VII. János pápa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
VII. János pápa
a katolikus egyház vezetője
Byzantinischer Mosaizist um 705 002.jpg
Született 655 körül, Rossano
Rossano
Beiktatása 705. március 1.[1]
Pontifikátusának
vége
707. október 18.
Elhunyt 707. október 18. (57 évesen)
Róma
Előző pápa
Következő pápa
VI. János
Sziszinniusz

VII. János (latinul Ioannes), (kb. 655, Görögország[1] vagy Rossano[1]707. október 18.[1], Róma) volt a történelemben a 86. egyházfő 705. március 1-től. Kortársai az ékes szólás, a tudományok és a kegyesség nagy emberének tartották Jánost. Azonban mindezen erények mellett, ha cselekedni kellett, igen félénknek mutatkozott, olyannak, aki szereti a békét, és kerüli a vitát. Ez bő két éves pontifikátusa alatt jó viszonyhoz vezetett a longobárdokkal, de félreértéseket szült a konstantinápolyi udvarban.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bizánci befolyásoltság idején nem meglepő, hogy János is görög származású volt. Gazdag családból származott. Anyját Blattának, apját Platónnak hívták. Ez utóbbi jelentős építkezéseket vállalt el. Így Platón nevéhez kötődik a római császári palota felújítása is. Ebben az időben az egész család Rómában élt. Ekkor került közel János a római egyházhoz. Évek múltán az egyik legjelentősebb pápai patrimónium rektora lett a Via Appia mentén. Sikerei révén ismertté vált a klérus körében, és 705. március 1-jén VI. János pápa halála után őt választották meg a keresztény egyház fejének.

Hivatalba iktatása után régi szenvedélyének, az építészetnek hódolt. Apjától sokat tanult és látott gyermekként. Uralkodása alatt rengeteg oltár, templom és egyéb egyházi épület készült el vagy legalább a restaurálást végezték el rajtuk. A Palatinus dombhoz közel építtetett magánek egy palotát is, az Episcopiumot. János építkezései közül a mai korban a Régi Szűz Mária-templom a legismertebb. Értékes freskókkal díszítették falait, és a régi templom új oltárokat kapott. Maradványait 1900-ban találták meg. A fennmaradt falképek egyikén maga az építtető pápa is látható még. A Szent Péter-bazilikában szentélyt emeltetett Szűz Mária tiszteletére.

Uralma alatt azonban más dolga is akadt szépérzékének kielégítésén kívül. A 704-ben ismét megkoronázott II. Jusztinianosz császár levélben kérte meg Jánost, hogy fogadja el a 692-ben tartott trullai zsinat döntéseit. Az egyházi gyűlésen több olyan rendeletet is hoztak, amely a római pápák hatalmát korlátozta, ráadásul a zsinaton nem képviselték a nyugati egyház érdekeit. János nem mert nyíltan ellent mondani a császárnak, így aláírása nélkül küldte vissza Konstantinápolyba a dokumentumot.

Jó kapcsolatokat létesített a longobárd uralkodóval, II. Ariperttel, aki egyes egyházi birtokokat ismét átengedett a pápai hivatalnokok irányítása alá. A krónikák szerint Jánosnak sikerült elérnie, hogy az angol klérus megváltoztassa öltözetét. Addig ugyanis Angliában az egyháziak világi ruhát viseltek.

707. október 18-án halt meg. A Szent Péter-bazilika általa épített szentélyében helyezték örök nyugalomra.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d Giovanni (angol nyelven). www2.fiu.edu. (Hozzáférés: 2011. november 7.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Reinhard Barth: Pápák: Szent Pétertől XVI. Benedekig. Pécs: Alexandra. 2008. 71–72. o. ISBN 978 963 370 953 5.
  • Luigi Andrea Berto: Giovanni VII. In: Enciclopedia dei Papi. Roma. 2000. On-line elérés
  • Magyar katolikus lexikon IV. (Gas–Hom). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1998. Online hozzáférés
  • Horace Mann: Pope John VII. in: Catholic Encyclopedia 8. New York: Robert Appleton Company. 1910. On-line elérés

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző pápa:
VI. János
Római pápa
705707
Vatikán címere
Következő pápa:
Sziszinniusz