Erzsébet Krisztina magyar királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erzsébet Krisztina magyar királyné
Elisabeth Christine of Braunschweig Wolfenbuettel Austria1.jpg
Született
1691. augusztus 28.
Braunschweig
Elhunyt
1750. december 21. (59 évesen)
Bécs
Házastársa III. Károly magyar király
Gyermekei Mária Terézia magyar királynő
Mária Anna osztrák főhercegnő
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet Krisztina magyar királyné témájú médiaállományokat.

Erzsébet Krisztina braunschweig–wolfenbütteli hercegnő (németül: Elisabeth Christine von Braunschweig–Wolfenbüttel; Braunschweig, 1691. augusztus 28.Bécs, 1750. december 21.) braunschweig–wolfenbütteli hercegnő, VI. Károly császárral kötött házassága révén német-római császárné. Mária Terézia császárné és magyar királynő édesanyja. Korának nevezetes szépsége volt.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brunswijk stamwapen.svg

Édesapja Lajos Rudolf braunschweig–lüneburgi uralkodó herceg (1671–1735), édesanyja Krisztina Lujza öttingeni hercegnő (1671–1747).

Erzsébet Krisztinát 13 éves korában eljegyezték Károly osztrák főherceggel (1685–1740), I. Lipót császár ifjabbik fiával (a későbbi VI. Károly német-római császárral). A frigy létrejöttében különösen nagy szerepet játszott Erzsébet Krisztina ambiciózus nagyapja, Antal Ulrik braunschweig–wolfenbütteli herceg, valamint Károly főherceg sógornője, József trónörökös főherceg felesége, Vilma Amália braunschweig–lüneburgi hercegnő.

Coat of Arms of Elisabeth Christine of Brunswick as consort of Archduke Charles of Austria, Claim to the Spanish throne.svg

Kezdetben a protestáns Erzsébet Krisztina elutasította a házasságot. I. Lipót császár azonban 1705 májusában elhunyt, örökébe Károly főherceg bátyja, József főherceg lépett, I. József császár néven. Bár neki csak leánygyermekei voltak, de még számolni lehetett fiú örökös születésével. A Habsburg-ház háborúba szállt a Bourbon Franciaországgal a spanyol Habsburgok trónjának megszerzéséért. Károly főherceg a császár jelöltje volt a spanyol királyi trónra. Erzsébet Krisztina hercegnő hajlandónak mutatkozott a házasságkötésre. Majdnem pontosan két évvel József főherceg trónra lépése után, 1707. május 1-jén a hercegnő Bambergben áttért a római katolikus vallásra, 1708 nyarán pedig követte vőlegényét Hispániába, ahol Károly a spanyol örökösödési háborúban Anglia és Hollandia támogatásával XIV. Lajos francia király unokája, Anjou Fülöp herceg ellen küzdött a kasztíliai-aragón (spanyol) trónért. Erzsébet Krisztina 1708. júliusában érkezett Katalóniába, majd 1708. augusztus 1-jén Barcelonában feleségül ment Károlyhoz.

Erzsébet Krisztina braunschweig–wolfenbütteli hercegnő

1711. április 17-én váratlanul meghalt Károly főherceg bátyja, I. József német-római császár és magyar király. Mivel fiúörököst nem hagyott maga után, a trónt Károly főherceg, a Habsburg-dinasztia egyetlen férfitagja örökölte. Károly főherceg 1711. szeptember 27-én Bécsbe indult, ahol az interregnum alatt anyja, az özvegy Pfalz–Neuburgi Eleonóra anyacsászárné kormányzott régensként. Erzsébet Krisztina királyné ezalatt Barcelonában maradt, és férje távollétében az Aragón Korona országainak a régenseként intézte az ügyeket.

Károly főherceget 1711 decemberében német-római császárrá választották, majd 1712. május 22-én Pozsonyban Keresztély Ágost szász herceg, prímás Károly főherceget magyar királlyá koronázta. A császárné 1713-ban hagyta el véglegesen Barcelonát, amikor a Bourbon-ház térnyerése miatt a Habsburg-párt helyzete ingataggá vált Hispániában. Erzsébet Krisztinát 1714. október 18-án koronázták magyar királynévá Pozsonyban.[1] Erzsébet Krisztina és Károly elsőszülött fia 1716-ban született meg, de néhány hónaposan meghalt. Az egyetlen fiúgyermek után három leányuk született. Károly császár szívós tárgyalások sorát folytatta az európai uralkodókkal, hogy fogadják el idősebb leányát, Mária Terézia főhercegnőt Ausztria, Magyar- és Csehország trónörököseként (Pragmatica sanctio).

Erzsébet Krisztina 1740. október 20-án özvegyen maradt. Károly császár halálával férfi ágon kihalt a Habsburg-ház. Örökösének, Mária Teréziának az osztrák örökösödési háborúban fegyverrel, sok veszteség árán kellett megvédenie koronáját. Az özvegy anyacsászárné a vejének, I. (Lotaringiai) Ferenc császárnak és leányának, Mária Terézia főhercegnőneknek, Magyar- és Csehország királynőjének uralkodása alatt visszavonultságban élt Ausztriában. Férjét tíz évvel élte túl, 1750. december 21-én hunyt el Bécsben. Élete végén búskomorságban szenvedett. A Habsburgok hagyományos temetkezőhelyén, a kapucinusok bécsi templomának kriptájában (Kapuzinergruft) temették el.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet Krisztina magyar királyné témájú médiaállományokat.
A német Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Erzsébet Krisztina magyar királyné témában.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Holčík, Štefan: Pozsonyi koronázási ünnepségek 1563–1830, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1986.


Előd:
Braunschweig–Lüneburgi Vilma Amália
Német-római császárné

17111740

Utód:
Ausztriai Mária Amália