III. Szergiusz pápa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Szergiusz pápa
a katolikus egyház vezetője
SergiusIII.jpg
Született 870 k., Róma
Róma
Megválasztása 904. januárja
Beiktatása 904. január 29.
Pontifikátusának
vége
911. április 14.
Elhunyt 911. április 14.
Róma
Előző pápa
Következő pápa
V. Leó
III. Anasztáz

III. Szergiusz (latinul Sergius), (Róma, kb. 870911. április 14., Róma) volt 904. januárjától a 121. pápa a történelem folyamán. Pontifikátusa több éve az első volt, amely tovább tartott pár hónapnál vagy évnél. Szergiusznak sikerült a római nemesség segítségével szilárdan megszerezni a pápai trónt. Történetéről Cremonai Liutprand írt hosszú tekercseket, azonban a krónikást az ellenséges római párt fogadta fel a feladatra, ezért nem teljesen bizonyos, hogy minden megfelel a valóságnak. Ezek alapján Szergiuszt a kegyetlensége miatt elűzött VI. (VII.) István pápa hívének lehet tekinteni.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy Benedek nevű római nemes gyermekeként látta meg a napvilágot. Életéről és pályájának kezdetéről nagyon keveset tudunk. Formózusz pápa szentelte fel presbiterré, de ennek ellenére nem értett egyet a szentatya döntéseivel, és VI. (VII.) István híve lett. Hamarosan a római nemesség soraiban is megtalálta partnereit. Így került baráti viszonyba Theophülaktosszal, és a Tusculani hercegi családdal. Theophülaktosz volt akkoriban az egyház vestariusa, vagyis az ő felügyelete alá tartoztak a pápai kiadások. Amikor Szergiusz ellenségeskedése nyilvánvalóvá vált, Formózusz kinevezte őt Caere püspökének, hogy távol tartsa őt Rómától. Amikor Formózusz meghalt, a Tusculani család Szergiuszt jelölte a pápai trónra 896-ban, de a család ellenfelei IX. Jánost ültették a trónra. Az új egyházfő száműzte Szergiuszt a városból, és ki is átkozta őt. Így Szergiusz kénytelen volt visszavonulni Caerébe, és ott várni, amíg el nem érkezik az ő pillanata.
Amikor V. Leót Kristóf törvénytelenül elűzte trónjáról, Theophülaktosz embereivel fellázadt a pápa ellen, és 904 januárjában börtönbe vetették, és megfosztották egyházfői méltóságától. Ekkor a Tusculani család felkérte Szergiuszt, hogy lépjen a keresztény egyház élére, ebben legnagyobb segítője I. Alberik spoletói herceg volt. Így történt, hogy 904. január 29-én Szergiuszt felszentelték.

Szergiusz uralma alatt az egyházat főként a nemesi pártok és érdekek irányították. Mindenben követte VI. (VII.) István politikáját, így első dolga volt, hogy ismét semmisnek minősítette Formózusz pápa döntéseit, és azokat a klerikusokat, akiket Formózusz szentelt fel, megfosztotta rangjuktól. Pontifikátusát a források gyakran úgy emlegetik, mint a szajhák uralmát. Liutprand szerint ugyanis a hatalmat az egyik legbefolyásosabb római nemes család özvegye, Theodora tartotta kezébe, úgy mint egy férfi. Leánya, Marozia pedig úgy hírlett, hogy a pápa ágyasa lett, és tőle született a későbbi XI. János. Az erkölcsi hanyatlásnak azonban nem volt vége. Szergiusz elhatározta, hogy megerősíti a hullazsinat minden határozatát, és ezért újra kiásatta nyughelyéről Formózusz holttestét. Azt a pápai zsinat elé állította, ahol ismét elítélték, és Szergiusz utasítására lefejezték a néhai egyházfőt. VI. (VII.) István sírjára pedig dicsőséget szimbolizáló jelképet faragtatott. A korabeli krónikák az ő nevéhez kötik azt is, hogy a két bebörtönzött egyházfőt V. Leót és Kristófot is az ő parancsára fojtották meg.
De a Szergiuszról szóló történet nem feltétlen igaz, és nem is feltétlen csak rosszakat ír az egyházfőről. Így például megvédte a ravennai érseket, Jánost az isztriai grófok befolyásától, és Angliában több egyházmegyét is alapított. Ellentétbe került a konstantinápolyi egyházzal, amikor az ottani viszályokat akarta elsimítani, ezért a pátriárka kihúzatta nevét a misék végén felolvasandók listájáról. Ez a szakadás fennmaradt annak ellenére, hogy Szergiusz érvényesnek ismerte el a bizánci császár, VI. León negyedik házasságát. A hagyomány szerint ő viselt először háromrészes pápai tiarát.
Nevéhez kapcsolódik a Laterán teljes felújítása, amelyet a 896-os földrengés tett tönkre. 911. április 14-én halt meg. Sírját a Szent Péter-bazilika őrzi.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző pápa:
V. Leó
Római pápa
904911
Vatikán címere
Következő pápa:
III. Anasztáz