II. Jenő pápa

II. Jenő pápa
a katolikus egyház vezetője
Született	780 k., Róma
Megválasztása	824. május 8.
Beiktatása	824. június 5.
Pontifikátusának vége	827. augusztus 27.
Előző pápa Következő pápa I. Paszkál Bálint

II. Jenő (latinul Eugenius), (kb. 780, Róma – 827. augusztus 27., Róma) trónra lépésével a pápaság egyfajta centenáriumot ünnepelhetett, legalábbis a történészek szerint, ugyanis Jenő volt a 100. pápa Szent Péter nyomdokain 824. május 8-tól. Pontifikátusa a frank császárok római befolyásának diadalmenete volt. I. Lothár a frankok császára kiadta a Constitutio Romanat, amely merészen szólt bele az egyház ügyeibe. Eközben keleten ismét fellángolt a képrombolás.

Élete

Rómában született, azonban egyebet nem lehet tudni Jenő életéről. Megválasztása előtt az Aventinus dombon álló Szent Szabina-székesegyház befolyásos papja volt. Amikor 824 februárjában meghalt I. Paszkál pápa a városi nemesség és a frankok azonnal nyomást gyakoroltak a klérusra, hogy nekik kedvező egyházfő kerülhessen a trónra. Paszkál ugyanis gyakran fordult szembe a frank császárokkal és a római nemességgel, amikor a pápaság és az egyház függetlenségéért szállt harcba. Ugyan a papság olyan egyházfőt látott volna szívesen a kereszténység élén, aki a pápai függetlenséget hirdeti, amikor Lothár császár személyesen érkezett Rómába, ez szinte lehetetlenné vált. Ugyan a városi köznép egy Zinzinnus nevű bíborost támogatott, a császár és a nemesség nyomására 824. május 8-án Jenőt választották meg a pápai trónra.

Jenő trónra emelése mindenképpen a frank udvar sikere volt. Paszkál uralkodása alatt több római nemes is Frankföldre menekült, birtokaikat pedig a pápa elvette. Most ezek a nemesek visszatérhettek Rómába, és birtokaikat is visszakapták. 824-ben Lothár írásban fektette le a császári és pápai hatalom kapcsolatát, és még a szent városban kiadta a Constitutio Romanat. Ez a dokumentum kilenc cikkelyben adott számot főként a császári hatalom kiterjesztéséről, de a római nemesek ellenőrzéséről is. Lothár az alábbiakban foglalta össze nézeteit:

• Elsőként a császár azt kötötte ki, hogy az, aki a pápa vagy az uralkodó védelme alatt áll sérthetetlen, illetve hogy a pápát és tisztviselőit feltétlen engedelmesség övezze.
• Védelmébe vette a pápai vagyont, hogy az egyházfő halála után a kincstárat ne fosszák ki.
• Megerősítette IV. István pápa 769-es zsinatának döntését, amely szerint a pápaválasztáson csak a klérus tagjai vehetnek részt, és az egyházfő hivatalát csak bíborosi rangú személy töltheti be.
• Létrehozta a missi hivatalát, amelyet két ember töltött be. Egyikőjüket a pápa nevezte ki, míg a másikat a császár. Ők tájékoztatták a két uralkodót az egyházi közigazgatás igazságosságáról.
• Itália népeit olyan törvényszék elé kell állítani, amelyik igazságszolgáltatást választottak. Lehetett római vagy lombard.
• Megerősítette a pápai birtokok visszaszolgáltatását, és meghatározta a pápai állam határait.
• Az erőszakos rablást halállal büntette.
• Lothár megszabta Róma magas rangú hivatalnokainak, hogy amikor a császár a városba érkezik, azonnal jelenjenek meg színe előtt, és jelentsék Róma legfontosabb híreit.
• A császár a záró gondolatokat a legfontosabbak közé sorolta. Eszerint az egyház ura a római pápa, akinek mindenki engedelmeskedni köteles.

Jenő elfogadta a Constitutio Romana pontjait, és megeskette a római népet, hogy a pápának esküdött hűség alapján elfogadják, és követik majd a frank császárok döntéseit.

Eközben 820-ban Konstantinápolyban meghalt a pápa ádáz ellensége, V. León bizánci császár, és helyét II. Mikhaél foglalta el. Jenő elődjéhez hasonlóan legátust küldött a keleti császárhoz, hogy fenntartsa a Mihállyal kialakult jó kapcsolatot. Azonban a bizánci uralkodó a kezdeti engedmények és megegyezés után visszatért a képromboláshoz. Jenő követei hiába próbáltak meg mindent, hogy meggyőzzék a császárt, Mihály hajthatatlannak bizonyult. Az egyházfőnek több keletről érkező üldözöttet kellett befogadnia Rómába.

Jenő pontifikátusának egyik jelentős állomása volt a 826-ban összehívott római zsinat. A gyűlés az egyház fegyelmi kérdéseiben hozott döntéseket. A fő hangsúly a felszentelt főpapok és papok tudásán és tanulásán volt. Ennek fejlesztésére Itália szerte több iskolát és zárdát építtetett.

Jenő segítette a szegényeket és elesetteket, és Róma több templomát is megújította. A Szent Szabina az elsők között újult meg. Nagy összegekkel támogatta a skandináv népek térítését is. 827. augusztus 27-én halt meg. Hamvait a Szent Péter-bazilika őrzi.

Művei

• Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzáférés: 2011. december 6.)

Lásd még

• Pápa
• Pápák listája
• Pápák listája grafikusan

Előző pápa: I. Paszkál

Római pápa 824 – 827

Következő pápa: Bálint