IX. János pápa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IX. János pápa
a katolikus egyház vezetője
John IX.jpg
Született 845 k., Tivoli
Tivoli
Megválasztása 897. decembere
Beiktatása 898. január 18.
Pontifikátusának
vége
900. január 5.
Elhunyt 900. január
Róma
Előző pápa
Következő pápa
II. Theodórosz
IV. Benedek

IX. János OSB[1] (latinul Ioannes), (kb. 845, Tivoli[1]900. január 5., Róma[1]) volt a történelem folyamán a 117. pápa 897. decemberétől. Pontifikátusáról hiányos források tájékoztatnak, így nem tudjuk uralkodásának pontos dátumát sem. Viszont a század utolsó egyházfőjének több döntése és cselekedete is fennmaradt. A spoletói hercegeket támogató pápa igyekezett rendbeszedni a megtépázott egyházi rendet, és egész Itáliában rendezni próbálta a háború okozta sebeket.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A korabeli források szerint Tivoliban született, Róma mellett. Apját Rampoaldnak nevezték. Gyermekkorában a Benedek-rendi szerzetesek közé állt, majd Formosus pápa presbiterré szentelte fel. Amikor II. Theodorus pápa hirtelen meghalt, a pápaválasztó zsinaton ismét előtérbe került a két római párt ellentéte. Az egyik párt Jánossal szemben törvénytelenül egyházfővé választotta saját jelöltjét, a későbbi III. Sergiust. Azonban a zsinaton Jánosnak sikerült elnyernie mindkét párt bizalmát, ezért végül Sergius elűzése után 898 januárjában őt iktatták be a legfőbb egyházi hivatalba.
János első intézkedései között száműzte Sergiust Rómából, és kiátkozta ellenlábasát. Ezek után buzgón nekilátott helyre rakni a felborult egyházi rendet. Két zsinata maradt fenn. Az elsőt 898-ban hívta össze Rómába. Ezen kánonba vették, hogy a gyalázatos hullazsinat döntéseit semmisnek nyilvánítják, és annak pontjait elégették. Formosust pedig újra visszaállították a pápák sorába. A klérus minden olyan tagját, akiket VII. István törvénytelenül megfosztott rangjától, visszaállította eredeti hivatalába. Az egyházi állam területén törvénytelennek és büntetendőnek minősítette az elhunyt pápák és püspökök palotáinak kirablását. A római zsinaton az egész keresztény egyház nevében Lambert császár mellé állt, ellenezve a spoletoi trónra törő I. Berengár követelését. János némiképp átalakította a pápaválasztás szabályait is, ugyanis a császári követek jelenlétéhez kötötte a törvényes választást. Ezt János a város ellenséges pártjainak megfékezése érdekében rendezte kánonba.

Másik zsinatát Ravennában tartotta meg egy évvel később. Itt főként az itáliai népek közötti erőszakot akarta visszaszorítani. Ezen felül támogatta a szerzetesrendeket, és ekkor erősítette meg Monte Cassino kolostorának kiváltságait.
Egyik legjelentősebb döntése volt, hogy Morvaországnak önálló és független egyházi szervezetet biztosított. A morvák fejedelme levelet írt Jánosnak, amelyben lejegyezte, hogy a szomszédos német császárság túlzott befolyással rendelkezik Morvaország felett, mivel az egész ország területe német püspökségek irányítása alatt áll. A levélben önálló morva egyházi hierarchia kialakítását kérte a fejedelem a pápától. A császár nyomására több német püspök is fenyegető levelet írt a Lateránba, de ezeket János el sem olvasta. 899-ben egy metropolitát és három püspököt szentelt fel, akik Morvaország egyházi életét vezették.
Igyekezett békét teremteni a konstantinápolyi pátriárkák között a trónért kitört vitában. 900 elején érte a halál az értelméről és modorosságáról ismert pápát. A Szent Péter Bazilika előtt temették el.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Giovanni (angol nyelven). www2.fiu.edu. (Hozzáférés: 2011. november 7.)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző pápa:
II. Theodórosz
Római pápa
898900
Vatikán címere
Következő pápa:
IV. Benedek