III. Szergiusz pápa
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| III. Szergiusz pápa | |||||
| a katolikus egyház vezetője | |||||
![]() |
|||||
| Született | 870 k., Róma | ||||
| Megválasztása | 904. januárja | ||||
| Beiktatása | 904. január 29. | ||||
| Pontifikátusának vége | 911. április 14. | ||||
|
|||||
III. Szergiusz (latinul Sergius), (Róma, kb. 870 – 911. április 14., Róma) volt 904. januárjától a 121. pápa a történelem folyamán. Pontifikátusa több éve az első volt, amely tovább tartott pár hónapnál vagy évnél. Szergiusznak sikerült a római nemesség segítségével szilárdan megszerezni a pápai trónt. Történetéről Cremonai Liutprand írt hosszú tekercseket, azonban a krónikást az ellenséges római párt fogadta fel a feladatra, ezért nem teljesen bizonyos, hogy minden megfelel a valóságnak. Ezek alapján Szergiuszt a kegyetlensége miatt elűzött VI. (VII.) István pápa hívének lehet tekinteni.
Élete [szerkesztés]
Egy Benedek nevű római nemes gyermekeként látta meg a napvilágot. Életéről és pályájának kezdetéről nagyon keveset tudunk. Formózusz pápa szentelte fel presbiterré, de ennek ellenére nem értett egyet a szentatya döntéseivel, és VI. (VII.) István híve lett. Hamarosan a római nemesség soraiban is megtalálta partnereit. Így került baráti viszonyba Theophülaktosszal, és a Tusculani hercegi családdal. Theophülaktosz volt akkoriban az egyház vestariusa, vagyis az ő felügyelete alá tartoztak a pápai kiadások. Amikor Szergiusz ellenségeskedése nyilvánvalóvá vált, Formózusz kinevezte őt Caere püspökének, hogy távol tartsa őt Rómától. Amikor Formózusz meghalt, a Tusculani család Szergiuszt jelölte a pápai trónra 896-ban, de a család ellenfelei IX. Jánost ültették a trónra. Az új egyházfő száműzte Szergiuszt a városból, és ki is átkozta őt. Így Szergiusz kénytelen volt visszavonulni Caerébe, és ott várni, amíg el nem érkezik az ő pillanata.
Amikor V. Leót Kristóf törvénytelenül elűzte trónjáról, Theophülaktosz embereivel fellázadt a pápa ellen, és 904 januárjában börtönbe vetették, és megfosztották egyházfői méltóságától. Ekkor a Tusculani család felkérte Szergiuszt, hogy lépjen a keresztény egyház élére, ebben legnagyobb segítője I. Alberik spoletói herceg volt. Így történt, hogy 904. január 29-én Szergiuszt felszentelték.
Szergiusz uralma alatt az egyházat főként a nemesi pártok és érdekek irányították. Mindenben követte VI. (VII.) István politikáját, így első dolga volt, hogy ismét semmisnek minősítette Formózusz pápa döntéseit, és azokat a klerikusokat, akiket Formózusz szentelt fel, megfosztotta rangjuktól. Pontifikátusát a források gyakran úgy emlegetik, mint a szajhák uralmát. Liutprand szerint ugyanis a hatalmat az egyik legbefolyásosabb római nemes család özvegye, Theodora tartotta kezébe, úgy mint egy férfi. Leánya, Marozia pedig úgy hírlett, hogy a pápa ágyasa lett, és tőle született a későbbi XI. János. Az erkölcsi hanyatlásnak azonban nem volt vége. Szergiusz elhatározta, hogy megerősíti a hullazsinat minden határozatát, és ezért újra kiásatta nyughelyéről Formózusz holttestét. Azt a pápai zsinat elé állította, ahol ismét elítélték, és Szergiusz utasítására lefejezték a néhai egyházfőt. VI. (VII.) István sírjára pedig dicsőséget szimbolizáló jelképet faragtatott. A korabeli krónikák az ő nevéhez kötik azt is, hogy a két bebörtönzött egyházfőt V. Leót és Kristófot is az ő parancsára fojtották meg.
De a Szergiuszról szóló történet nem feltétlen igaz, és nem is feltétlen csak rosszakat ír az egyházfőről. Így például megvédte a ravennai érseket, Jánost az isztriai grófok befolyásától, és Angliában több egyházmegyét is alapított. Ellentétbe került a konstantinápolyi egyházzal, amikor az ottani viszályokat akarta elsimítani, ezért a pátriárka kihúzatta nevét a misék végén felolvasandók listájáról. Ez a szakadás fennmaradt annak ellenére, hogy Szergiusz érvényesnek ismerte el a bizánci császár, VI. León negyedik házasságát. A hagyomány szerint ő viselt először háromrészes pápai tiarát.
Nevéhez kapcsolódik a Laterán teljes felújítása, amelyet a 896-os földrengés tett tönkre. 911. április 14-én halt meg. Sírját a Szent Péter-bazilika őrzi.
Művei [szerkesztés]
- Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzáférés: 2011. december 6.)
Lásd még [szerkesztés]
| Előző pápa: V. Leó |
|
Következő pápa: III. Anasztáz |


