Regensburg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Regensburg
Regensburg 08 2006 2.jpg
Városkép
Regensburg címere
Regensburg címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Bajorország
Kormányzati kerület Felső-Pfalz
Kerület szabad város
Polgármester Hans Schaidinger (CSU)
Irányítószám 93001–93059
Körzethívószám 0941
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 136 577 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Regensburg (Németország)
Regensburg
Regensburg
Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 01′, k. h. 12° 06′Koordináták: é. sz. 49° 01′, k. h. 12° 06′
Regensburg weboldala

Regensburg (latinul: Ratisbona) város Németországban, Bajorország tartományban. Münchentől kb. 125 km-re, Nürnbergtől 105 km távolságra található a Bajor-erdő és a Jura-hegység találkozásánál.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A területet már a kőkorban is lakták. Az ókorban kelták telepedtek meg itt a Kr. e. I. században, tőlük ered a település első elnevezése: Radasbona. A Kr. u. I. században a rómaiak építettek ide egy erődöt, melyet Marcus Aurelius idején kibővítettek az egyre erősödő germán támadások miatt. A középkor folyamán Regensburg fontos várossá nőtte ki magát Bajorországon belül. A középkor kezdetétől püspöki székhely, majd 843-tól a Keleti-Frank Birodalom fővárosa. Ezt a szerepet később a Bajor Hercegségben is betölti, a 13. századig. Itt végezték ki a 955-ös augsburgi csata magyar vezéreit, Lélt,Bulcsút és Súrt. 1135-1146 között felépült a mai is létező kőhíd a Dunán, amelynek köszönhetően közvetlen lett az összeköttetés Flandria és Velence irányába a kereskedőknek. 1245-ben szabad birodalmi várossá nyilvánítják, amely státuszt 1486-1496 között a bajor herceg nem vesz figyelembe, saját birtokának tekinti a várost.

A reformáció során a polgárok nagy része elfordult a katolikus egyháztól, és Luther tanait kezdte követni, azonban három kolostor és a római katolikus püspökség tovább működött a városban.

1803-ban a város elvesztette szabad jogállását, és a mainzi érsekség felügyelete alá került. 1809-ben a napóleoni csapatok a város közelében összecsaptak a visszavonuló osztrák erőkkel.

A második világháború alatt a városban repülőgépeket gyártottak, így a település gyakori célpontja volt a bombázásoknak.

2006-ban a regensburgi óvárost a Világörökség részének nyilvánították

Látványosságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Péter-katedrális, melyet a XIII. században kezdtek építeni gótikus stílusban, de csak a XIX. században fejeztek be I. Lajos bajor király jóvoltából (két tornyát, eredeti tervek alapján).
  • Szent Emmerám-apátság, amelyet a XII. században építettek román stílusban. Kolostorát a Thurn und Taxis hercegi család kastélynak építette át a szekularizáció után a XIX. században.
  • A Kőhíd (Steinerne Brücke), amely 1135 és 1146 között épült. A ma létező legrégebbi híd a Dunán, amely többek között a prágai Károly-híd előképéül is szolgált.
  • A Kepler-emlékház és Múzeum a Keplerstrasse 5. szám alatt, abban a házban, ahol Johannes Kepler 1630. november 15-én elhunyt.
  • A Dunai Hajózási Múzeum a Ruthof/Érsekcsanád lapátkerekes gőzös vontató és a Freudenau motoros vontató hajók fedélzetén.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város labdarúgócsapata, a SSV Jahn Regensburg 2012-13-as szezontól a Bundesliga második osztályában szerepelhet,miután osztályozó mérkőzésen kivívta a jogot erre (Bundesliga2). Ebben a csapatban megfordult korábban Tölcséres András is. A város jégkorongcsapata a német másodosztályban szerepel.

Híres regensburgiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Baedekers Stadtführer Regensburg. Baedeker, Ostfildern 2002, ISBN 3-87954-026-8.
  • Karl Bauer: Regensburg. Kunst-, Kultur- und Alltagsgeschichte. 5. erweiterte Auflage. MZ-Verlag, Regensburg 1997, ISBN 3-931904-19-9.
  • Anke Borgmeyer, Achim Hubel, Andreas Tillmann und Angelika Wellnhofer: Denkmäler in Bayern – Stadt Regensburg. Ensembles – Baudenkmäler – Archäologische Denkmäler. Band III.37. Mittelbayerische Druck- und Verlagsgesellschaft, Regensburg, 1997, ISBN 3-927529-92-3.
  • Karlheinz Dietz, Gerhard H. Waldherr: Berühmte Regensburger. Lebensbilder aus zwei Jahrtausenden. Universitätsverlag, Regensburg 1997, ISBN 3-930480-67-0.
  • Sigfrid Färber: Regensburg – Das mittelalterliche Wunder Deutschlands. 19. Auflage MZ-Buchverlag, 2005, ISBN 3-934863-24-8
  • Helmut Halter: Stadt unterm Hakenkreuz. Kommunalpolitik in Regensburg während der NS-Zeit, Universitätsverlag Regensburg, 1994, ISBN 3-9803470-6-0.
  • Erich Keyser (Hrsg.): Bayerisches Städtebuch. Band V. 2. Teilband Ober-, Niederbayern, Oberpfalz und Schwaben. In: Deutsches Städtebuch. Handbuch städtischer Geschichte. – Im Auftrage der Arbeitsgemeinschaft der historischen Kommissionen und mit Unterstützung des Deutschen Städtetages, des Deutschen Städtebundes und des Deutschen Gemeindetages. Stuttgart 1974.
  • Martin Kluger: Regensburg. Stadtführer durch das mittelalterliche Weltkulturerbe. context verlag Augsburg, Augsburg 2007, ISBN 978-3-939645-06-1.
  • Hans Lankes, Michael Spaan (Hrsg.): Stadtbuch Regensburg. 12. Auflage. Stadtbuch, Regensburg 2004, ISBN 3-930966-00-X (Erscheint regelmäßig in aktualisierten Auflagen, mit Adressen fast aller Lokale, Freizeiteinrichtungen und vielen Insidertipps)
  • Lothar Kolmer, Fritz Wiedemann (Hrsg.): Regensburg. Historische Bilder einer Reichsstadt. Pustet, Regensburg 1994, ISBN 3-7917-1435-X.
  • Nikolai Löwenkamp (Hrsg.): Regensburg – Chronik einer mittelalterlichen Stadt. Eine Auswahl aus Carl Th. Gemeiners “Regensburgischer Chronik”. Löwenkamp Regensburg 2012, ISBN 978-3-9814096-0-4.
  • Klaus Rappert: Regensburg – Grundriss der Geschichte. Regensburg/Norderstedt 2007, ISBN 978-3-8334-9124-5.
  • Religions für Peace Gruppe Regensburg RfP ((Hrsg.): Offene Türen. Regensburger Religionsgemeinschaften stellen sich vor. Regensburg 2000, 2. Auflage Regensburg 2008, ISBN 978-3-941317-00-0
  • Peter Schmid (Hrsg.): Geschichte der Stadt Regensburg. 2 Bände. Pustet, Regensburg 2000, ISBN 3-7917-1682-4.
  • Siegfried Wittmer: Jüdisches Leben in Regensburg. Vom frühen Mittelalter bis 1519. Universitätsverlag, Regensburg 2001, ISBN 3-930480-54-9.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]