I. Benedek pápa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Benedek pápa
a katolikus egyház vezetője
Benedict I.jpg
Született 525 k., Róma
Róma
Megválasztása 575. június 2.
Pontifikátusának
vége
579. július 30.
Elhunyt 579. július 30.
Róma
Előző pápa
Következő pápa
III. János
II. Pelágiusz

I. Benedek (latinul Benedictus), (kb. 525579. július 30.) léphetett a történelemben 62.-ként a pápai trónra 575. június 2-tól haláláig. Zavaros időszakban töltötte be hivatalát. Politikai kudarcai mellett nem járt sikerrel jótékonykodása sem. A longobárd támadások felőrölték pontifikátusának minden pillanatát.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rómában született, apját Bonifatiusnak hívták. A papi hivatást választotta, ahol hamarosan diakónusi tisztségbe került. A longobárdok még Itáliát dúlták hadaikkal, amikor Benedek elődje 574-ben meghalt. A nehézkes közlekedés miatt a pápaválasztás után majdnem 11 hónappal érkezett meg a bizánci császár megerősítése. Így 575. június 2-án szentelték fel a keresztény egyház vezetőjének.

A bő 4 éven át tartó pontifikátus alatt Benedek legfőbb célja volt, hogy a lakosságot megpróbálja ellátni élelemmel és ruhával, azonban ez egyre nehezebb feladat volt, ahogy a longobárdok közeledtek Rómához. Másrészt megpróbálta felvenni a kapcsolatot az új hódítók vezetőivel, de azok elutasították a tárgyalást. Így maradt az egyetlen politikai szövetségesbe vetett remény, Bizánc segítségét kérte a pápa. De a császár nem akart segíteni a városon, épp elég volt a birodalomnak saját erőit karban tartani.

Pontifikátusáról szinte alig maradtak fenn adatok. Mindössze egy birtokadományozásról vannak értesüléseink Benedek pontifikátusából. Eszerint a Massa Venerist, egy Minturnae közelében fekvő területet ajándékozott István apátnak. Ezen felül egy papfelszentelés emlékei is megőrződtek. 50 papot, 21 püspököt és 3 diakónust (köztük a későbbi Gergely pápát) szentelt fel egyik év decemberében.

A közeledő ellenség elől a vidék lakói nagy tömegekben menekültek be Róma falai mögé. A zsúfoltság hamar éhínséget és járványokat szült, amelyen bármennyire is igyekezett, nem tudott úrrá lenni Benedek. Végül a longobárdok 579-ben megostromolták Rómát. A csatában lelte halálát a pápa is. Hamvait a Szent Péter-bazilikában helyezték örök nyugalomra.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző pápa:
III. János
Római pápa
575579
Vatikán címere
Következő pápa:
II. Pelágiusz