Közvetlen demokrácia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


Direkt vagy közvetlen részvételen alapuló demokráciában a közösség minden tagja személyesen részt vehet a közügyek közvetlen eldöntésében. Ennek gyakorlásához szükséges egy népgyűlés (egy kis létszámú tevékeny közösség), vagy a népszavazás jogintézménye.

Alapintézményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népgyűlés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népgyűlésen a közösség minden tagja megjelenhet és azonos jogai vannak:

  • Mindenkinek joga van napirendi javaslatokat tenni.
  • Mindenkinek egyenlő szavazata van.
  • Mindenkinek joga és lehetősége van a közösen hozott döntésekből tanulni, azokról informálódni, és a döntések előtt időben tudomást szerezni a napirendről.

A népszavazás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népszavazás jogintézménye számos esetben lehetőséget biztosít a képviseleti demokrácia hibáinak ellensúlyozására vagy egy újjabb politikai döntéshozás folyamatát indíthatják el.

Következményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasági hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Svájcban a kantonok nagyban különböznek a közvetlen demokrácia kiterjedésében. Némelyik kantonban a népszavazás intézménye kiterjed a költségvetés kérdéseire beleértve az adókat és a kiadásokat. A szakemberek következtetése alapján (Kirchgässner–Feld–Savioz 1999), a szélesebb körű közvetlen demokráciával rendelkező kantonoknak nagyobb volt a makrogazdasági teljesítménye, mint a többié. Itt gazdaságosan bánnak az adóbevételekkel és kisebb a közösség eladósodása. A közkiadások a többi kantonhoz képest sokkal alacsonyabbak, mivel döntéseik tükrözik az állampolgárok véleményét.

Társadalmi hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magasabb az állampolgári elégedettségi szint (Stutzer és Frey (2006)), ez a közös döntéshozatalnak és a magasabb életszínvonalnak a következménye. A törvényesítő-integráló szerepe által javul a közösségek megtartó ereje. A polgárok általában az ilyen típusú közösségi döntéseket igazságosnak tartják. Továbbá nem tartják (Sniderman 1993) túlzottan megterhelőnek, ami az eldöntendő kérdés előzetes és jó tájokoztatásnak is köszönhető.

Bírálata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Giovanni Sartori: „ A közvetlen demokrácia gyorsan és végzetesen elbukna tudatlanság és a hozzá nem értés zátonyán.”
  • Platón: „Csupán az „értelmiségi őrök” egy kisebb csoportja – napjaink kifejezéseivel élve: a közpolitika illetékes elitje – volt képes a kormányzásra.”

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ókorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történelem első demokráciái (görög poliszok) közvetlen demokráciáknak tekinthetők.

Az athéni állam tíz kerületből állt melyek 1 évre 50-50 tagot küldtek az ötszázak tanácsába. A hivatalban fizetést kaptak. Feladatuk volt a ekklészia (népgyűlés) elé kerülő törvényjavaslatok megvitatása, a határozatok végrehajtása. A hatalom valós birtokosa a népgyűlés volt, melynek tagja volt minden teljes korú athéni polgár. Ez hozta a törvényeket, választotta a tisztviselőket, döntött a háború és béke kérdésében. Nem lehetett polgár a nő, a betelepedett idegen és a rabszolga, valójában így kirekesztették őket a hatalomból, ezért a mai fogalmaink szerint nem tekintjük demokratikusnak az athéni demokráciát.

Napjainkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jó példái a közvetlen demokráciát a mindennapokban gyakorló demokratikus iskolák. A világon több mint 200 ilyen iskola létezik. Nagyrészt az Amerikai Egyesült Államokban, de Dél-Amerikában, Ausztráliában és természetesen Európában is. Ezen iskolák európai szervezetének neve European Democratic Education Community (EUDEC), mely 1998-ban alakult. A közvetlen demokrácia gyakorlatát biztosító iskolák 1993 óta rendezik meg találkozóikat, évente mindig más kontinensen, az International_Democratic_Education_Conference-t.

A világ legrégebben működő demokratikus iskolája, az angliai Summerhill.

Léteznek olyan politikai pártok is, melyeknek az állam- illetve társadalom modellje a közvetlen demokrácia, és azt szeretnék megvalósítani.

Magyarország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Svédország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]