I. Ince pápa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Ince pápa
a katolikus egyház vezetője
Innocentius I.jpg
Született 350 k., Albano Laziale
Megválasztása 401. december 21.
Pontifikátusának
vége
417. március 12.
Elhunyt 417. március 12.
Róma
Előző pápa
Következő pápa
I. Anasztáz
Zószimosz

Szent I. Ince (latinul Innocentius), (kb. 350417. március 12.) volt Szent Péter trónjának negyvenedik betöltője 401. december 21-től haláláig.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Liber Pontificalis szerint Albano városában született egy keresztény családban, azonban a legtöbb krónika úgy számol be I. Ince származásáról, mint I. Anasztáz pápa fiáról. Amikor Anasztáz még nem lépett papi pályára, akkor fogant meg a gyermek. Stabil, kiegyensúlyozott, központosító politikát folytató pápa volt, akit a római zsinat 401. december 22-én választott meg egyházfőnek. Hivatalát haláláig viselte.

Erőskezű egyházfő hírében állt, akinek pontifikátusa alatt érezte meg először Róma városa, hogy a hatalmas birodalom hamarosan romokba dől. 408-ban ugyanis I. Alarich, a vizigótok királya megostromolta a várost. Ugyan az első roham nem járt sikerrel, mégis köztudott volt, hogy a hajdani dicső központ nem bírja sokáig tartani majd magát. 409-ben maga Ince vezetett küldöttséget Alarik táborába. Nem sikerült megegyezni a királlyal, így a pápa elmenekült Rómából, és 410-ben a gótok feldúlták a szent várost. Az ostrom alatt a rómaiak azt látták, hogy egyetlen Istenük elfordult tőlük, és ezért a pogány isteneknek áldoztak és hozzájuk imádkoztak. Egyes későbbi anekdoták szerint ezt maga Ince is engedélyezte.

A harcok mindemellett nem irányultak a keresztény egyház ellen, így Ince továbbra is irányíthatta nyáját. Ezt egészen erős kézzel tette. Minden áron fenn akarta tartani a római Szentszék elsőbbségét. Elismertette a pápa primátusát, és Rómát nevezte minden klerikális vita döntőbírájának. Kiterjesztette a thesszalonikéi püspök hatáskörét. Kelet-Illíria minden püspöke fölé emelte a szaloniki püspököt, és megalapította a Thesszalonikéi Pápai Vikáriátust.

Mint minden kora keresztény egyházfő, Ince is sokat harcolt az eretnek tanok ellen. Így megerősítette a II. afrikai zsinat határozatát, amely elítéli Pelagiust és Celestiust. 416-ban zsinatot hívott össze Karthágó városába, hogy a donatista tanokat újra megvitassák, majd elvessék. Talán az egyetlen sikertelen egyházi vitája volt az, amikor megpróbálta visszahelyezni konstantinápolyi érseki székébe Aranyszájú Szent Jánost, akit törvénytelenül fosztottak meg hivatalától. Ez a vita kisebb szakadást eredményezett a keleti egyházakkal.
417 tavaszán halt meg az energikus pápa.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző pápa:
I. Anasztáz
Római pápa
401417
Vatikán címere
Következő pápa:
Zószimosz