I. Miksa bajor király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Miksa bajor király, koronázási díszruhában.

I. Miksa bajor király (Maximilian Maria Michael Johann Baptist Franz de Paula Joseph Kaspar Ignatius Nepomuk von Bayern) (München, 1756. május 27.1825. október 13.); a Wittelsbach-házból származó bajor herceg, 1795–1797 között Pfalz-Zweibrücken hercege, 1799-től 1806-ig IV. Miksa József néven Bajorország első Pfalzi-Wittelsbach-házból való választófejedelme (Kurfürst von Pfalz und Bayern), emellett Berg hercege, majd 1806-tól haláláig I. Miksa néven a Bajor Királyság első uralkodója. I. Napóleon császárral kötött szövetsége révén jutott a királyi koronához. A széttagolt, rosszul igazgatott bajor tartományokat szilárd modern államá formálta.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wappen Deutsches Reich - Königreich Bayern (Grosses).jpg

Frigyes Mihály pfalz-zweibrückeni herceg legkisebbik gyermeke, második fia volt. Bátyjának, Károly Ágost Keresztély hercegnek (1746–1795) halála után lett a pfalzi választófejedelmi cím birtokosa, IV. Miksa néven. Amikor megörökölte a címet, birtokainak nagy része osztrák megszállás alatt állt, szétszórva az országban.

1799-ben osztrák nyomásra belépett a forradalmi Franciaország elleni háborúba. 1801-ben különbékét kötött, mely szerint a Rajnától nyugatra eső területeket elveszti, de máshol kárpótolják. Több mint tíz évig Franciaország szövetségese maradt. 1803-ban megkapta Würzburgot, Bamberget, Freisinget és Augsburgot, valamint más birtokokat is. 1805-ben Ansbach is a Bajor Választófejedelemség birtokába jutott.

1805. december 26-án a pozsonyi békében Miksa – I. Napóleon híveként – királyi címet kapott, 1806. január 1-jén Bajorország királyává koronáztatta magát. Miután a Rajnai Szövetség (Rheinbund) tagja volt, Franciaországot támogatta 1805-ben Ausztria, majd 1806–1807-ben Poroszország és Oroszország ellen, majd 1809-ben ismét Ausztria ellen. Ennek eredményeként megszerezte Nyugat-Ausztria nagyobb részét.

A francia haderő oroszországi veresége után Miksa 1813. október 8-án, a riedi egyezmény értelmében kilépett a Rajnai Szövetségből és Ausztriával lépett szövetségre, birodalmának sértetlensége érdekében. 1814–16-ban a Nyugat-Ausztriában elfoglalt területek (Tirol, Salzburg, Inn-négyszög, Hausruck) visszaszolgáltatásáért cserébe a bécsi kongresszustól megkapta Würzburgot, és a Rajna nyugati partján, a régi Pfalzi Választófejedelemségből is visszaadott területeket. Ugyanakkor a Badeni Nagyhercegség trónjára bejelentett igényét Metternich visszautasította.

Házasságai, gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miksa kétszer nősült és összesen 13 gyermeke volt. Első felesége Auguszta Vilma Mária hessen–darmstadti hercegnő (1765–1796) volt, Georg Wilhelm von Hessen-Darmstadt herceg (1722–1782) és Maria Luise Albertine von Leiningen-Dagsburg-Falkenburg hercegnő (1729–1818) legfiatalabb leánya. 1785. szeptember 30-án kötöttek házasságot. A következő gyermekei születtek:

Második felesége Karolina Friderika Vilma badeni hercegnő (1776–1841) volt, Károly Lajos badeni herceg (1755–1801) és Amália hessen–darmstadti hercegnő (1754–1832) legidősebb leánya. Esküvőjüket 1797. március 9-én tartották. Tőle a következő gyermekek születtek:

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Miksa bajor király témájú médiaállományokat.
  • Uralkodók és dinasztiák, Magyar Világ Kiadó, 2001.


Előző uralkodó:
nincs
Bajorország uralkodója
1805-1825
A Bajor Királyság címere
Következő uralkodó:
I. Lajos