Mária Ferdinanda Amália szász királyi hercegnő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mária Ferdinanda Amália szász királyi hercegnő
Maria Ferdinanda of Saxony.jpg
Mária Ferdinanda Amália szász királyi hercegnő, 1822. (Raffaello Sanzio Morghen metszete)
Született
1796. április 27.
Drezda
Elhunyt
1865. január 3. (68 évesen)
Házastársa III. Ferdinánd toszkánai nagyherceg
Szülei Karolina Mária Bourbon–pármai hercegnő
Miksa szász királyi herceg

Mária Ferdinanda Amália Xavéria szász királyi hercegnő (németül Maria Ferdinanda Amalia Xaveria Theresia Josepha Anna Nepomucena Aloysia Johanna Vincentia Ignatia Dominica Franziska de Paula Franziska de Chantal von Sachsen) (Drezda, 1796. április 27.Brandeis (Brandýs nad Labem), Csehország, 1865. január 3.), a Wettin-házból származó szász királyi hercegnő, III. Ferdinánd toszkánai nagyherceg második felesége, házassága révén toszkánai nagyhercegné (olaszul Maria Ferdinanda di Sassonia, Granduchessa di Toscana).

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Coat of arms of Wettin House Albert Line.png

Édesapja a Wettin-ház Albert-ágából ból való Miksa szász trónörökös herceg (1759–1838) volt, III. Frigyes Ágost választófejedelem öccse, 1806–1830 között a királyság kijelölt trónörököse, Frigyes Keresztély szász választófejedelemnek (1722–1763), Szászország korábbi régensének és a Wittelsbach-házból származó Mária Antónia Walpurgis bajor hercegnőnek (1724–1780) legifjabb, ötödik fia, apai ágon III. Ágost lengyel király (1696–1763) unokája, anyai ágon VII. Károly német-római császár (1697–1745) unokája.

Édesanyja a koronaherceg első felesége, Karolina Mária Bourbon–pármai hercegnő (1770–1804) volt, a Bonaparte tábornok által trónjáról elűzött I. Ferdinánd pármai hercegnek (1751–1802) és a Habsburg–Lotaringiai-házból való Mária Amália osztrák főhercegnőnek (1746–1804) legidősebb leánya, Mária Terézia császárné és I. (Lotaringiai) Ferenc német-római császár unokája.

Szüleinek házasságából 7 gyermek született:

1806-ban I. Napóleon francia császár a poseni békeszerződésben a Szász Választófejedelemségből létrehozta a Szász Királyságot, amelynek első uralkodójává Mária Ferdinanda hercegnő nagybátyját, III. Frigyes Ágost választófejedelmet ismerte el (I. Frigyes Ágost néven). A királyi család tagjai, köztük Miksa herceg és gyermekei is szász királyi hercegi és hercegnői címet kaptak (Prinz/Prinzessin von Sachsen).

1817. november 16-án húga, Mária Anna Karolina hercegnő feleségül ment a Habsburg–Lotaringiai-házból származó Lipót János főherceghez (1797–1870), a Toszkánai Nagyhercegség trónörököséhez, III. Ferdinánd toszkánai nagyherceg (1769–1824) legidősebb fiához.

Házassága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Great coat of arms of the Grand Duchy of Tuscany.svg

25 éves korában, 1821. május 6-án Mária Ferdinanda főhercegnő feleségül ment húgának apósához, III. Ferdinánd toszkánai nagyherceghez (1769–1824), az elhunyt II. Lipót német-római császár (1747–1792) és a Bourbon-házból való Mária Ludovika spanyol infánsnő (María Luisa de España, 1745–1792) második fiához, I. Ferenc osztrák császár, magyar és cseh király (1768–1835) öccséhez, Mária Terézia unokájához.

Az esküvőt Firenzében tartották, éppen a vőlegény 52. születésnapján. Mária Ő lett III. Ferdinánd nagyherceg második felesége. Az első feleség, a Bourbon-házból való Lujza Mária Amália nápoly–szicíliai királyi hercegnő (1733–1802), I. Ferdinánd nápoly–szicíliai király leánya 1802-ben, a napóleoni háborúk idején, bécsi emigációban elhunyt, a megözvegyült nagyherceg 19 éven át nem nősült újra. A házasság révén Mária Ferdinanda megkapta a Toszkána nagyhercegnéje (grandduchessa di Toscana) címet, egyben saját húgának sógornője lett.

Özvegységben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

III. Ferdinánd nagyherceg 27 évvel idősebb volt Mária Ferdinanda hercegnőnél. Házasságuk mindössze három évig tartott, és gyermektelen maradt. 1824. június 18-án III. Ferdinánd elhunyt, Mária Ferdinanda 28 évesen megözvegyült. A nagyherceg halála után annak első házasságából született fia, Lipót János főherceg lépett a Toszkánai Nagyhercegség trónjára, II. Lipót néven. Toszkána új nagyhercegnéje az özvegy Mária Ferdinanda húga, Mára Anna Karolina lett.

Mária Ferdinanda 41 évvel élte túl férjét. Többé nem ment férjhez. Megtartotta a Toszkána özvegy nagyhercegnéje (granduchessa-vedova di Toscana) címet. Húga, Mária Anna Karolina nagyhercegné 1832-ben tuberkulózisban meghalt anélkül, hogy férfi örököst szült volna férjének. II. Lipót nagyherceg már a következő évben, 1833-ban újra megnősült, ezúttal a Bourbon-házból való, Mária Antónia nápoly–szicíliai királyi hercegnőt (1814–1898), I. Ferenc nápoly–szicíliai király 19 éves leányát vette feleségül.

1849 januárjában, a forradalmi mozgolódások elől a nagyherceg, családjával együtt Sienába, majd Gaetába menekült. Radetzky marsall novarai győzelme nyomán a nagyhercegi udvar az osztrák császári csapatok segítségével térhetett vissza a Pitti-palotába.

A szárd–francia–osztrák háború kitörésének hírére 1859. április 27-én – éppen az özvegy Mária Ferdinanda 63. születésnapján – Firenzében újabb Habsburg-ellenes népfelkelés tört ki. II. Lipótot lemondásra kényszerítették. A nagyhercegi család tagjai bántatlanul elhagyhatták Firenzét. Három hintóval távoztak a Boboli-kapun át Bologna felé. Július 21-én II. Lipót formálisan lemondott nagyhercegi címéről második házasságából született fia, Ferdinánd Szalvátor főherceg javára. A család egy ideig Drezdában élt Mária Ferdinanda öccsének, I. János szász királynak udvarában. 1860. március 26-án a Szárd–Piemonti Királyság bekebelezte a Toszkánai Nagyhercegséget, a Habsburgok toszkánai uralma véget ért.

Mária Ferdinanda a trónfosztott uralkodócsalád tagjaival együtt Ferenc József császár meghívására az Osztrák Császárságba költözöttt. A bécsi udvarban sok apró méltánytanságot kellett elviselnie, mivel Erzsébet császárné nagyon rosszul viselte az olasz rokonság „invázióját.” Mária Ferdinanda özvegy nagyhercegné a toszkánai Habsburgok saját birtokára, a csehországi Brandeis (Brandýs nad Labem) kastélyába költözött. Itt hunyt el 1865. január 3-án, 79 évesen. A Habsburg-család hagyományos temetkezőhelyén, a bécsi kapucinusok templomának kriptájában (Kaisergruft) temették el, elődjének, Lujza Mária Amália nápoly–szicíliai királyi hercegnőnek (1773–1802), Toszkána előző nagyhercegnéjának közelében. 1898-ban ugyanide temették Mária Antonietta főhercegnőt (1814–1898), Toszkána utolsó nagyhercegnéját is.

Felmenői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mária Ferdinanda Amália
szász királyi hercegnő
Édesapja:
Miksa szász királyi herceg
Apai nagyapja:
Frigyes Keresztély szász választófejedelem
Apai dédapja:
III. Ágost lengyel király
Apai dédanyja:
Habsburg Mária Jozefa főhercegnő
Apai nagyanyja:
Mária Antónia Walpurgis bajor hercegnő
Apai dédapja:
VII. Károly német-római császár
Apai dédanyja:
Habsburg Mária Amália főhercegnő
Édesanyja:
Karolina Mária Bourbon–pármai hercegnő
Anyai nagyapja:
I. Ferdinánd pármai herceg
Anyai dédapja:
I. Fülöp pármai herceg
Anyai dédanyja:
Lujza Erzsébet francia királyi hercegnő
Anyai nagyanyja:
Mária Amália főhercegnő
Anyai dédapja:
I. Ferenc német-római császár
Anyai dédanyja:
Mária Terézia császárné

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Marcello Vannucci: I Lorena – Granduchi di Toscana, (A Lotaringiaiak – Toszkána nagyhercegei) Roma, Newton Compton, 2003. ISBN 88-8289-807-5