Párizsi kommün

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Commune de Paris
párizsi kommün
1871. március 28. – 1871. május 21.
Vlag van de Commune van Parijs.png
Paris und Umgebung 1871.jpg
Párizs és környéke 1871-ben
Általános adatok
Fővárosa Párizs
Hivatalos nyelvek francia
Kormányzat
Államforma községtanács
Törvényhozás Kommün
Elődállam
Utódállam
 Második Francia Császárság
Harmadik Francia Köztársaság 
Az ostromlott Párizs
Közszemlére tett kivégzett kommünárok

A párizsi kommün (párizsi községtanács, franciául: Commune de Paris) blanquiproudhoni szocialista államszervezet, melyet 1871. március 28-án kiáltottak ki Párizsban, és május 21. és május 28. között vertek le.

A kommün kikiáltását sok munkástüntetés előzte meg. Március 28-án megválasztották a kommün (Párizsi Községtanács) tagjait (a tagok nem mind voltak kommunisták és marxisták, mert voltak köztük radikálisok, republikánusok is). A kormány kilenc bizottságból állt (a magyar Frankel Leó volt a közmunkabizottság elnöke). Úgy gondolták, hogy Franciaország a „községtanácsok szövetsége” lesz majd. Számos szociális intézkedést hoztak (például nyolcórás munkaidő), és államosították a gyárakat. A porosz hadsereg és a versailles-i kormánycsapatok együttes túlereje azonban felülkerekedett a párizsi munkásság erőin, így a kommünt leverték, az elfogott kommünárdokat kivégezték.

Előzményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korábbi kommünök Párizsban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Porosz–francia háború[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kommün története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kommunalizmus és kommunizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár Karl Marx és számos kommunista vezető az első proletárdiktatúrának, így az első kommunista államnak nevezte a párizsi kommünt, a községtanács szándéka különbözött a valódi kommunizmustól. A kommün alapelvei Louis Auguste Blanquitől és Pierre-Joseph Proudhon-tól, a francia szocializmus kiemelkedő alakjaitól származtak. Blanqui szerint a jogi és vagyoni egyenlőséget gyors államcsínnyel érheti el az összeesküvők egy csoportja, mely aztán diktatórikus eszközökkel kormányoz, Proudhon pedig az anarchisták előfutárának számított, és szerinte a társadalom működését szabadon együttműködő emberek közössége biztosítja. A kommün szocialista intézkedései is ezek szellemében fogantak, azonban kimaradt belőlük a tulajdon kisajátítása, így nem nevezhetőek kommunistának.

A párizsi kommün a művészetekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Závodszky Géza.szerk.: Rudolf Ottó: 35. A munkások mozgalmai az 1848-as forradalmak után. A párizsi kommün, Történelem III., átdolg. kiad. szerk.: Pálinkás Mihály, Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 181–182. o. ISBN 978-963-19-4828-8 (2003) 
  • Herber Attila, Martos Ida, Moss László, Tisza László. Európa államainak története (1870–90) – Franciaország, Történelem 5. (1798-tól 1914-ig), Hatodik kiadás, Reáltanoda Alapítvány, 259–260. o. ISBN 963-04-6874-3 (2005) 
  • Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002 541–542. o. ISBN 9639257117  
  • "Commune". Révai nagy lexikona. 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Párizsi kommün témájú médiaállományokat.