I. János szász király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
János
Louis Ferdinand von Rayski - König Johann von Sachsen, 1870.jpg

Szászország királya
Uralkodási ideje
1854. augusztus 9.1873. október 29.
Elődje II. Frigyes Ágost
Utódja I. Albert
Életrajzi adatok
Uralkodóház Wettin-ház
Teljes neve Johann Nepomuk Maria Joseph Anton Xaver Vincenz Aloys Franz de Paula Stanislaus Bernhard Paul Felix Damasus
Született 1801. december 12.
Drezda
Elhunyt 1873. október 29. (71 évesen)
Pillnitz
Házastársa Amália Auguszta bajor királyi hercegnő
Gyermekei Mária Auguszta Friderika
Frigyes Ágost Albert
Mária Erzsébet Maximiliána
Frigyes Ágost Ernő
Frigyes Ágost György
Mária Szidónia
Anna Mária
Margit Karolina
Zsófia Mária
Édesapja Miksa szász herceg
Édesanyja Karolina Bourbon–pármai hercegnő

János Nepomuk szász királyi herceg, teljes nevén János Nepomuk Mária József Antal Xavér Vince Alajos Ferenc Szaniszló Bernát Pál Félix János, (németül) Johann Nepomuk Maria Joseph Anton Xaver Vincenz Aloys Franz de Paula Stanislaus Bernhard Paul Felix Damasus von Sachsen, (Drezda, 1801. december 12.Pillnitz, 1873. október 29.); a Wettin-ház Albert-ágából származó szász (választófejedelmi) herceg, 1806-tól királyi herceg, 1836-tól koronaherceg (trónörökös), 1854-tól haláláig I. János néven Szászország negyedik királya. Bátyját, a kocsibalesetben meghalt II. Frigyes Ágost királyt követte a trónon. Uralkodása alatt az ipar és kereskedelem fellendítésén és az igazságszolgáltatás javításán fáradozott. Részt vett a büntető és polgári törvénykönyvek módosításában és országa alkotmányának megszövegezésében is.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása, ifjúkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Coat of arms of Wettin House Albert Line.png

János herceg 1801-ban született Drezdában, a Szász Választófejedelemség fővárosában.

Édesapja a Wettin-ház Albert-ágából ból való Miksa szász trónörökös herceg (1759–1838) volt, III. Frigyes Ágost választófejedelem öccse, 1806–1830 között a királyság kijelölt trónörököse, Frigyes Keresztély szász választófejedelemnek (1722–1763), Szászország korábbi régensének és a Wittelsbach-házból származó Mária Antónia Walpurgis bajor hercegnőnek (1724–1780) legifjabb, ötödik fia, apai ágon III. Ágost lengyel király (1696–1763) unokája, anyai ágon VII. Károly német-római császár (1697–1745) unokája.

Édesanyja a koronaherceg első felesége, Karolina Mária Bourbon–pármai hercegnő (1770–1804) volt, a Bonaparte tábornok által trónjáról elűzött I. Ferdinánd pármai hercegnek (1751–1802) és a Habsburg–Lotaringiai-házból való Mária Amália osztrák főhercegnőnek (1746–1804) legidősebb leánya, Mária Terézia császárné és I. (Lotaringiai) Ferenc német-római császár unokája.

Szülei házasságából 7 gyermek született:

A napóleoni háborúk során 1806. október 14-én Szászország a negyedik koalíció tagjaként a Jéna-auerstädti csatában megsemmisítő vereséget szenvedett Napóleon csapataitól. 1806. december 11-én Szászország aláírta a poseni békeszerződést, ennek nyomán december 20-án Napóleon császár az uralkodó III. Frigyes Ágost választófejedelmet Szászország királyának ismerte el, I. Frigyes Ágost néven. A király öccse, Miksa herceg és fia, az 5 éves János herceg is szász királyi hercegi rangra emelkedett.

János herceg már 20 éves korában belépett a titkos pénzügyi tanácsba (Geheimes Finanzkollegium), amelynek 1825-ben alelnöke lett. A pénzügyi tanácsnál töltött évei alatt alapos szaktudásra tett szert a tanács elnökének, Freiherr von Manteuffelnek vezetése alatt. Később az első kamara tagjává választották. 1830-ban átvette a szász nemzetőrség vezetését, és 1831-től fogva a királyi államtanácsnak is tagja volt.

I. János szász király

Szászország királya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jánosnak kevés esélye volt a trón megszerzésére, hiszen a trónöröklési sorrendben apja és két idősebb bátyja, Frigyes Ágost és Kelemen hercegek is megelőzték őt. 1821-ben János és Kelemen Itáliai tanulmányi útra mentek, melynek során Kelemen 1822-ben Pisában elhunyt, János ekkor kezdett érdeklődni az olasz nyelv és irodalom iránt.

1830-ban a forradalmi mozgalmak a liberálisok követelésére idősebbik bátyját, Frigyes Ágost 1830-ban társuralkodóvá nevezték ki idős nagybátyjuk, Antal király mellett, ugyanakkor édesapjukat, az idős Miksa koronaherceget is lemondatták trónigényéről. János herceg a második helyre lépett elő a trón várományosainak sorrendjében. Tagja lett annak a bizottságnak, amely 1831-ben megszövegezte Szászország új, mérsékelten konzervatív alkotmányát.

Antal király elhunytakor, 1836-ban Frigyes Ágost foglalta el Szászország trónját. János herceg, a kijelölt trónörökös csak 1854-ben, 53 éves korában lett az ország királya, mikor bátyja, II. Frigyes Ágost egy baleset következtében elhunyt, utód hátrahagyása nélkül.

Az igazságügy 1855. évi átszervezése mellett János király sokat tett a vasúthálózat bővítéséért, a céhrendszer eltörléséért, valamint nagy része volt a lipcsei egyetem fellendítésében is.

Miniszterelnöke, a poroszellenes Friedrich von Beust hatására a Szász Királyság az Osztrák Császárság oldalán lépett be az 1866-ban kirobbant porosz–osztrák háborúba (héthetes háború). A szász csapatok kitartóan támogatták Ausztriát, ezért Ferenc József elérte, hogy a prágai békében Szászország területét ne csonkítsák meg.

A vereség után János menesztette Beust miniszterelnököt, és Bismarck Észak-német Szövetsége mellé állt. Az 1870–71-es porosz–francia háborúban a Szász Királyság már Poroszországot támogatta.

János már fiatalkorában is nagy szeretettel foglalkozott művészetekkel (történelemmel, jogtudományokkal, politikával) és irodalommal és nagy buzgalommal tanulmányozta Herder, Schiller és Goethe munkásságát, ez a művészetszeretet egész életén át elkísérte. Maga is írt néhány verset - költeményeit Karola szász királyné adta ki 1902-ben, „Die Dichtungen des Königs Johann von Sachsen” címen (Lipcsében). Egy Olaszországban tett utazásáról (1821–1822) szép rajzokat készített, utazása után különösen szívesen tanulmányozta az olasz nyelvet és irodalmat. Philalethes álnéven németre fordította, és 3 kötetben kiadta Dante Isteni színjátékát (1839–49), melyhez kritikai és történelmi jegyzeteket is mellékelt.

Házassága, utódai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

János 1822. november 21-én, Drezdában feleségül vette Amália Auguszta bajor királyi hercegnőt (1801–1877), I. Miksa bajor király és Karolina Friderika Vilma badeni hercegnő leányát, akitől 9 gyermeke született:

Apja mintáját követve ő is személyesen gondoskodott gyermekei taníttatásáról.

Felmenői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. János szász király Édesapja:
Miksa szász királyi herceg
Apai nagyapja:
Frigyes Keresztély szász választófejedelem
Apai dédapja:
III. Ágost lengyel király
Apai dédanyja:
Habsburg Mária Jozefa főhercegnő
Apai nagyanyja:
Mária Antónia Walpurgis bajor hercegnő
Apai dédapja:
VII. Károly német-római császár
Apai dédanyja:
Habsburg Mária Amália főhercegnő
Édesanyja:
Karolina Mária Bourbon–pármai hercegnő
Anyai nagyapja:
I. Ferdinánd pármai herceg
Anyai dédapja:
I. Fülöp pármai herceg
Anyai dédanyja:
Lujza Erzsébet francia királyi hercegnő
Anyai nagyanyja:
Mária Amália főhercegnő
Anyai dédapja:
I. Ferenc német-római császár
Anyai dédanyja:
Mária Terézia császárné

Emléke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1889-ben lovasszobrot avattak emlékére Drezdában, amelyet Johannes Schilling készített.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. János szász király témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Pallas nagy lexikona
  • Révai nagy lexikona
  • Uralkodók és dinasztiák, Magyar Világ Kiadó, 2001


Előző uralkodó:
II. Frigyes Ágost
Szászország királya
1854–1873
Wettin-ház
A Szász Királyság lobogója
Következő uralkodó:
I. Albert