Würzburg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Würzburg
Dom R1.jpg
Würzburg címere
Würzburg címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Bajorország
Kormányzati kerület Alsó-Frankföld
Kerület járásszabad város
Polgármester Christian Schuchardt (CDU)
Irányítószám 97070–97084
Körzethívószám 0931
Rendszám
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 124 577 fő (2012)[1] +/-
Népsűrűség 1532 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 177 m
Terület 87,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Würzburg (Németország)
Würzburg
Würzburg
Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 48′, k. h. 9° 56′Koordináták: é. sz. 49° 48′, k. h. 9° 56′
Würzburg weboldala

Würzburg járásszabad város Németországban, Bajorországban, Alsó-Frankföldön.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bajorország nyugati határának közelében a Majna partján található, Schweinfurttól mintegy 30 km-re.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Januárban az átlaghőmérséklet 0,6 °C, júliusban pedig 18,4 °C. Az évi átlaghőmérséklet 9,2 °C. A melegrekord 1921. július 28-án volt, ekkor 38,5 °C-ot mértek. A leghidegebb pedig 1956. február 10-én volt, ekkor -24 °C-ot mértek.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kr. e. 1000 körül a kelták telepedtek le a vidéken.

A 6. században már frankok lakják. 650 körül Würzburg frank hercegi székhely. 704. május 1-jén említik először a települést.

1156-ban itt tartották I. Frigyes német-római császár és Burgundiai Beatrix mennyegzőjét. 1168-ban az uralkodó Herold püspöknek adományozta a várost.

1402-ben alapították a Würzburgi egyetemet. 1525-ben a német parasztháborúban sikertelenül ostromolták Würzburgot. 1573 és 1617 Julius Echter von Mespelbrunn hercegérsek irányította a várost. 1582-ben újból megalapították a Julius-Miksa Egyetemet.

1626-tól négy éven át tartottak a boszorkányüldözések. Ebben az időben Philipp Adolf von Ehrenberg volt a hercegérsek, aki lelkes támogatója volt ezeknek a kivégzéseknek. Közel 900 ember végeztek ki ilyen módon. 1631-ben II. Gusztáv Adolf svéd király elfoglalta Würzburgot.

1803-ban Bajorország része lett a város. 1805-ben Würzburg lett a Nagyhercegség fővárosa. 1817-ben Alsó-Majna körzet székhelye lett. 1895-ben Wilhelm Conrad Röntgen itt fedezte fel a róla elnevezett Röntgen-sugarat.

Würzburg

Kerületei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város 13 kerületében 25 városrész található. Ezek az alábbiak:

01 Altstadt

  • Dom (01)
  • Neumünster (02)
  • Peter (03)
  • Innere Pleich (04)
  • Haug (05)
  • Äußere Pleich (06)
  • Rennweg (09)
  • Mainviertel (17)

02 Zellerau

  • Zellerau (18)

03 Dürrbachtal

  • Dürrbachau (07)
  • Unterdürrbach (22)
  • Oberdürrbach (23)

04 Grombühl

  • Grombühl (08)

05 Lindleinsmühle

  • Lindleinsmühle (19)

06 Frauenland

  • Mönchberg (10)
  • Frauenland (11)
  • Keesburg (12)

07 Sanderau

  • Sanderau (13)

08 Heidingsfeld

  • Heidingsfeld (14)

09 Heuchelhof

  • Heuchelhof (20)

10 Steinbachtal

  • Steinbachtal (15)
  • Nikolausberg (16)

11 Versbach

  • Versbach (24)

12 Lengfeld

  • Lengfeld (25)

13 Rottenbauer

  • Rottenbauer (21)

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városi tanács és a polgármester irányítja Würzburgot. A tanács 1256-ban alakult. Würzburg polgármesterei:

  • 1797–1820: Georg Ignaz Brock
  • 1821–1832: Wilhelm Josef Behr
  • 1835–1840: Sebastian Benkert
  • 1840–1852: Matthäus Johann Bermuth
  • 1853–1859: Josef Friedrich Treppner
  • 1859–1862: Ludwig Weis
  • 1862–1865: Jakob Hopfenstätter
  • 1866–1884: Georg Zürn
  • 1884–1899: Johann Georg Ritter von Steidle
  • 1900–1913: Philipp Ritter von Michel
  • 1913–1917: Max Ringelmann
  • 1918–1920: Andreas Grieser
  • 1921–1935: Hans Löffler
  • 1935–1945: Theo Memmel
  • 1945–1946: Gustav Pinkenburg
  • 1946: Michael Meisner
  • 1946–1948: Hans Löffler
  • 1948–1949: Karl Grünewald
  • 1949–1956: Franz Stadelmayer
  • 1956–1968: Helmuth Zimmerer
  • 1968–1989: Klaus Zeitler
  • 1990–2002: Jürgen Weber
  • 2002–2008: Pia Beckmann
  • 2008–2013: Georg Rosenthal
  • 2013–2014: Adolf Bauer (ügyvezető)
  • 2014 óta: Christian Schuchardt

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Lakosság
1200 5000
1512 5 365
1571 8 590
1621 9 782
1703 13 883
1787 18 070
1813 19 925
1830. június 1. 21 672
1846. dec. 3. 22 650
1852. dec. 3. 29 848
1855. dec. 3. 32 598
1861. dec. 3. 36 119
1864. dec. 3. 41 575
1867. dec. 3. 42 185
1871. dec. 1. 40 005
Év Lakosság
1875. dec. 1. 44 975
1880. dec. 1. 51 014
1885. dec. 1. 55 010
1890. dec. 1. 61 039
1895. dec. 2. 68 747
1900. dec. 1. 75 499
1905. dec. 1. 80 327
1910. dec. 1. 84 496
1916. dec. 1. 71 044
1917. dec. 5. 70 923
1919. október 8. 86 571
1925. június 16. 89 910
1933. június 16. 101 003
1939. május 17. 107 515
1945. dec. 31. 52 999
Év Lakosság
1946. október 29. 55 604
1950. szept. 13. 78 443
1956. szept. 25. 102 950
1961. június 6. 116 883
1965. dec. 31. 122 067
1970. május 27. 117 147
1975. dec. 31. 112 584
1980. dec. 31. 128 652
1985. dec 31. 127 997
1987. május 25. 123 378
1990. dec. 31. 127 777
1995. dec. 31. 127 295
2000. dec. 31. 127 966
2005. dec. 3.1. 129 628
2006. dec. 31. 131 320

¹ Népszámlálás

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Utcai közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 3-as autópálya HollandiaRuhr-vidékFrankfurt am MainWürzburgNürnbergRegensburgAusztria
A 7-es autópálya DániaHamburgHannoverKasselWürzburgUlmAusztria
A 81-es autópálya WürzburgHeilbronnStuttgartSingen (Hohentwiel)
B 8-as szövetségi út HollandiaRuhr-vidékFrankfurt am MainWürzburgNürnbergRegensburgAusztria
B 13-as szövetségi út WürzburgAnsbachEichstättIngolstadtUnterschleißheimMünchenBad Tölz
B 19-es szövetségi út EisenachMellrichstadtWürzburgUlmOberstdorfAusztria
B 22-es szövetségi út Würzburg (Mainfrankenpark) - Bamberg - Bayreuth - Weiden in der Oberpfalz - Cham
B 27-es szövetségi út BlankenburgGöttingenFuldaWürzburgLudwigsburgStuttgartTübingenDonaueschingenSvájc

Tömegközlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Würzburgban 5 villamosvonal található, összesen 19,7 km hosszan. Utoljára 1989-ben építettek vonalat Heuchelhof városrészben.

A városban a buszközlekedés az elterjedt. A buszok központi végállomása a buszpályaudvar a vasúti pályaudvar mellett.

Vasúti közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Würzburg az északi-déli fővasútvonal mentén fekszik, amely Hamburg, Bréma, Hannover, Kassel, Würzburg, Nürnberg érintésével Münchenig tart.

A főpályaudvart az 1950-es években modernizálták.

Légi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várostól északnyugatra 3 és fél kilométerre található egy reptér a sportrepülők számára.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Julius-Maximilians-Universität: Első megalapítása 1402-ben volt, majd 1582-ben újra megnyitják kapuit.
  • Zenei Főiskola (Hochschule für Musik Würzburg): 1804-ben alapították. 2001-ben a Zenei Akadémia része lett.
  • Würzburg-Schweinfurt Szakiskola (Fachhochschule Würzburg-Schweinfurt): 1971-ben alapították.

A városban több középiskola is található: [2]:

  • Deutschhaus Gimnázium
  • Friedrich Koenig Gimnázium
  • Matthias Grünewald Gimnázium
  • Mozart- und Schönborn Gimnázium
  • Riemenschneider Gimnázium
  • Röntgen Gimnázium
  • Siebold Gimnázium
  • Szt. Ursula Gimnázium
  • Wirsberg Gimnázium

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Január: Nemzetközi filmhétvége
  • Március: Tavaszi néptáncfesztivál
  • Április: ShuttleParty, Kastélyfutás
  • Május: Afrika-fesztivál
  • Május/Június: Würzburgi borfalu
  • Június: Művészeti fesztivál
  • Június/Július: Mozart-ünnep
  • Július: Kiliani ünnepség
  • Július/augusztus: Christopher Street Day
  • Augusztus/Szeptember: Hercegérseki udvari zenei nap
  • Augusztus/Szeptember: Borünnep
  • Szeptember/Október: Majna kirakodó vásár (minden 2. évben)
  • Szeptember: város napja
  • Október: ShuttleParty
  • Október/November: Kabarénap
  • November: Würzburgi sütőnap
  • December: Karácsonyi vásár

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Würzburg témájú médiaállományokat.