Isteni irgalmasság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Fausztina látomásai után készült kép az Irgalmas Jézusról, 1934

Szent Fausztina magánkinyilatkoztatásaiban, látomásaiban párbeszédet folytatott Jézussal, melyben - a nővér naplója alapján - Jézus kívánsága szerint, húsvét utáni első vasárnapja legyen az Isteni Irgalmasság napja. II. János Pál pápa 2000 április 30-án kihirdette az Isteni Irgalmasság ünnepét az egész világra. Ugyanezen a napon szentté avatták a nővért.

A kinyilatkoztatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lengyel Helena Kowalska látomásában találkozott a szenvedő Krisztussal, aminek hatására 1925, augusztus 1-jén belépett a varsói Zytnia utcai az Irgalmasság Anyjáról nevezett rendbe. Ott a Faustyna Maria nevet kapta. A rendben kifogástalan, derűs életet élt. Imádságaiban következetesen együttműködött Jézussal, a lelkek megmentésének ügyében. Jézussal való beszédeit naplóban rögzítette.

Jézus ígérete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Részlet a naplóból, Jézus kéri Fausztinát: "Azt kívánom, hogy a képet (...) húsvét után az első vasárnap ünnepélyesen áldják meg. Ez a vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe. (..) Kívánom, hogy az Irgalmasság ünnepe menedék és menekvés legyen minden lélek, főleg a szegény bűnősök részére. Ezen a napon megnyílik irgalmam mélysége, (...) Az a lélek aki gyónáshoz és szentáldozáshoz járul teljes bűnbocsánatot nyer, és mentesül a büntetés alól." Az Isteni Irgalom elnyerésének vannak további feltételei.

  1. Teljes bizalom Isten jóságában
  2. Gyakorló felebaráti szeretet
  3. A szentgyónás utáni megszentelő kegyelem állapota, Szentáldozás.

Ezek a feltételek azt tükrözik, hogy egyetlen lélek sem nyerhet megigazulást, amíg nem fordul Jézushoz bizalommal. (Mondta Jézus Fausztinának).

A kilenced[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pápa által kihirdetett ünnep "húsvét után az első vasárnap", azaz húsvét második vasárnapjára esik. Az ünnepet kilenced előzi meg, mely Nagypéntektől kezdve kilenc napon keresztül imádkozzák az Isteni Irgalmasság rózsafüzért. A kilenced imáiban a hívők irgalmat kérnek maguknak és az egész világnak. Leginkább a megtérés kegyelmét és békés halált. Az imával az irgalmasság cselekedetét gyakorolják a hívők. A Fausztina naplójában ez áll: "Azt kívánom, hogy e kilenc napon keresztül vezesd irgalmam forrásához a lelkeket, hogy erőt, enyhülést és mindenféle kegyelmet merítsenek belőle, amire szükségük van az élet küzdelmeihez, főleg a halál óráján." Tovább a naplóban: "Jézus azt kívánja tőlem, hogy az Irgalmasság ünnepe előtt mondjak el egy kilencedet, melyet ma kell elkezdenem az egész világ megtéréséért és Isten irgalmának felismeréséért."

Az irgalmasság órája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jézus megkérte Fausztinát, hogy amikor délután hármat üt az óra, bárhol is van, merüljön el az imában és igyekezzen elvégezni a keresztutat. Azért mert „az irgalom ebben az órában nyílt meg teljesen a lelkek számára”. Az imát az egész világnak, de főleg a szegény bűnösökért kérte Jézus.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]