II. Márton pápa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Márton pápa
a katolikus egyház vezetője
Marinus I.jpg
Született 830 k., Róma
Megválasztása 882. december 16.[1]
Beiktatása 882. december 23.
Pontifikátusának vége 884. május 15.
Előző pápa
Következő pápa
VIII. János
III. Adorján

II. Márton (latinul hibásan Marinus), néha Constantinus Marinus[1] (kb. 830, Gallese[1]884. május 15.[1], Róma[1]) néven lépett a trónra a világtörténelem 109. pápája 882. december 16-án. Neve a krónikákban többször is vita tárgya volt, ugyanis I. Marinusként (Marinusz) jegyzik a latin források, de sok helyen III. Martinusként (Márton) vagy II. Martinusként jelenik meg.

Tartalomjegyzék

Élete[szerkesztés]

A toszkánai Gallesében született egy pap gyermekeként, akit Palumbónak hívtak. Tizenkét éves volt, amikor a római egyház szolgálatába állt. IV. Leó pápa szubdiakónussá szentelte fel, később elérte a diakónusi rangot is. Háromszor járt Konstantinápolyban követségben. Második útjára Adorján küldte 869-ben, hogy helyette elnököljön a nyolcadik egyetemes zsinaton. Visszatérte után Cerveteri püspökévé szentelték fel. Harmadik konstantinápolyi útján, amelyre VIII. János pápa küldte, börtönbe vetették, mert ellenszegült a pátriárkának, Phótiosznak. Hamarosan a római egyház arcariusa, vagyis kincstárnoka lett, aztán archidiakónus.

Amikor VIII. János tisztázatlan körülmények között meghalt, a zsinat még aznap, 882. december 16-án Mártont választotta meg pápának. Az új egyházfő csak részben követte elődje politikáját. Kegyelmet ajánlott a korábban kiátkozott Formosus püspöknek, és megengedte, hogy visszatérjen Rómába. Arra számított, hogy ezáltal csökkenni fog a szembenálló római csoportok száma, de a döntés nem váltotta be reményeit.

Bizánccal megromlott viszonya, ugyanis erélyesen fellépett a visszahelyezett Phótiosz ellen. Márton volt az, aki palliumot küldött Fulk reimsi érseknek. Nagy Alfréd király kérésére elengedte a Schola Anglorum (Róma angol negyede) összes adóját. 884. május 15-én halt meg. Testét a Szent Péter-bazilika oszlopcsarnokában helyezték örök nyugalomra.

Művei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e Marino (angol nyelven). www2.fiu.edu. (Hozzáférés: 2011. november 7.)

Források[szerkesztés]

  • Reinhard Barth: Pápák: Szent Pétertől XVI. Benedekig. Pécs: Alexandra. 2008. 98–99. o. ISBN 978 963 370 953 5.
  • Ilaria Bonaccorsi: Marino I. In: Enciclopedia dei Papi. Roma. 2000. On-line elérés
  • Magyar katolikus lexikon VIII. (Lone–Meszl). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2003. Online hozzáférés
  • Horace Mann: Pope Marinus I. in: Catholic Encyclopedia 9. New York: Robert Appleton Company. 1910. On-line elérés

Lásd még[szerkesztés]


Előző pápa:
VIII. János
Római pápa
882884
Vatikán címere
Következő pápa:
III. Adorján