neki 2011-es látogatása idején.

Címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

XVI. Benedek pápa címere

XVI. Benedek pápa címere alapvetően a vatikáni szimbólumokra épít, mindemellett több ponton is eltér a szokásoktól. Benedek személyes címere főként érseki motívumokat tartalmaz, amelyek a bajor egyházmegye München-Freisingi érsekségére utalnak. Joseph Ratzinger pápává választása előtt ennek az egyházmegyének az élén állt. Az új pápai címer központi helyén egy három részre bontott pajzs látható, amelyet Benedek személyes jelképei foglalnak el. A pajzs hátterében a mennyország két kulcsa áll, és fölötte egy püspöki süveg helyezkedik el. A címer alatt pedig az érseki pallium látható.

A tiara helyén püspöki süveg áll, ami a papságot szimbolizálja, a rajta lévő három vízszintes aranycsík is az egyházfő hatalmára utal. A csíkok a rendet, a joghatóságot és a magisteriumot jelképezik, amelyek a középső függőleges sávval egymáshoz kötődnek, és ezáltal a pápa személyében egyesülnek. A tiara három aranyszínű sávjának is ez a jelentése. A címerpajzs alatt a pallium látható, aminek fehér gyapjúszövetére fekete kereszteket varrnak, és ennek adományozásával ismeri el az egyházfő az egyházmegyei hatalmat. Általában érsekek, ritkábban püspökök kapják meg. Benedek esetében ez Szent Péter ősi püspökségére utal, aminek irányítása a pápa feladata.

A pajzs három szimbóluma közül a bíbor háttér előtt fekvő kagyló a legszembetűnőbb, s több jelentést is hordoz magában. Egyrészt a zarándokok szimbóluma, hiszen úgy sodródik a tenger áramlataiban, mint ahogyan a jó zarándokok utaznak az egyház irányítása alatt. Emellett a klérus egyik kölni ülésén Benedek megkapta az Isten zarándoka, tiszteletbeli címet. A személyes kötődést erősítette az is, hogy Regensburgban, abban a kolostorban ahol Benedek teológiát oktatott, szintén gyakran jelent meg a kagyló motívuma. Ezért érsekké szentelése után a címerére is rákerült. Másrészt pedig Hippói Szent Ágoston elmélkedéseiben is szerepet játszik, ugyanis Ágoston a Szentháromság lényegéről gondolkodott a tengerparton sétálgatva, amikor egy fiúba botlott. A gyermek egy kagylóval vizet mert a fövenybe fúrt lyukba. Ágoston kérdésére, hogy mit csinál, a fiú azt válaszolta, hogy kimeri a tengerek vizét ebbe az üregbe. Ágoston ekkor döbbent rá, hogy az ember és az Isten mennyire különböző lények. Benedek Szent Ágostonról tanulmányokat is írt.

A címer jobb felső részében Szent Korbiniánusz püspök medvéje látható. A püspök a legenda szerint a 8. században keresztény hitre térítette a bajorokat, és a München-Freisingi érsekség védőszentje volt. A medve csomagot visel a hátán, ugyanis a legenda szerint Korbiniánusz Rómába zarándokolván egy medvére rakta terheit, és úgy érkezett a városba. A legenda szimbolikus értelemben a kereszténység hatalmát jelzi a vad erők felett, és egyben a medve a pápára háruló terhet is jelzi. Végül a harmadik alak az úgynevezett Freisingi Mór avagy a Caput Ethiopicum. A balra néző fej már a 14. század óta Freising címerében látható, és az eredetileg püspökségnek alapított állam szekularizációja után is megmaradt. Azóta a freisingi egyházmegye vezetői mindig címerükre helyezték a fejet.

Magyar vonatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1998. május 21-én a Szent István Társulat Stephanus-díjjal tüntette ki Ratzinger bíborost. A díjat azoknak adományozzák, akik magyarul megjelent műveikben a keresztény európai kultúra értékrendjét közvetítik.[25]

Irodalmi ajánló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarul megjelent munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

XVI. Benedek pápa Erdő Péter esztergom-budapesti érsek társaságában
  • A keresztény hit (Einführung in das Christentum), OMC, Bécs, 1976
  • A mustármag reménye, Prugg Verlag, Eisenstadt, 1979
  • Beszélgetés a hitről Vittorio Messorival, Vigilia, Budapest, 1990
  • Krisztusra tekintve: a hit, remény és a szeretet gyakorlása, Vigilia, Budapest, 1993 [2]
  • Bevezetés a katolikus egyház katekizmusába (Christoph Schönbornnal közösen), Ecclesia, Budapest, 1994
  • A föld sója, Szent István Társulat, Budapest, 1997
  • A remény forrásai: gondolatok az üdvtörténet nagy ünnepeiről, Ecclesia, Budapest, 1997
  • Augsburgi Nyilatkozat, Szent István Társulat, Budapest, 1999
  • Dominus Jesus (A Hittani Kongregáció vezetőjeként), Szent István Társulat, Budapest, 2000 [3]
  • A keresztény erkölcs alapelvei (társszerző Heinz Schürmann és Hans Urs von Balthasar mellett), L'Harmattan, Budapest, (2002)
  • A liturgia szelleme, Szent István Társulat, Budapest, 2002
  • Isten és a világ, Szent István Társulat, Budapest, 2004
  • Benedek Európája a kultúrák válságában, Szent István Társulat, Budapest, 2005
  • Életutam. XVI. Benedek pápa önéletírása, 1927-1977, Szent István Társulat, Budapest, 2005
  • Jézus Krisztus Istene: elmélkedések a Szentháromság titkáról, Szent Gellért Kiadó, Budapest 2006
  • Értékek az átalakulás idején: helytállás a jövő kihívásaival szemben, Don Bosco Kiadó, Budapest, 2006
  • Új éneket az Úrnak. Jel Kiadó, Budapest, 2007
  • A názáreti Jézus, Szent István Társulat, Budapest, 2007
  • Bevezetés a keresztény hit világába (Az "Einführung in das Christentum" új fordítása) Vigilia, Budapest, 2007
  • Bevezetés a keresztény hit világába (Az „Einführung in das Christentum" Márton Áron fordításában) Mentor, Marosvásárhely, 2008
  • A közép újrafelfedezése. Alapvető tájékozódások, Szent István Társulat, Budapest, 2008
  • Az Egyház apostoli arca, Szent István Társulat, Budapest, 2008
  • Pál, a népek apostola, Szent István Társulat, Budapest, 2008
  • Az egyházatyák, Szent István Társulat, Budapest, 2009
  • Örömötök szolgái. Elmélkedések a papi lelkiségről, L'Harmattan – Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, 2010

Pápai megnyilatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Deus caritas est – XVI. Benedek pápa Az Isten szeretet kezdetű enciklikája, Szent István Társulat, Budapest, 2006
  • Sacramentum caritatis – XVI. Benedek pápa A szeretet szentsége című apostoli buzdítása, Szent István Társulat, Budapest, 2007
  • Summorum pontificum – XVI. Benedek pápa apostoli levele a római rítus rendkívüli formájáról, Szent István Társulat, Budapest, 2007
  • Spe salvi – XVI. Benedek pápa Spe salvi kezdetű enciklikája, Szent István Társulat, Budapest, 2008
  • Caritas in veritate – XVI. Benedek pápa Szeretet az igazságban kezdetű enciklikája, Szent István Társulat, Budapest, 2009 [4]
  • Verbum Domini – XVI. Benedek pápa Az Úr szava kezdetű apostoli buzdítása, Szent István Társulat, Budapest, 2011

Életrajzok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rónay Tamás: Kanyarok után a pápai trónon. XVI. Benedek életútja Budapest, Kairosz, 2005
  • Vajda Julianna: XVI. Benedek pápa, Budapest, Ecclesia, 2005
  • Helmut S. Ruppert: XVI. Benedek, a német pápa, Szeged, Agapé, 2006

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pope Benedict XVI announces his resignation at end of month
  2. XVI. Benedek pápa lemondó nyilatkozata
  3. Lemond a pápa
  4. „Emeritus pápa” lesz XVI. Benedekből, magyarkurir.hu
  5. Joseph Ratzinger: Életutam (XVI. Benedek pápa önéletírása) Szent István Társulat, Budapest, 2005 ISBN 963-361-755-3
  6. ^ a b Biography of His Holiness Pope Benedict XVI, Libreria Editrice Vaticana (letöltve: 2007. április 17.)
  7. http://www.nsz.prim.hu/cikk/413828/ Ratzingert bekényszerítették a Hitlerjugendbe
  8. The Third Reich in Power, Richard J Evans, 2005, 272. o.
  9. The New York Times (2005. április 23.). "New Pope Defied Nazis As Teen During WWII".
  10. Lemond a pápa
  11. Pope resigns
  12. Megkegyelmezett tolvaj komornyikjának a pápa, hir24.hu, 2012. december 22.
  13. MTI: A sajtót támadja a Vatikán. origo.hu, 2013. február 23. (Hozzáférés: 2013. március 10.)
  14. Lombardi: egyes lapok hamis híreket és negatív értékeléseket röppentettek fel. Vatikáni Rádió/Magyar Kurír, 2013. február 24. (Hozzáférés: 2013. március 10.)
  15. Miért mondott le a pápa?, promenad.hu, 2013. február 12.
  16. MTI: Lemondása okáról beszélt XVI. Benedek pápa. Magyar Kurír, 2014. február 26. (Hozzáférés: 2014. február 28.)
  17. Ferenc pápa Benedekkel ebédelt. origo.hu, 2013. február 24. (Hozzáférés: 2013. március 26.)
  18. http://www.magyarkurir.hu/hirek/krisztus-mellett-helyunk-hogy-szolgaljunk-xvi-benedek-egyutt-misezett-egykori-novendekeivel
  19. ^ a b (letöltve: 2013. március 18.)
  20. Pápai bocsánatkérés 2006. szept., mno.hu. (letöltve: 2010. június 11.)
  21. Magyar Kurír: XVI. Benedek pápa beszéde a regensburgi egyetemen
  22. Magyar Kurír: Lábjegyzetekkel tette közzé a Vatikán a Szentatya regensburgi beszédét
  23. Pápai bocsánatkérés 2008. július 19-én, index.hu. (letöltve: 2010. június 11.)
  24. Pápai bocsánatkérés 2010. június 11-én, hirado.hu/mti. (letöltve: 2010. június 11.)
  25. http://uj.katolikus.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=308

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz XVI. Benedek pápa témájú médiaállományokat.


Előző pápa:
II. János Pál
Római pápa
20052013
Vatikán címere
Következő pápa:
Ferenc