Porosz–osztrák–olasz háború

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Porosz–osztrák–olasz háború
Battle of Koniggratz by Georg Bleibtreu.jpg
A königgrätzi ütközet. Georg Bleibtreu festménye
Dátum 1866. június 14.augusztus 23.
Eredmény Döntő porosz katonai győzelem, olasz harctéri vereség
Casus belli Ausztria kiszorítása a Német Szövetségből
Terület-
változások
Hannover, Schleswig-Holstein, Hesse-Kassel, Frankfurt, Nassau annektálása porosz részről
Harcoló felek
Flag of Prussia 1892-1918.svg Porosz Királyság
Flag of Italy (1861-1946) crowned.svg Olasz Királyság
Flagge Großherzogtümer Mecklenburg.svg Mecklenburg-Schwerin
Flagge Großherzogtümer Mecklenburg.svg Mecklenburg-Strelitz
Civil flag of Oldenburg.svg Oldenburg
Flagge Herzogtum Anhalt.svg Anhalt
Flagge Herzogtum Braunschweig.svg Braunschweig
Flagge Herzogtum Sachsen-Coburg-Gotha (1826-1911).svg Szász-Altenburg
Flagge Herzogtum Sachsen-Coburg-Gotha (1911-1920).svg Szász–Coburg–Gotha Hercegség
Flagge Fürstentum Lippe.svg Lippe
Flagge Fürstentümer Schwarzburg.svg Schwarzburg
Flag of Germany.svg Waldeck
Flag of Bremen (middle arms).svg Bréma
Flag of Hamburg.svg Hamburg
Flag of the Free City of Lübeck.svg Lübeck
Osztrák Császárság Osztrák Császárság
Flagge Königreich Sachsen (1815-1918).svg Szászország
Flag of Bavaria (striped).svg Bajor Királyság
Flagge Großherzogtum Baden (1891–1918).svg Bádeni Nagyhercegség
Flagge Königreich Württemberg.svg Württemberg
Flag of Hanover 1837-1866.svg Hannover
Flagge Großherzogtum Hessen ohne Wappen.svg Hesseni Nagyhercegség
Flag of Hesse.svg Hessen
Flagge Fürstentum Reuß ältere Linie.svg Reuß älterer Linie
Flagge Herzogtum Sachsen-Coburg-Gotha (1826-1911).svg Szász-Meiningen
Flagge Fürstentum Schaumburg-Lippe.svg Schaumburg-Lippe
Flag of Herzogtum Nassau.png Nassau
Parancsnokok
Flag of Prussia 1892-1918.svg I. Vilmos
Flag of Prussia 1892-1918.svg Helmuth Karl Bernhard von Moltke
Flag of Italy (1861-1946) crowned.svg II. Viktor Emánuel
Osztrák Császárság Ferenc József osztrák császár
Osztrák Császárság Albert főherceg
Osztrák Császárság Benedek Lajos
Haderő
800 000 fő:
(500 000 porosz, 300 000 olasz)
600 000 fő
Veszteségek
37 000 fő elesett vagy eltűnt 71 000 fő

Az 1866-ban lezajlott porosz–osztrák–olasz háború azon háborús konfliktus az Osztrák Császárság és délnémet szövetségesei valamint a Porosz Királyság és annak német szövetségesei, velük az Olasz Királyság között, amelynek következményeként a poroszok ún. „kisnémet egység” törekvései valósultak meg. Az első modern háborúként is szokták emlegetni, melyben jelentős szerepet játszottak haditechnikai újdonságok, mint a hátultöltős ismétlőpuskák, vasút, telegráf, propaganda, valamint ekkor ténykedett először a hadszíntéren a Vöröskereszt.

Előzményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1864-ben tört ki a porosz–osztrák–dán háború (más néven második schleswig-holsteini háború), amelynek során a poroszok kiismerték osztrák szövetségesük haderejét, és annak gyengeségeit felismerve nyíltan felléptek azok „nagynémet” törekvései ellen. Azonban a német államok többsége Ausztria oldalán foglalt állást, ezért a Porosz Királyság a Német Szövetséget (Deutscher Bund) föloszlottnak nyilvánította.

Bismarck gondosan előkészítette a háborút, Oroszországot még 1863-ban lekötelezte a lengyel felkelőkkel szembeni segítséggel. III. Napóleont pedig arról győzte meg, hogy csak az északnémet tartományokat kívánja egyesíteni, valamint területi engedményeket helyezett kilátásba. Kapcsolatot keresett az olasz egységre törekvőkkel, akikkel 1866 április 8-án nyílt osztrákellenes szövetségre léptek, valamint a magyar emigrációval is.

A háború közvetlen oka Holstein tartomány június 7-i annexiója volt, ahonnan az osztrákok Csehországba húzódtak vissza. Április 12-én megszüntették a diplomáciai, 18-án pedig minden összeköttetést. Közben Poroszország megszállta Szászországot, majd 20-án Olaszország, egy napra rá pedig Poroszország is hadat üzent az Osztrák Császárságnak.

A háborúban szinte valamennyi akkori német állam részt vett. Poroszország oldalán 13, míg Ausztria oldalán 11. Emiatt a német nyelvű történelmi anyagokban a porosz–osztrák ellentétből kifejlődött katonai konfliktust egyszerűen „német háborúnak” (Deutscher Krieg) nevezik.

Lefolyása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az olasz fronton az osztrákok Habsburg–Tescheni Albert főherceg vezetésével 1866. június 24-én a második custozzai csatában gyors győzelmet arattak II. Viktor Emánuel seregei fölött. Július 20-án Wilhelm von Tegetthoff admirális vezetésével pedig Lissa szigeténél győzték le az olasz flottát, mely az első nagyobb páncélos gőzhajócsataként vonult be a történelembe.

1866 júniusában Helmuth Karl Bernhard von Moltke tábornok a német vasútvonalak segítségével három hadsereget telepített az osztrák határra. Ellenük az osztrákok és a szászok Benedek Lajos táborszernagy vezetésével vonultak fel. Július 3-án a Königgrätzi csatában azonban döntő vereséget szenvedtek a rosszul megválasztott taktika alkalmazása és a porosz haditechnikai fölény folytán. A szerencsés körülményeknek köszönhetően azonban az osztrák seregek nem semmisültek meg teljesen, és Bécs illetve Olmütz irányába vonultak vissza. A vereség azonban demoralizálta a hadsereget, amelyet a kolera is pusztított.

Az osztrák–szász hadak felett Königgrätznél aratott győzelem után a porosz hadsereg az Ausztriával szövetséges többi német állam számbelileg kisebb, és még az osztrákokénál is rosszabb állapotú haderejét könnyűszerrel térdre kényszerítette.

A déli fronton az olaszok ellen elért katonai győzelmek eredményei elenyésztek, mivel az osztrák főerő königgrätzi veresége nyomán Albert főherceg Déli Hadseregének is északra kellett vonulnia, hogy megakadályozza Bécs elfoglalását. Albert, a kiváló hadvezér megkezdte a felkészülést a háború folytatására, de a helyzet arra késztette Ferenc Józsefet, hogy kapituláljon a poroszok előtt és fegyverszünetet kérjen. Július 26-án Nikolsburgban (Mikulov) előzetes békekötés történt, augusztus 23-án pedig megkötötték a prágai békeszerződést. Az utolsó harcok Pozsony környékén (július 22.), Lamacsnál folytak.

Következményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A déli fronton augusztus 12-én kötöttek fegyverszünetet Cormónsban, ennek értelmében az osztrákok kiürítették Velencét. Az 1866. október3-án megkötött bécsi békeszerződés értelmében Ausztria átengedte az Olasz Királyságnak Veneto (Velence) és Friuli tartományokat. A két hatalom közti ellentét azonban nem lett véglegesen rendezve az első világháború kitöréséig sem.

1866. augusztus 23-án Prágában megkötött békeszerződésben az Osztrák Császárság a Porosz Királyság javára lemondott a német egység megvalósításáról. Átadta Holsteint és kötelezte magát 40 millió arany kárpótlás kifizetésére, melyet azonban lecsökkentettek. Kilépett a Német Szövetségből. Szászország egységes maradt, de az új Északnémet Szövetség tagja lett. Ezen követelmények engedékenyek voltak az osztrákokra nézve, mivel Bismarck későbbi terveiben újból szövetségesként kívánt számolni az Osztrák Császársággal. Ez végül 1879-ben a kettős szövetség révén valósult meg.

1867-ben a kiegyezés nyomán létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia. A folyamatok felgyorsulásában ezen háború elvesztése is szerepet játszott osztrák részről. A háborút kihasználandóan a Kossuth-emigráció megpróbált újból fellobbantani a szabadságharc tüzét Magyarországon. A poroszok csehországi hadműveleteiben Klapka György vezetésével egy légiónyi magyar is részt vett, amely előretört a Kárpátokig, noha a hadműveletek már véget értek. A Felvidék peremén próbálkozások történtek megmozdulás kieszközölésére a helyiek részéről, akik azonban szlovákok voltak és a korábbi évek tapasztalatai miatt nem kívánták támogatni a magyarokat, s az osztrák hadsereg is gyorsan reagált. Emiatt Klapkáék egyetlen puskalövés nélkül távoztak.

A következő lépés Bismarck számára a francia háború volt, azonban 1870-ben III. Napóleon üzent hadat Poroszországnak, melynek során a szövetségesek nélkül maradt Franciaország vereséget szenvedett és kikiáltották a köztársaságot. Azonban a hadműveletek folytatódtak, mely végül 1871. január 18-án a versailles-i palotában a Német Császárság (II. Birodalom) kikiáltásához vezetett.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Porosz–osztrák–olasz háború témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]