Regensburg

Regensburg
Regensburg címere
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Kormányzati kerület	Felső-Pfalz
Kerület	szabad város
Polgármester	Hans Schaidinger (CSU)
Irányítószám	93001–93059
Népesség
Népesség	134218 fő
Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
Regensburg weboldala

Regensburg (latinul: Ratisbona) város Németországban, Bajorország tartományban. Münchentől kb. 125 km-re, Nürnbergtől 105 km távolságra található a Bajor-erdő és a Jura-hegység találkozásánál.

Története

A területet már a kőkorban is lakták. Az ókorban kelták telepedtek meg itt a Kr. e. I. században, tőlük ered a település első elnevezése: Radasbona. A Kr. u. I. században a rómaiak építettek ide egy erődöt, melyet Marcus Aurelius idején kibővítettek az egyre erősödő germán támadások miatt. A középkor folyamán Regensburg fontos várossá nőtte ki magát Bajorországon belül. A középkor kezdetétől püspöki székhely, majd 843-tól a Keleti-Frank Birodalom fővárosa. Ezt a szerepet később a Bajor Hercegségben is betölti, a 13. századig. Itt végezték ki a 955-ös augsburgi csata magyar vezéreit, Lélt,Bulcsút és Súrt. 1135-1146 között felépült a mai is létező kőhíd a Dunán, amelynek köszönhetően közvetlen lett az összeköttetés Flandria és Velence irányába a kereskedőknek. 1245-ben szabad birodalmi várossá nyilvánítják, amely státuszt 1486-1496 között a bajor herceg nem vesz figyelembe, saját birtokának tekinti a várost.

A reformáció során a polgárok nagy része elfordult a katolikus egyháztól, és Luther tanait kezdte követni, azonban három kolostor és a római katolikus püspökség tovább működött a városban.

1803-ban a város elvesztette szabad jogállását, és a mainzi érsekség felügyelete alá került. 1809-ben a napóleoni csapatok a város közelében összecsaptak a visszavonuló osztrák erőkkel.

A második világháború alatt a városban repülőgépeket gyártottak, így a település gyakori célpontja volt a bombázásoknak.

2006-ban a regensburgi óvárost a Világörökség részének nyilvánították

Látványosságok

• Szent Péter-katedrális, melyet a XIII. században kezdtek építeni gótikus stílusban, de csak a XIX. században fejeztek be I. Lajos bajor király jóvoltából (két tornyát, eredeti tervek alapján).
• Szent Emmerám-apátság, amelyet a XII. században építettek román stílusban. Kolostorát a Thurn und Taxis hercegi család kastélynak építette át a szekularizáció után a XIX. században.
• A Kőhíd (Steinerne Brücke), amely 1135 és 1146 között épült. A ma létező legrégebbi híd a Dunán, amely többek között a prágai Károly-híd előképéül is szolgált.
• A Kepler-emlékház és Múzeum a Keplerstrasse 5. szám alatt, abban a házban, ahol Johannes Kepler 1630. november 15-én elhunyt.
• A Dunai Hajózási Múzeum a Ruthof/Érsekcsanád lapátkerekes gőzös vontató és a Freudenau motoros vontató hajók fedélzetén.

Sport

A város labdarúgócsapata, a SSV Jahn Regensburg jelenleg a német harmadosztályban található (Regionalliga Süd). Ebben a csapatban megfordult korábban Tölcséres András is. A város jégkorongcsapata a német másodosztályban szerepel.

Híres regensburgiak

• Don Juan de Austria - a keresztény flotta vezetője Lepantónál
• Willy Weber - Michael Schumacher menedzsere
• Albertus Magnus - regensburgi érsek 1260-1262 között
• XVI. Benedek pápa - teológiát oktatott az egyetemen

Testvérvárosok

• Aberdeen, Egyesült Királyság
• Brixen, Olaszország
• Budavár, Magyarország
• Clermont-Ferrand, Franciaország
• Odessza, Ukrajna
• Plzen, Csehország
• Tempe, Arizona, USA

Lásd még

• Regensburg óvárosa a Stadtamhoffal