A Harmadik Birodalom koncentrációs táborai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A főbb koncentrációs táborok a Harmadik Birodalom területén

Az alábbi lista a Harmadik Birodalom koncentrációs táborait tartalmazza. A nácik koncentrációs táborokat először a Harmadik Birodalom területén létesítettek röviddel azután, hogy 1933-ban hatalomra kerültek. Ezen elrettentő intézmények nem csak Németországban volt megtalálhatóak, hanem a későbbiekben azokban az országokban, amelyeket annektáltak, vagy a háború kitörése után katonai erővel megszálltak. Míg néhány tábor rövid életű volt, mások Németország katonai vereségéig használatban voltak. A német mozaikszó, a KZ egyelőre felderítetlen eredetű, a korabeli német dokumentumok inkább a KL rövidítést használták a német Konzentrationslager szó helyett.

A korai koncentrációs táborok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A korai koncentrációs táborok (korábban „vad koncentrációs tábor” néven is szerepeltek) azok a táborok voltak, melyeket Adolf Hitler hatalomátvétele után rendszertelen módon és különböző alárendeltségi viszonyokkal létesítettek, hogy a nemzetiszocialisták ellenfeleit kiiktassák. Jellemző erre a lágertípusra, hogy többnyire rövid életű volt, és nem volt egységes az alárendeltsége – ez úgy értendő, hogy vagy az SS, vagy az SA, vagy a Belügyminisztérium stb. felügyelete alatt álltak, még az Inspektion der KZ-Lager (IKL) megalapítása előtt. Ez utóbbi szervezet a lágerek legfelsőbb igazgatási és vezetőintézménye lett.

Habár néhány korai koncentrációs tábor később az SS lágerrendszerébe bekerült, mégis a „korai” lágerek közé sorolható, amennyiben a második világháború kitörésekor újra bezárták vagy egészen más funkciót, szerepet kapott. Kivétel itt a dachaui koncentrációs tábor, amely az egyetlen olyan a korai táborok sorában, mely a háború befejezéséig üzemben volt és minden későbbi koncentrációs tábor prototípusává vált.

Az IKL, illetve később WVHA lágerei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Azok a koncentrációs táborok, melyeket már az IKL alapított és többnyire a háború végéig léteztek – a szó szűkebb értelmében vett KZ táborok. Himmler egyik parancsa szerint csak azok a lágerek kaphatták a KZ-láger megnevezést, melyek az IKL, majd később WVHA (Wirtschaftsverwaltungs-Hauptamt) intézménye alá voltak rendelve. E lágertípusok jellemző vonása – alárendeltségi viszonyuk mellett – hogy a dachau-i modellről másolt, egymáshoz hasonló belső felépítésük volt: az őrzéssel megbízott csoport két részre lett választva, egy parancsnoksági törzsre (Kommandanturstab) és egy őrzésre rendelt csapatra (Wachtruppe), létezett a foglyoknak meghatározott funkciókra való beosztásának rendszere, és rangsorolva voltak származás („faj” szerint) és szociális helyzet alapján. A láger rendjére Theodor Eicke által Dachauban kidolgozott tábori rend vonatkozott. A később újra felépített lágereknél (Sachsenhausen, Buchenwald) a Dachauból ismerttel arányos alaprajzú barakkos lágerfelépítést alkalmaztak.

A Reinhardt-akció megsemmisítő táborai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Azokat a táborokat, melyek kizárólag az emberek tömeges fizikai megsemmisítését szolgálták, megsemmisítő táboroknak nevezzük. A listában felsorolt megsemmisítő lágereket a Reinhardt-akció keretében alakították, a Wannseei konferencián meghozott határozat értelmében, a zsidókérdés végső megoldásaként („Endlösung der Judenfrage“). Az Auschwitz-Birkenau és a Kulmhof táborok a Harmadik Birodalom határain belül létesültek[1], a többi tábor (Bełżec, Treblinka, Sobibór, Majdanek) a Lengyel Főkormányzóság területén helyezkedett el. A táborok a mindenkori HSSPF (Höheren SS- und Polizeiführer) felügyelete alá tartoztak. Ez a szervezet a magas rangú SS- és rendőrségi vezetők szerve volt. Auschwitz-Birkenau és Majdanek (KL Lublin) táborait ugyancsak a megsemmisítő táborok közé soroljuk, holott ezek az IKL illetve később WVHA vezetése alatt álltak.

Tranzittáborok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tranzittáborok olyan gyűjtőtáborok voltak, melyekbe azok a foglyok kerültek, akiket később a megsemmisítő táborokba küldtek.

Ifjúsági koncentrációs táborok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzetiszocialisták idejében két másik szót használtak előszeretettel e lágerekre: „Jugendschutzlager“, azaz ifjúságvédelmi tábor, vagy „Jugendverwahrlager“. Azokat a lágereket soroljuk e kategóriába, melyekbe olyan internált fiatal korúak, gyermekek kerültek, kiket a rendszer "ellenállónak" vagy "feltűnőnek" tartott. Három vezető, főtábor létezett:

  • Moringen (Göttingen mellett) – a fiúknak
  • KZ Uckermark (Berlin mellett) – a lányoknak és fiatal nőknek
  • Litzmannstadt (Łódź) – a lengyel és cseh gyermekeknek és fiataloknak.

Ezek a táborok az ún. "Reichssicherheitshauptamt" intézményének felügyelete alá tartoztak és hivatalosan ifjúságvédelmi („Jugendfürsorge“) és ifjúsági büntetés-végrehajtási/bűnmegelőzési („vorbeugenden Verbrechensbekämpfung“) jogi alapjával hozták létre őket. E jogszabály szerint létezett az ún. nem szociális személyek csoportja („Asoziale“), melybe beletartozhatott minden kisebbséghez tartozó vagy aki ellenállt a nemzetiszocializmus eszméinek, vagy más módon feltűnő magatartást tanúsított.

A fiatalokat a Robert Ritter által alapított ún. rasszhigiéniai és népességbiológiai kutatóállomásokon („Rassenhygienische und Bevölkerungsbiologische Forschungsstelle“) rasszista, vagy saját kifejezésük szerint kriminálbiológiai („kriminalbiologisch“) jegyek alapján, "fejlődési – és nevelhetőségi képességük" alapján figyelték meg. Ezután döntötték el, hogy az egyes esetekkel szemben milyen kényszerintézkedéseket alkalmaznak.

Egyéb koncentrációs táborokhoz hasonló lágerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a csoport magában foglalja a nemzetiszocializmus időszakában a Harmadik Birodalom területén található egyéb fogolytáborokat. Ide tartoznak például:

  • a nevelő munkatáborok (Arbeitserziehungslager),
  • a katonai fogolytáborok
  • a kényszermunkatáborok (Zwangsarbeiterlager).

E táborok nehezen sorolhatók a nemzetiszocializmus rasszista hierarchiamodelljét követő elképzelés termékeihez. A nyugati hatalmak hadseregéből elfogottakat az északi rasszhoz ("nordischer Rasse") tartozóként általában jól tartották, míg a Vörös Hadsereg fogságba került katonáival a koncentrációs táborok foglyaihoz hasonlóan bántak. A munkára nevelő táborok is leggyakrabban csak formálisan különböztek a koncentrációs táboroktól.

Táblázat a koncentrációs táborokról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megsemmisítő táborok szürkével vannak jelölve, a fő koncentrációs táborok kékkel

A tábor neve Ország (ma) Tábor típusa Működési idő A foglyok becsült száma A halottak becsült száma Altáborok Honlap
Arbeitsdorf Németország Munkatábor 1942. április 8.1942. október 11. min. 600 nincs
Auschwitz-Birkenau Lengyelország Megsemmisítő és munkatábor 1940. április – 1945. január 400,000 1 100 000 –
1 500 000
lista [1]
Bardufoss Norvégia Koncentrációs tábor 1944. március – ? 800 250  ?
Bełżec Lengyelország Megsemmisítő tábor 1942. március – 1943. június   600 000 [2]
Bergen-Belsen Németország Gyűjtőpont 1943. április – 1945. április   70 000 2 [3]
Bozen Olaszország Tranzittábor 1944. július – 1945. április 11 116  
Bredtvet Norvégia Koncentrációs tábor  ?  ?  ?  ?
Breendonk Belgium Börtön- és munkatábor 1940. szeptember 20. – 1944. szeptember min. 3532 min. 391 nincs [4]
Breitenau Németország „Korai vad tábor”,
később munkatábor
1933. június – 1934. március, 1940 – 1945. 470-8500   [5]
Buchenwald Németország Munkatábor 1937. július – 1945. április 250 000 56 000 [6]
Chełmno (Kulmhof) Lengyelország Megsemmisítő tábor 1941. december – 1943. április
1944. április – 1945. január
  340 000
Dachau Németország Munkatábor 1933. március – 1945. április 200 000 min.30 000 [7]
Falstad Norvégia Börtöntábor 1941. december – 1945. május min. 200 nincs [8] [9]
Flossenbürg Németország Munkatábor 1938. május – 1945. április min. 100 000 30 000 [10]
Grini Norvégia Börtöntábor 1941. december – 1945. május 19 788 8 Fannrem, Bardufoss, Kv?nangen
Gross-Rosen Lengyelország Munkatábor 1940. augusztus – 1945. február 125 000 40 000 [11]
Herzogenbusch Hollandia Börtön- és tranzittábor 1943 – 1944 nyara [12]
Hinzert Németország Gyűjtőpont és altábor 1940. július – 1945. március 14 000 min. 302 [13]
Jasenovac Horvátország Megsemmisítő tábor 1941. augusztus – 1945. április   700 000 [14]
Kaufering/Landsberg Németország Munkatábor 1943. június – 1945. április 30 000 min.14 500 [15]
Kaunas Litvánia Gettó és internálótábor Prawienischken [16]
Klooga Észtország Munkatábor 1943 nyara – 1944. szeptember 28. 2400
Langenstein Zwieberge Németország Buchenwald altábora 1944. április – 1945. április 5000 2000
Le Vernet Franciaország Internálótábor 19391944    
Lwów, Janowska utca
(L’viv)
Ukrajna Gettó-, tranzit-, munka- és megsemmisítő tábor 1941. szeptember – 1943. november   több mint 40 000 nincs [17] (l. a szócikkeket A-tól Z-ig)
Majdanek
(KZ Lublin)
Lengyelország megsemmisítő tábor 1941. július – 1944. július   78 000 [18]
Malchow Németország Munka- és tranzittábor 19431945. május 8. 5000  
Malij Trosztenec Belarusz Megsemmisítő tábor 1941. július – 1944. június   200 000-500 000
Mauthausen-Gusen Ausztria Munkatábor 1938. augusztus – 1945. 195 000 min. 95 000 { [19]
Mittelbau-Dora Németország Munkatábor 1943. szeptember – 1945. április 60 000 min. 20 000 [20]
Mühldorf am Inn Németország Munkatábor
Natzweiler-Struthof Franciaország Munkatábor 1941. május – 1944. szeptember 40 000 25 000 [21]
Neuengamme Németország Munkatábor 1938. december 3 – 1945. május 4. 106 000 55 000 [22]
Niederhagen Németország Börtön- és munkatábor 1941. szeptember – 1943 eleje 3900 1285 nincs [23]
Oranienburg Németország Gyűjtőpont 1933. március – 1934. július 3000 min. 16 [24]
Osthofen Németország Gyűjtőpont 1933. március – 1934. július    
Płaszów Lengyelország Munkatábor 1942. december – 1945. január min. 150 000 min. 9000 [25]
Ravensbrück Németország Munkatábor 1939. május – 1945. április 150 000 (min. 90 000) [26]
Riga-Kaiserwald
(Mežaparks)
Lettország Munkatábor 19421944. augusztus 6. 20 000? 16, közte Eleja-Meitenes [27]
Risiera di San Sabba Olaszország Rendőrségi gyűjtőtábor 1943. szeptember – 1945. április 29. 5000 [28]
Sachsenhausen Németország Munkatábor 1936 július – 1945 április min. 200 000 (100 000) [29]
Sobibor Lengyelország Megsemmisítő tábor 1942. május – 1943. október   250 000
Stutthof Lengyelország Munkatábor 1939. szeptember – 1945. május 110 000 65 000 [30]
Lager Sylt
(Alderney)
Csatorna-szigetek Munkatábor 1943. március – 1944. június 1000? 460 nincs [31]
Theresienstadt Csehország Tranzittábor és gettó 1941. november – 1945. május 140 000 35 000 [32]
Treblinka Lengyelország Megsemmisítő tábor 1942. július – 1943. november   min. 800 000
Vaivara Észtország  ? 1943. szeptember 15. – 1944. február 29.  ?  ? 22 [33]
Varsó Lengyelország Munka- és megsemmisítő tábor 19421944 40 000-ig 200 000-ig
Westerbork Hollandia gyűjtőpont 1939. október – 1945. április 102 000   [34]
Koncentrációs táborok elhelyezkedése

Szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]