Náci koncentrációs táborok listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

(Koncentrációs tábor szócikkből átirányítva)

Az alábbi lista a náci német koncentrációs táborokat tartalmazza. Koncentrációs táborokat először Németország területén létesítettek röviddel azután, hogy a nácik 1933-ban hatalomra kerültek. Táborokat létesítettek azután azokban az országokban, amelyeket annektáltak, (pl: Ausztria) vagy a háború kitörése után katonai erővel megszálltak (pl: Hollandia, Lengyelország). Míg néhány tábor rövid életű volt, mások Németország katonai vereségéig használatban voltak. A német mozaikszó, a KZ egyelőre felderítetlen eredetű, a korabeli német dokumentumok inkább a KL rövidítést használták a német Konzentrationslager szó helyett.

Tartalomjegyzék

1 A korai koncentrációs táborok
2 Az IKL, illetve később WVHA lágerei
3 A Reinhardt – akció megsemmisítő táborai
4 Tranzittáborok
5 Ifjúsági koncentrációs táborok
6 Egyéb koncentrációs táborokhoz hasonló lágerek
7 Táblázat a náci koncentrációs táborokról
8 Szakirodalom
9 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A korai koncentrációs táborok

A korai koncentrációs táborok (korábban "vad" koncentrációs tábor néven is szerepeltek) azok a táborok voltak, melyeket Hitler hatalomátvétele után rendszertelen módon és különböző alárendeltségi viszonyokkal létesítettek, hogy a nemzetiszocialisták ellenfeleit kiiktassák. Jellemző erre a lágertípusra, hogy többnyire rövid életű volt, és nem volt egységes az alárendeltsége – ez úgy értendő, hogy vagy az SS, vagy az SA, vagy a Belügyminisztérium stb. felügyelete alatt álltak, még az Inspektion der KZ-Lager (IKL) megalapítása előtt. Ez utóbbi szervezet a lágerek legfelsőbb igazgatási és vezetőintézménye lett.

Habár néhány korai koncentrációs tábor később az SS lágerrendszerébe bekerült, mégis a „korai” lágerek közé sorolható, amennyiben a II. világháború kitörésekor újra bezárták vagy egészen más funkciót, szerepet kapott. Kivétel itt a dachaui KZ-tábor, amely az egyetlen olyan a korai táborok sorában, mely a háború befejezéséig üzemben volt és minden későbbi koncentrációs tábor prototípusává vált.

[szerkesztés] Az IKL, illetve később WVHA lágerei

Azok a koncentrációs táborok, melyeket már az IKL alapított és többnyire a háború végéig léteztek – a szó szűkebb értelmében vett KZ táborok. Himmler egyik parancsa szerint csak azok a lágerek kaphatták a KZ-láger megnevezést, melyek az IKL, majd később WVHA (Wirtschaftsverwaltungs-Hauptamt) intézménye alá voltak rendelve. E lágertípusok jellemző vonása – alárendeltségi viszonyuk mellett – hogy a dachau-i modellről másolt, egymáshoz hasonló belső felépítésük volt: az őrzéssel megbízott csoport két részre lett választva, egy parancsnoksági törzsre (Kommandanturstab) és egy őrzésre rendelt csapatra (Wachtruppe), létezett a foglyoknak meghatározott funkciókra való beosztásának rendszere, és rangsorolva voltak származás („faj” szerint) és szociális helyzet alapján. A láger rendjére Theodor Eicke által Dachauban kidolgozott tábori rend vonatkozott. A később újra felépített lágereknél (Sachsenhausen, Buchenwald) a Dachauból ismerttel arányos alaprajzú barakkos lágerfelépítést alkalmaztak.

[szerkesztés] A Reinhardt – akció megsemmisítő táborai

Azokat a táborokat, melyek kizárólag az emberek tömeges "gyári" fizikai megsemmisítését szolgálták, megsemmisítő táboroknak nevezzük. A listában felsorolt megsemmisítő lágerek a Reinhardt-akció keretében alakultak, a Wannsee-i konferencián meghozott határozat értelmében, a zsidókérdés végső megoldásaként („Endlösung der Judenfrage“). Ezek a táborok kivétel nélkül a németek által megszállt lengyel területeken helyezkedtek el és a mindenkori HSSPF (Höheren SS- und Polizeiführer) felügyelete alá tartoztak. Ez a szervezet a magasrangú SS- és rendőrségi vezetők szerve volt. Auschwitz-Birkenau és Majdanek (KL Lublin) táborait ugyancsak a megsemmisítő táborok közé soroljuk, holott ezek az IKL illetve később WVHA vezetése alatt álltak.

[szerkesztés] Tranzittáborok

A tranzittáborok olyan gyűjtőtáborok voltak, melyekbe azok a foglyok kerültek, akiket később a megsemmisítő táborokba küldtek.

[szerkesztés] Ifjúsági koncentrációs táborok

A nemzetiszocialisták idejében két másik szót használtak előszeretettel e lágerekre: „Jugendschutzlager“, azaz ifjúságvédelmi tábor, vagy „Jugendverwahrlager“. Azokat a lágereket soroljuk e kategóriába, melyekbe olyan internált fiatal korúak, gyermekek kerültek, kiket a rendszer "ellenállónak" vagy "feltűnőnek" tartott. Három vezető, főtábor létezett:

Moringen (Göttingen mellett) – a fiúknak
KZ Uckermark (Berlin mellett) – a lányoknak és fiatal nőknek
Litzmannstadt (Łódź) – a lengyel és cseh gyermekeknek és fiataloknak.

Ezek a táborok az ún. "Reichssicherheitshauptamt" intézményének felügyelete alá tartoztak és hivatalosan ifjúságvédelmi („Jugendfürsorge“) és ifjúsági büntetés-végrehajtási/bűnmegelőzési („vorbeugenden Verbrechensbekämpfung“) jogi alapjával hozták létre őket. E jogszabály szerint létezett az ún. nem szociális személyek csoportja („Asoziale“), melybe beletartozhatott minden kisebbséghez tartozó vagy aki ellenállt a nemzetiszocializmus eszméinek, vagy más módon feltűnő magatartást tanúsított.

A fiatalokat a Robert Ritter által alapított ún. rasszhigiéniai és népességbiológiai kutatóállomásokon („Rassenhygienische und Bevölkerungsbiologische Forschungsstelle“) rasszista, vagy saját kifejezésük szerint kriminálbiológiai („kriminalbiologisch“) jegyek alapján, "fejlődési – és nevelhetőségi képességük" alapján figyelték meg. Ezután döntötték el, hogy az egyes esetekkel szemben milyen kényszerintézkedéseket alkalmaznak.

[szerkesztés] Egyéb koncentrációs táborokhoz hasonló lágerek

Ez a csoport magában foglalja a nemzetiszocializmus időszakában a Harmadik Birodalom területén található egyéb fogolytáborokat. Ide tartoznak például:

a nevelő munkatáborok (Arbeitserziehungslager),
a katonai fogolytáborok
a kényszermunkatáborok (Zwangsarbeiterlager).

E táborok nehezen sorolhatók a nemzetiszocializmus rasszista hierarchiamodelljét követő elképzelés termékeihez. A nyugati hatalmak hadseregéből elfogottakat az északi rasszhoz ("nordischer Rasse") tartozóként általában jól tartották, míg a Vörös Hadsereg fogságba került katonáival a koncencentrációs táborok foglyaihoz hasonlóan bántak. A munkára nevelő táborok is leggyakrabban csak formálisan különböztek a koncentrációs táboroktól.

[szerkesztés] Táblázat a náci koncentrációs táborokról

A megsemmisítő táborok szürkével vannak jelölve, a fő koncentrációs táborok kékkel

A tábor neve	Ország (ma)	Tábor típusa	Működési idő	A foglyok becsült száma	A halottak becsült száma	Altáborok	Honlap
Arbeitsdorf	Németország	Munkatábor	1942. április 8 – 1942. október 11.		min. 600	nincs
Auschwitz-Birkenau	Lengyelország	Megsemmisítő és munkatábor	1940. április – 1945. január	400,000	1 100 000 – 1 500 000	lista	[1]
Bardufoss	Norvégia	Koncentrációs tábor	1944. március – ?	800	250		?
Bełżec	Lengyelország	Megsemmisítő tábor	1942. március- 1943. június		600 000		[2]
Bergen-Belsen	Németország	Gyűjtő pont	1943. április – 1945. április		70 000	2	[3]
Bozen	Olaszország	Tranzit tábor	1944. július – 1945. április	11 116		lista
Bredtvet	Norvégia	Koncentrációs tábor	?	?	?	?
Breendonk	Belgium	Börtön és munkatábor	1940. szeptember 20. – 1944. szeptember	min. 3532	min. 391	nincs	[4]
Breitenau	Németország	"Korai vad tábor", később munkatábor	1933. június – 1934. március, 1940 – 1945.	470-8500			[5]
Buchenwald	Németország	Munkatábor	1937. július – 1945. április	250 000	56 000	lista	[6]
Chełmno	Lengyelország	Megsemmisítő tábor	1941. december – 1943. április 1944. április – 1945. január		340 000
Dachau	Németország	Munkatábor	1933. március- 1945. április	200 000	min.30 000	lista	[7]
Falstad	Norvégia	Börtön tábor	1941. december – 1945. május		min. 200	nincs	[8] [9]
Flossenbürg	Németország	Munkatábor	1938. május – 1945. április	min. 100 000	30 000	lista	[10]
Grini	Norvégia	Börtön tábor	1941. december – 1945. május	19 788	8	Fannrem, Bardufoss, Kv?nangen
Gross-Rosen	Lengyelország	Munkatábor	1940. augusztus – 1945. február	125 000	40 000	lista	[11]
Herzogenbusch	Hollandia	Börtön és tranzit tábor	1943 – 1944 nyara			lista	[12]
Hinzert	Németország	Gyűjtő pont és altábor	1940. júli. – 1945. március	14 000	min. 302		[13]
Jasenovac	Horvátország	Megsemmisítő tábor	1941. augusztus – 1945. április		700 000		[14]
Kaufering/Landsberg	Németország	Munkatábor	1943. júni. – 1945. április	30 000	min.14 500		[15]
Kauen (Kaunas)	Litvánia	Gettó és internáló tábor				Prawienischken	[16]
Klooga	Észtország	Munkatábor	[[1943]. nyara – 1944. szeptember 28.		2400
Langenstein Zwieberge	Németország	Buchenwald altábora	1944. április – 1945. április	5000	2000
Le Vernet	Franciaország	Internáló tábor	1939- 1944.
Lwów, Janowska Street (L'viv)	Ukrajna	Gettó, tranzit, munka- és megsemmisítő tábor	1941. szeptember – 1943. november		több mint 40 000	nincs	[17](Go to articles A-Z)
Majdanek (KZ Lublin)	Lengyelország	megsemmisítő tábor	1941. júli. – 1944. júli.		78 000		[18]
Malchow	Németország	Munka- és tranzit tábor	1943 – 1945. május 8.	5000
Maly Trostenets	Belarusz	Megsemmisítő tábor	1941. júli. – 1944. júni.		200 000-500 000
Mauthausen-Gusen	Ausztria	Munkatábor	1938. augusztus – 1945.	195 000	min. 95 000	lista	[19]
Mittelbau-Dora	Németország	Munkatábor	1943. szeptember – 1945. április	60 000	min. 20 000	lista	[20]
Mühldorf am Inn	Németország	Munkatábor
Natzweiler-Struthof	Franciaország	Munkatábor	1941. május – 1944. szeptember	40 000	25 000	lista	[21]
Neuengamme	Németország	Munkatábor	1938. december 3 – 1945. május 4.	106 000	55 000	lista	[22]
Niederhagen	Németország	Börtön és munkatábor	1941. szeptember – 1943 eleje	3900	1285	nincs	[23]
Oranienburg	Németország	Gyűjtő pont	1933. március – 1934. júli.	3000	min. 16		[24]
Osthofen	Németország	Gyűjtő pont	1933. március – 1934. júli.
Płaszów	Lengyelország	Munkatábor	1942. december – 1945. január	min. 150 000	min. 9000	list	[25]
Ravensbrück	Németország	Munkatábor	1939. május – 1945. április	150 000	(min. 90 000)	list	[26]
Riga-Kaiserwald (Mežaparks)	Lettország	Munkatábor	1942 – 1944. augusztus 6.	20 000?		16, incl. Eleja-Meitenes	[27]
en:Risiera di San Sabba (Trieste)	Olaszország	Rendőrségi gyűjtőtábor	1943. szeptember – 1945. április 29.		5000		[28]
Sachsenhausen	Németország	Munkatábor	1936 július – 1945 április	min. 200 000	(100 000)	lista	[29]
Sobibór	Lengyelország	Megsemmisítő tábor	1942. május – 1943. október		250 000
Stutthof	Lengyelország	Munkatábor	1939 szeptember 1945. május	110 000	65 000	lista	[30]
Lager Sylt (Alderney)	Csatorna szigetek	Munkatábor	1943. március – 1944. júni.	1000?	460	nincs	[31]
Theresienstadt (Terezín)	Csehország	Tranzit tábor és gettó	1941. november – 1945. május	140 000	35 000		[32]
Treblinka	Lengyelország	Megsemmisítő tábor	1942. júli – 1943. november		min. 800 000
Vaivara	Észtország	?	1943. szeptember 15 – 1944. február 29.	?	?	22	[33]
Varsó	Lengyelország	Munka- és megsemmisítő tábor	1942 – 1944.	40 000-ig	200 000-ig
Westerbork	Hollandia	gyűjtő pont	1939. október – 1945. április	102 000			[34]