Dachau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dachau
Dachau címere
Dachau címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Bajorország
Kormányzati kerület Felsőbajorország
Kerület Dachau
Polgármester Peter Bürgel (CSU)
Irányítószám 85221
Körzethívószám 08131
Rendszám DAH
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 43 941 fő (2011. dec 31.)[1] +/-
Népsűrűség 1209 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 482 m
Terület 34.85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dachau  (Németország)
Dachau
Dachau
Pozíció Németország térképén
é. sz. 48° 15′, k. h. 11° 26′Koordináták: é. sz. 48° 15′, k. h. 11° 26′
Dachau weboldala

Dachau német város Bajorország szövetségi államban, Münchentől északnyugatra. 42 000 fős lakosságával Freising után a második legnagyobb város München agglomerációs övezetében. Az azonos nevű közigazgatási körzet központja.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dachau Felső-Bajorországban, Münchentől északnyugatra, az Amper folyó partján fekszik. A város két tájegység határán helyezkedik el, délen az utolsó jégkorszak morénái húzódnak, északról az Amper ősfolyamvölgye határolja. A város legmagasabb pontja a Schlossberg (Kastélyhegy), legalacsonyabb pontja Prittlbach városrész közelében, Herbertshausen község határánál található, átlagosan körülbelül 482 méterrel az Északi-tenger szintje fölött fekszik. A várossal közvetlenül szomszédos községek Bergkirchen nyugat felé, Schwabhausen északnyugat, Röhrmoos észak felé, Hebertshausen északkeleti irányban, valamint Karlsfeld déli irányban. Keleten Oberschleißheimnél határos a müncheni kerülettel.

Vizei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Amper nyugatról érkezik, a várost délről kerüli meg, majd az egykori papírgyár közelében irányt vált, innen északkelet felé folyik tovább Herbertshausen határáig. Szintén nyugatról érkezik a Maisach, amely Mitterndorfnál ömlik az Amperbe.

A Karlsfeld felől jövő Würm a város keleti részét szeli át, érinti az egykori koncentrációs tábor területén kialakított emlékhelyet, majd kevéssel a városhatár előtt, néhány száz méterrel a Würmmühle után ömlik az Amperbe.

A Puchheimtól délre eredő Gröbenbach dél felől éri el a várost, és a Martin-Huber-Straßétól keletre, a vasútvonal előtt ömlik az Amperbe. Az Ascherbach Festwiese magasságában ér el az Amperig.

A Mühlbach (Malompatak) egy mesterséges patak, ami az Ampertől a vízerőműnél válik el, egy szakaszon azzal párhuzamosan fut, majd a papírgyár után ismét egyesül vele. Neve abból a korból származik, amikor a környéken vízimalmok használták ki a Mühlbach és az Amper közötti szintesést.

Der Mühlbach ist ein künstlicher Bach, der ab dem Stromkraftwerk von der Amper abgezweigt wird, parallel zu dieser verläuft und nach der Papierfabrik wieder in selbige mündet. Der Name leitet sich von den in der Vergangenheit häufigen Mühlen ab, die sich das Gefälle zwischen dem Mühlbach und der Amper zu Nutzen gemacht haben.

A város területén még fellelhetők a Schleißheimi csatorna maradványai. Ez a csatorna az észak-müncheni csatornarendszer részeként (amihez az azonos nevű kastély elől induló Nymphenburg csatorna is tartozik) épült a 18. században, és közlekedési útvonalként működött Dachau és a schleißheimi kastély között. Ezen az úton szállították el a dachaui kastély három lebontott épületszárnyának építőanyagát. Részben különbő növények természetes megtelepedése, részben tervszerű beültetés következtében a csatorna ma csupán a Frühlingsstraße és a Pollnbah között látható eredetire emlékeztető formában. A város határa után ismét megjelenik a csatorna. Ezen kívül a Festwiesétől keletre még egy csatorna, a Lodererbach található.

Dachau déli részén található egy tó is, a Stadtweiher.

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dachau városa három területre oszlik

  • Óváros: Altstadt Dachau, Mitterndorf, Udlding, Etzenhausen, Unterer Markt, Webling
  • Dachau-Ost: Unteraugustenfeld, Polln, Obergrashof, Prittlbach egyes részei, Würmmühle
  • Dachau-Süd: Oberaugustenfeld, Himmelreich, Holzgarten, Gröbenried részei

ezen kívül a városhoz tartozik az egykor különálló Pellheim község részei is (Pellheim, Pullhausen, Assenhausen, Lohfeld és Viehhausen), amiket 1972-ben csatoltak a városhoz.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ős- és Ókor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A környéken emberi megtelepedésre utaló legkorábbi bizonyítékok a kőkorszakból származnak, a szomszédos Bergkirchen önkormányzat területén jelentős leleteket tártak fel. Az Amper gázlói ezen a területen kedvező lehetőséget biztosítottak a folyón való átkelésre, ami elősegítette az itt élő közösségek fejlődését.

I. e. 1000 körül telepedtek meg a területen a kelták. A Dachau nevet a kelta dahauua (kb. agyagos ártér) szóból származtatják, ami a környék löszös talajára utal. Egyes elméletek szerint az Amper neve is a kelta "víz" szóból származik.[forrás?]

Az i. e. 1. évszázad végén a Római Birodalom terjeszkedése elérte ezt a területet is, és az őslakók leigázása után Raetia provincia részeként kapcsolódott be Dachau vidéke a birodalom vérkeringésébe. Egy a mai Salzburg és Augsburg közötti római út Dachau városán haladt keresztül, ennek az útnak a maradványai ma is láthatók az Amper árterében. Egy Ambra vagy Ambrae nevű állomás a Würmmühle közelében állhatott.[2]

Középkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városról először egy 805-ben keletkezett adománylevélben történik írásos említés. Ebben a levélben Erchana von Dachauua öt jobbágyportát hagy a freisingi püspökre - aki ugyanúgy az Aribon nemzetségbe tartozott, mint az adományozó - a hozzá tartozó jobbágyokkal egyetemben.

A 12. századtól Dachau számos bajor fejedelem rendezte be itt nyári szállását. 1240 és 1270 között vásártartási jogot kapott II. Ottó bajor hercegtől, vagy fiától, Szigorú Lajostól.[3]

Újkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1546 és 1577 között a Wittelsbachok reneszánsz stílusban felépítették a dachaui kastélyt. 1715 júniusától 1717 őszéig Joseph Effenr irányítása alatt a kor stílusának megfelelően átépítették. A 19. század elején au északi, keleti és déli szárnyat romos állapota miatt elbontottál. A tánc- avagy kerti terem szárny máig fennmaradt, első emeletén még az eredeti, fából készült, reneszánsz stílusú kazettás mennyezet látható.

A harmincéves háború során a svéd csapatok elfoglalták és kifosztották a várost.[3]

A 19. század közepétől Dachau számos művész otthona volt, a dachaui művésztelep a várost Worpswede és a nagyvárosok mellett Németország egyik legjelentősebb festőtelepévé tette. Alkotott itt többek között Carl Spitzweg, Max Liebermann, Lovis Corinth, Ludwig Dill, Adolf Hölzel és Arthur Langhammer is.[3]

20. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Heinrich Himmler meglátogatja a koncentrációs tábort 1936. május 8-án

1908-ban - az igazi évforduló után három évvel - nagyszabású ünnepséggel emlékeztek meg Dachau 1100 éves jubileumáról, amelyen III. Lajos herceg részt vett. Ekkor alakították át a kastélyt városi galériává.

1933. november 15-én kapta meg Dachau a város címet - addig a Markt (kb. vásárhely) címet viselte.[3] 1939. április 1-jén Etzenhausen, Mitterndorf, Udlding, Steinkirchen községeket, valamint Prittlbach és Hebertshausen községeket részben a városhoz csatolták. Ezzel a kezdettől Dachau nevét viselő koncentrációs tábor is a városhoz került. A táborba kezdetben a nemzetiszocialista rendszer politikai ellenlábasait zárták, később köztörvényes bűnözőket, majd a kristályéjszakát követően zsidókat zártak az egyre tovább bővített táborba.

A második világháború alatt Herbertshausen városrész lőterén 1941 októbere és 1942 áprilisa között az SS több ezer szovjet hadifoglyot lőttek le. 1945-ben az etzenhauseni Waldfriedhof temetőben hantolták el a tábor azon foglyait, akik a felszabadítást követő hónapokban haltak meg a fogságban elszenvedett nélkülözések miatt. Itt nyugszanak rajtuk kívül azok a zsidó fogvatartottak is, akik a flossenbürgi KZ-ből 1945. április végén Dachauba indított „halálmenetet” nem élték túl.

A második világháború után, mint sok más bajor településre, Dachauba is érkeztek a kelet-közép-európai országokból elűzött németek. Dachauban ez a lakosságszám 30-40%-os emelkedéséhez vezetett. A betelepülők közül a legtöbben a Karlovy Vary melletti Egerland területéről érkeztek. Mit más városokban, itt is konfliktusokkal terhes volt a betelepülés első időszaka. Az újonnan jötteket először az egykori KZ barakkjaiban szállásolták el, majd helyi családokhoz költöztették őket. Csak a Dachau-Süd és Polln városrészben felépült új építésű lakóépületek átadása után oldódott a feszültség.

21. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Konrad-Adenauer-Straße

2002-ben a helyi választásokon választási csalásra került sor, a CSU színeiben politizáló Wolfgang Aechtnerre és Georgios Trifinopoulosra a bíróság felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbüntetést szabott ki.[4] A megismételt választásokon a CSU két képviselői helyet veszített, a főpolgármesteri címet azonban a CSU jelöltje, Peter Bürgel nyerte el.

Dachau 2005-ben ünnepelte 1200 éves jubileumát.

2006. október 31-én a körzet egyik legnagyobb munkaadója, az MD csoport bejelentette, hogy bezárja dachaui papírgyárát, ennek nyomán 2007-ben 350 munkahely szűnt meg.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Lakosság
1840. 1.304
1861. 1.404
1910. 5.764
1916. 7.054
1919. 7.225
1926. 7.148
1960. 29.036*
1970. 34.107
1980. 33.950
1990. 35.387
2000. 38.398
2001. 38.916
2002. 39.213
2003. 39.474
2004. 39.772
2005. 40.126
2006. 40.496
2007. 41.167
2008. 42.221

* a Kelet-Közép-Európából betelepültek a második világháború után 30-40%-os növekedést okoztak.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kultúra, művelődés, sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sportélet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az ASV Dachau kézilabdacsapata többszörös Bundesliga-győztes.
  • A városban ezen kívül még egy nagyobb sportegyesület, a TSV 1865 Dachau működik.
  • A BSV Dachau biliárdegyesület 2005-ben és 2006-ban csapatban német bajnokságot nyert.
  • Augusztus 15-én rendezik meg minden évben a belvárosban a Dachauer Bergkriterium kerékpáros kritériumversenyt.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A koncentrációs tábor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dachau elsősorban egykori koncentrációs táboráról ismert. A nemzetiszocializmus korszakának első koncentrációs táborának emlékét tartja ébren a KZ emlékhely.

Kastély[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dachaui kastély a Wittelsbachok nyári rezidenciája volt. A 16. században építették át a korábban itt álló várat kastéllyá. 1564 és 1566 között készült el a reneszánsz stílusú déli szárny díszes kazettás fa mennyezete, amit ma is megtekinthetnek a látogatók. 1715 és 1717 között Joseph Effner vezetésével átépült a kastély, majd I. Miksa a négy szárnyból hármat lebontatott. A megmaradt barokk stílusú traktus mellett említésre méltó a kastély udvara és angol stílusú kertje.

A városi képgaléria elsősorban a környékről készült tájképeket mutat be. Az Új Galéria (Neue Galerie) modern művészeti alkotások gyűjteményéből készít kiállítást, míg a körzeti múzeum Dachau kultúrtörténetét és néprajzát mutatja be.

Szakrális épületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A koncentrációs tábor emlékhelye közelében áll a kármeliták Szent Vér kolostora. További érdekes látnivaló a Szent Jakab-plébániatemplom és az etzenhauseni Szent Lőrinc-templom, ami mai külsejének legfontosabb jegyeit a 16. században nyerte el. 1932-33-ban épült a Szent-János-templom, ahol 2000 óta görögkeleti szertartásokat tartanak. Érdemes lehet még megtekinteni a mitterndorfi Szent Miklós és Mária-templomot és a Szent Kereszt-templomot Dachau-Ost városrészben. Utóbbi műemlékvédelem alatt áll. 1953-ban készült el az első dachaui evangélikus templom, a Béketemplom, 1964-ben pedig a Gnadenkirche.

További látnivalók, emlékművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város látnivalói közé tartozik az óváros a városházával.

1964 óta emlékeztet Will Elf szobrászművész alkotása a több ezer szovjet hadifogoly kivégzésére. A Leitenberg temetőben, a Waldfriedhofban és a Rathausplatzon a koncentrációs tábor áldozataira emlékeztető emlékmű áll. Utóbbit különösen az 1945. április 28-i dachaui felkelés hőseinek szentelték.

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dachaui népünnepség (Dachauer Volksfest) 1652-ből eredeztethető, amikor lóversenyt rendeztek, aminek már akkor is népünnepély jellege volt. Eredetileg a Zieglerwiese volt a rendezvény helyszíne, ahol 2006-ig a „postaiskola” működött. Kisebb-nagyobb időközönként máig megrendezik az ünnepséget. 1864-ben itt indították el a városi szegényeket segítő alapítvány javára rendezett tombolát. 1920-ban költözött az ünnepség jelenlegi helyszínére, a Ludwig-Thoma-Wiesére, ahol 1946 óta minden évben megrendezték. A rendezvényt augusztusban tartják, és tíz napig tart, egy szombati naptól a következő hétvége utáni hétfőig úgy, hogy Mária mennybevétele ünnepe beleessen. 1989 óta minden második évben a gyermekek körmenetét is megrendezik.

Július második szombatján rendezik a dachaui óvárosi fesztivált. Erre az alkalomra évek óta egy történelmi motívumot viselő söröskorsót mutatnak be. Egyes idősebb korsók gyűjtők érdeklődésére is számot tartanak.

A karácsonyi vásár alatt a Városháza homlokzata adventi naptárként funkcionál.

A kastély reneszánsz termében 1979 óta rendezik meg a dachaui kastélykoncerteket, ahol klasszikus műveket adnak elő nemzetközileg elismert előadók.

Nyaranta Dachauer Musiksommer néven zenei fesztivált rendez a város, szeptember utolsó hetében pedig a dachaui egyesületek együttműködésében kerül megrendezésre a Ludwig-Thoma-Wiesén az Amperitiv nevet viselő kultúrrendezvény.

Mindenszentek idején minden évben madárkiállítást rendeznek a brunnengartenstraßei tornacsarnokban. 2007 óta a dachaui Madárvédelmi- és Tenyésztő Egyesület versenyt is szervez.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezen felül baráti kapcsolatokat ápol a paraguayi Areguával, valamint kulturális partnerséget tart fent 2005. február 19. óta a hollandiai Oosterbeek és a belgiumi Tervuren művésztelepével.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Dachau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gemeinden in Deutschland nach Bevölkerung am 31.12.2011 auf Grundlage des Zensus 2011 und früherer Zählungen (német nyelven). Statistisches Bundesamt. (Hozzáférés: 2013. október 30.)
  2. Hans Bauer. Die römischen Fernstrassen zwischen Iller und Salzach nach dem Itinerarium Antonini und der Tabula Peutingeriana. Neue Forschungsergebnisse zu den Routenführungen (német nyelven), 52. o (2007) .
  3. ^ a b c d Dachauer Stadtgeschichte (német nyelven). Dachau Város Önkormányzata. (Hozzáférés: 2011. április 24.)
  4. 15 Monate auf Bewährung für Ex-Stadtrat (német nyelven). Süddeutsche Zeitung, 2003. május 6. (Hozzáférés: 2011. április 24.)