XVI. Benedek pápa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
XVI. Benedek pápa
a katolikus egyház vezetője
BentoXVI-30-10052007.jpg
BXVI CoA like gfx PioM.svg
Eredeti neve Joseph Alois Ratzinger
Született 1927. április 16. (84 éves)
Flag of Germany (3-2 aspect ratio).svg Bajorország, Marktl
Megválasztása 2005. április 19.
Előző pápa
Következő pápa
II. János Pál

XVI. Benedek pápa (latinul: Benedictus PP. XVI), született Joseph Alois Ratzinger IPA: ʏˈɔ:ʒəf ˈaloʏs ɾˈatsiŋə [1], Németország, Bajorország, Marktl, 1927. április 16.) a római katolikus egyház vezetője 2005 óta. A bíborosi testület 2005. április 19-én választotta pápává; 2005. április 24-én iktatták be. Ő a nyolcadik német pápa, és a 265. az egyházfők sorában. A legutóbbi német pápa a Németalföld területén született VI. Adorján (15221523), míg a legelső pápa, aki a mai Németország területén született, II. Viktor (10551057) volt.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

[szerkesztés] Németországtól a pápává választásig

Joseph Ratzinger a németországi Marktl am Innben (Felső-Bajorország) született, nagyszombat napján. „Ebből adódott, hogy a következő reggelen az éppen akkor megszentelt vízzel kereszteltek meg, abban az időben ugyanis még délelőtt ünnepelték ’húsvét éjszakáját’. Egész életemre meghatározó jelentőségű eseménynek tartom, hogy az újonnan szentelt víz első kereszteltje lehettem” - írta önéletírásában.[2]

Édesapja csendőrtiszt volt, édesanyja férjhezmenetele előtt szállodai szakácsként dolgozott. Gyermekkorát az osztrák határ közelében (Salzburgtól 30 km-re) fekvő Traunsteinben töltötte.[3]

1941-ben belépett a Hitlerjugendbe, mivel a tagság minden 14 éven felüli német fiúnak kötelező volt 1939 decembere után,[4][5] így kelletlenül ő is eleget tett ennek, de a gyűléseken való részvételeket megtagadta.[6] 1943-ban besorozták katonának, és Magyarországra küldték, ahol tankcsapdákat kellett felállítania, majd dezertált. 1945-ben az ellenség fogságába esett. Amikor kiengedték, bátyjával együtt belépett a katolikus szemináriumba.

19461951-ig filozófiát és teológiát tanult a freisingi főiskolán és a Müncheni Egyetemen. 1951. június 29-én szentelték pappá.[3] Professzori kinevezését követően a bonni, a münsteri, majd a tübingeni egyetemen tanított. Regensburgban egyetemi tanszéket (intézetet) alapított, amelyet ma is a „Ratzinger-iskola”-ként emlegetnek. 1972-ben megalapította a Communio című katolikus folyóiratot. 1977-ben kinevezték München érsekévé, ugyanezen év júniusában bíboros lett. 1981-ben II. János Pál pápa kinevezte az egyházi tanítóhivatal, a Hittani Kongregáció prefektusának. (A hitbeli doktrinákért felelős hivatal 1908-tól 1965-ig a Sacra Congregatio Sancti Officii – a „szent hivatal kongregációja” –, korábban, 1542-től a Congregatio Romanae et universalis Inquisitionis – „a római és egyetemes inkvizíció kongregációja” – volt. A középkori inkvizíció módszereit Ratzinger bíboros 2003-ban elítélte. [1]) 1982-ben lemondott a müncheni érseki tisztségről, 1993-ban pedig Velletri-Segni püspök-bíborosa lett. 2002 novembere óta pápává választásáig a bíborosi kollégium dékánja, egyúttal az egyházi törvény és az ősi szokás szerint Ostia püspök-bíborosa is. Minden más bíborosnál közelebb állt II. János Pál pápához.

2005 januárja óta Ratzinger a sajtóban úgy szerepelt, mint II. János Pál pápa utóda.

Dékáni hivatalából kifolyólag a II. János Pál halálát követő interregnum idején ő volt a Vatikán egyik legmagasabb rangú embere. Ő celebrálta II. János Pál temetési miséjét 2005. április 8-án, valamint vezette a pápaválasztó konkláve megnyitását.

2005. április 19-én választották pápává. Pápaként mondott első miséjén többször is emlékeztetett a XXIII. János által összehívott II. vatikáni zsinat döntéseire, és leszögezte, hogy II. János Pál pápa irányvonalát kívánja folytatni.

Ratzinger a XVI. Benedek nevet vette fel. Azért esett erre a névre a választása, mert Nursiai Szent Benedek rendalapító Európa védőszentje. Másik érve, hogy XV. Benedek nyomdokait szeretné folytatni, akit a béke pápájának is hívnak.

XVI. Benedek a nyolcadik német pápa a történelem folyamán. Az előző német pápa VI. Adorján volt, közel 500 évvel ezelőtt.

[szerkesztés] Nézetei, személyisége

Fiatal korában radikálisnak számított, a 60-as évek diákmozgalmainak idején azonban nézetei fokozatosan váltak tradicionálisabbá. Volt tanártársát, Hans Küng teológust ő tiltotta el a tanítástól, s konzervatív szigora miatt többek közt az „Isten rottweilere” gúnynevet kapta. Elődjéhez, II. János Pálhoz hasonlóan támogatja a kötelező papi cölibátus intézményét, ellenzi a nők pappá szentelhetőségét, a mesterséges születésszabályozást, a homoszexuális párkapcsolatok polgári elismerését, az abortuszt és az eutanáziát. E két utóbbiról kijelentette, hogy aki e „súlyos bűnöket” támogatja, annak nem szolgáltatható ki szentség. II. János Pál egyik legközelebbi munkatársaként hírnévre tett szert, személyes ismerősei szerint kedves, sőt félénk ember.

Benedek pápa hat nyelven beszél, további négyen olvas és ért; képzett zongorajátékos, különösen Mozartot és Beethovent kedveli.

[szerkesztés] Tevékenysége

A kölni világifjúsági találkozón XVI. Benedek nem hivatalos ígéretet tett zarándokoknak a marpingeni jelenések kivizsgálására. (2001-ig összesen 45 illatészlelést, 20 fény­- és napvíziót, 11 még a Vatikán által hivatalosan kiküldött orvos igazo­lására szoruló gyógyulást, 15 jelenést és 3 megtérést regisztráltak: amelyekben Szűz Mária Németország és a németség jövőjéért aggódott.)

Első enciklikáját, amely a Deus caritas est (Az Isten szeretet) címet viseli 2006. január 25-én mutatták be a Vatikánban. Második, Spe salvi kezdetű enciklikáját 2007. november 30-án írta alá, és még aznap nyilvánosságra hozták.

[szerkesztés] Lefebvrista püspökök részleges rehabilitációja

2009. január 24-én a pápa feloldott a kiközösítés alól négy püspököt, köztük Richard Williamsont, akit a néhai Marcel Lefebvre érsek, a Pius testvériség alapítója szentelt fel 1988-ban. Ezzel egyidejűleg kiderült, hogy Williamson, a testvériség brit születésű tagja néhány nappal korábban egy svéd televízióban kifejtette: szerinte "nem voltak gázkamrák", és azokkal a "revizionistákkal" ért egyet, akik azt állítják, hogy "200 ezer-300 ezer zsidó pusztult el a náci koncentrációs táborokban, de egyikük sem gázkamrában". A Williamson-interjú és a pápa intézkedése világszerte komoly felzúdulást okozott.[7]

A pápa szerint a Vatikán hibázott, amikor nem eléggé világosan mutatta be a lefebvristák visszafogadásának jelentőségét, és a velük szemben támasztott korlátokat. A Szentszék tájékoztatása szerint a Testvériséghez tartozó négy püspök részleges rehabilitációja nem jelenti az antiszemitizmussal vádolt szervezet elismerését. Ehhez arra lenne szükség, hogy a testvériség elfogadja a II. Vatikáni Zsinat valamennyi határozatát. Hiba volt az is, hogy interneten nem ellenőrizték le Williamsont. "Megtudtam, hogy internetes kereséssel időben tudtunk volna a problémákról... a Szentszéknél a jövőben tüzetesebb figyelmet kell fordítanunk erre az információs forrásra" – jegyezte meg XVI. Benedek.[8]

[szerkesztés] Bocsánatkérések

  • 2006. szeptember 12-i regensburgi beszédében egy középkori uralkodót (II. Paleologosz Manuel tudós bizánci császárt) idézve azt mondta, Mohamed próféta csak gonosz és embertelen dolgokat hozott a világnak. XVI. Benedek azóta többször bocsánatot kért ezért a muszlimoktól.[9] (A beszéd félreértelmezett része: ...meglepő számunkra, hogy a császár milyen nyerseséggel fordul beszélgetőpartneréhez a központi kérdéssel, amely általában a vallás és az erőszak közti összefüggésre vonatkozik: „Mutasd meg nekem, mi újat hozott Mohamed, és csak rossz és embertelen dolgokat fogsz találni, mint az a rendelkezése, hogy az általa hirdetett hitet karddal kell terjeszteni”. Miután a császár ilyen súlyosan fejezte ki magát, aprólékosan elmagyarázta az érveket, miért esztelen dolog a hit erőszakos terjesztése. Az erőszak ellentétes Isten lényegével és a lélek lényegével...[10] A beszéd jegyzetekkel közzétett változatában ez a mondat így olvasható: „... meglepő számunkra, hogy a császár milyen nyerseséggel, számunkra elfogadhatatlan nyerseséggel fordul beszélgetőpartneréhez”.[11])
  • 2008. július 19-én Ausztráliában bocsánatot kért azoktól, akiket gyerekkorukban szexuálisan zaklattak a papok. A katolikus egyházfő egyúttal a bűnösök megbüntetését szorgalmazta.[12]
  • 2010. június 11-én a Vatikánban bemutatott misén bocsánatot kért a katolikus egyházban történt visszaélések áldozataitól. Az egyházfő kijelentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy papok a jövőben ne követhessenek el szexuális visszaéléseket fiatalok ellen.[13]

[szerkesztés] Viselet

XVI. Benedek pápa ismét bevezette a hagyományos pápai sapka, a Camauro viseletét.

[szerkesztés] Címere

XVI. Benedek pápa címere hasonlít az érseki megbízatása alatt használt címerre. A medve Freising város címeréből eredeztethető, a koronázott mór férfi a Müncheni-Freising-i érsekség címeréből származik. Alul egy Jakab-kagyló szerepel. E kagylót viselik a zarándokok. A kagyló a regensburgi St. Jacob kolostor címerében található. E kolostorban volt Ratzinger pap.

[szerkesztés] Magyar vonatkozások

1998. május 21-én a Szent István Társulat Stephanus-díjjal tüntette ki Ratzinger bíborost. A díjat azoknak adományozzák, akik magyarul megjelent műveikben a keresztény európai kultúra értékrendjét közvetítik.[14]

[szerkesztés] Irodalmi ajánló

[szerkesztés] Magyarul megjelent munkái

XVI. Benedek pápa Erdő Péter esztergom-budapesti érsek társaságában
  • A keresztény hit (Einführung in das Christentum), OMC, Bécs, 1976
  • A mustármag reménye, Prugg Verlag, Eisenstadt, 1979
  • Beszélgetés a hitről Vittorio Messorival, Vigilia, Budapest, 1990
  • Krisztusra tekintve: a hit, remény és a szeretet gyakorlása, Vigilia, Budapest, 1993 [2]
  • Bevezetés a katolikus egyház katekizmusába (Christoph Schönbornnal közösen), Ecclesia, Budapest, 1994
  • A föld sója, Szent István Társulat, Budapest, 1997
  • A remény forrásai: gondolatok az üdvtörténet nagy ünnepeiről, Ecclesia, Budapest, 1997
  • Augsburgi Nyilatkozat, Szent István Társulat, Budapest, 1999
  • Dominus Jesus (A Hittani Kongregáció vezetőjeként), Szent István Társulat, Budapest, 2000 [3]
  • A keresztény erkölcs alapelvei (társszerző Heinz Schürmann és Hans Urs von Balthasar mellett), L'Harmattan, Budapest, (2002)
  • A liturgia szelleme, Szent István Társulat, Budapest, 2002
  • Isten és a világ, Szent István Társulat, Budapest, 2004
  • Benedek Európája a kultúrák válságában, Szent István Társulat, Budapest, 2005
  • Életutam. XVI. Benedek pápa önéletírása, 1927-1977, Szent István Társulat, Budapest, 2005
  • Jézus Krisztus Istene: elmélkedések a Szentháromság titkáról, Szent Gellért Kiadó, Budapest 2006
  • Értékek az átalakulás idején: helytállás a jövő kihívásaival szemben, Don Bosco Kiadó, Budapest, 2006
  • Új éneket az Úrnak. Jel Kiadó, Budapest, 2007
  • A názáreti Jézus, Szent István Társulat, Budapest, 2007
  • Bevezetés a keresztény hit világába (Az "Einführung in das Christentum" új fordítása) Vigilia, Budapest, 2007
  • Bevezetés a keresztény hit világába (Az "Einführung in das Christentum" Márton Áron fordításában) Mentor, Marosvásárhely, 2008
  • A közép újrafelfedezése. Alapvető tájékozódások, Szent István Társulat, Budapest, 2008
  • Az Egyház apostoli arca, Szent István Társulat, Budapest, 2008
  • Pál, a népek apostola, Szent István Társulat, Budapest, 2008
  • Az egyházatyák, Szent István Társulat, Budapest, 2009
  • Örömötök szolgái. Elmélkedések a papi lelkiségről, L'Harmattan - Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, 2010

[szerkesztés] Pápai megnyilatkozások

  • Deus caritas est – XVI. Benedek pápa Az Isten szeretet kezdetű enciklikája, Szent István Társulat, Budapest, 2006
  • Sacramentum caritatis – XVI. Benedek pápa A szeretet szentsége című apostoli buzdítása, Szent István Társulat, Budapest, 2007
  • Summorum pontificum – XVI. Benedek pápa apostoli levele a római rítus rendkívüli formájáról, Szent István Társulat, Budapest, 2007
  • Spe salvi – XVI. Benedek pápa Spe salvi kezdetű enciklikája, Szent István Társulat, Budapest, 2008
  • Caritas in veritate – XVI. Benedek pápa Szeretet az igazságban kezdetű enciklikája, Szent István Társulat, Budapest, 2009 [4]
  • Verbum Domini - XVI. Benedek pápa Az Úr szava kezdetű apostoli buzdítása, Szent István Társulat, Budapest, 2011

[szerkesztés] Életrajzok

  • Rónay Tamás: Kanyarok után a pápai trónon. XVI. Benedek életútja Budapest, Kairosz, 2005.
  • Vajda Julianna: XVI. Benedek pápa, Budapest, Ecclesia, 2005.
  • Helmut S. Ruppert: XVI. Benedek, a német pápa, Szeged, Agapé, 2006.

[szerkesztés] Források

  1. http://www.forvo.com/word/joseph_alois_ratzinger#de Egyik lehetséges német kiejtése (a másik hosszan ejtett, hangsúlytalan ó-val, mint a magyar Józsefben
  2. Joseph Ratzinger: Életutam (XVI. Benedek pápa önéletírása) Szent István Társulat, Budapest, 2005 ISBN 963-361-755-3
  3. ^ a b Biography of His Holiness Pope Benedict XVI, Libreria Editrice Vaticana (letöltve: 2007. április 17.)
  4. http://www.nsz.prim.hu/cikk/413828/ Ratzingert bekényszerítették a Hitlerjugendbe
  5. The Third Reich in Power, Richard J Evans, 2005, 272. o.
  6. The New York Times (2005. április 23.). "New Pope Defied Nazis As Teen During WWII".
  7. Beismerte hibáját a pápa a holokauszttagadó püspökkel kapcsolatban 2009 márc., origo.hu. (letöltve: 2010. június 12.)
  8. Lefebvrista püspökök 2009 márc., nol.hu. (letöltve: 2010. június 12.)
  9. Pápai bocsánatkérés 2006 szept., mno.hu. (letöltve: 2010. június 11.)
  10. Magyar Kurír: XVI. Benedek pápa beszéde a regensburgi egyetemen
  11. Magyar Kurír: Lábjegyzetekkel tette közzé a Vatikán a Szentatya regensburgi beszédét
  12. Pápai bocsánatkérés 2008. július 19-én, index.hu. (letöltve: 2010. június 11.)
  13. Pápai bocsánatkérés 2010. június 11-én, hirado.hu/mti. (letöltve: 2010. június 11.)
  14. http://uj.katolikus.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=308

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz XVI. Benedek pápa témájú médiaállományokat.
Előző pápa:
II. János Pál
Római pápa
2005–
Vatikán címere
Következő pápa:

Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken