Clara Zetkin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Clara Zetkin
C Zetkin 1.jpg
Clara Zetkin 1920 körül
Születéskori neve Clara Eissner
Született 1857. július 5.
Wiederau
Elhunyt 1933. június 20. (75 évesen)
Arhangelszkoje
Nemzetisége német
Házastársa Georg Friedrich Zundel
Foglalkozása Politikus, nőjogi harcos

Clara Zetkin (Született: Clara Eissner, Wiederau, 1857. július 5.Szovjetunió, Arhangelszkoje, 1933. június 20.) német szocialista politikus és nőjogi harcos. 1917-ig Németország Szociáldemokrata Pártjának aktív tagja volt, ezután pedig Németország Független Szociáldemokrata Pártjához (USPD) csatlakozott, annak is a szélsőbaloldali szárnyához, a Spartakista Ligához, melyből később a Németország Kommunista Pártja (KPD) kialakult. Ezen párt színeiben volt képviselő a Reichstagban a Weimari köztársaság idején 1920 és 1933 között.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ifjúkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Clara Zetkin 1897-ben

A szászországi Wiederauban született. Tanárnak tanult, 1874-től kezdve kapcsolatokat épített ki a német nőjogi mozgalommal és a munkásmozgalommal. 1878-ban csatlakozott a Szocialista Munkáspárthoz (Sozialistische Arbeitpartei, SAP). Ezt a pártot 1875-ben alapították, két korábbi párt egybeolvadásának gyümölcseként. Az egyik az ADAV volt, amit Ferdinand Lassalle alapított, a másik pedig az SDAP, melyet August Bebel és Wilhelm Liebknecht hoztak létre. 1890-ben nevüket Német Szociáldemokrata Pártra (SPD), változtatták.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel Bismarck 1878-ban betiltotta a szocialista mozgalmakat, 1882-ben Zetkin Zürichbe ment, majd később Párizsban élt. Párizsban töltött ideje alatt fontos szerepet játszott a Nemzetközi Munkásközösség vagyis az Első Internacionálé nevű szocialista csoport létrehozásában. Ekkoriban vette fel társa, egy orosz forradalmár Ossip Zetkin nevét. A férfitól egyébként a későbbiekben két fia született. Később hozzáment Georg Friedrich Zundelhez, a híres művészhez, akinek 1899-től 1928-ig volt felesége.

Az SPD-ben Zetkin és nagyon közeli barátja és elvtársa, Rosa Luxemburg voltak a fő figurái a szélsőbaloldali forradalmi szárnynak. Vele együtt támadta Eduard Bernstein revizionista nézeteit. Zetkint érdekelték a nők politikai jogai, harcolt az egyenlő lehetőségekért és a nők választójogáért. Ő a megalapítója a szociáldemokrata női mozgalomnak Németországban. 1891-től 1917-ig ő szerkesztette az SPD nőknek szóló újságját, az „Egyenlőség”-et (Die Gleicheit). 1907-ben ő lett a vezetője az SPD újonnan alapult női tagozatának. Ő hozta létre az első nemzetközi nőnapot, 1911. március 8-án.

Az első világháború alatt Zetkin, Karl Liebknecht, Rosa Luxemburg és egyéb befolyásos SPD párti politikusok visszautasították a párt „Burgfrieden" politikáját (vagyis azon szerződés betartását, melyet a kormánnyal írtak alá, és arról szólt, hogy tartózkodnak a háború alatt minden sztrájktól). Egyéb háborúellenes aktivistákkal együtt Zetkin rendezett egy nemzetközi szocialista női háborúellenes konferenciát Berlinben 1915-ben. Háborúellenes nézeteiért többször letartóztatták a háború alatt.

1916-ban Zetkin egyik volt a Spartakista Liga és a Független Német Szociáldemokrata Párt (USPD) alapítóinak. A párt 1917-ben levált anyapártjáról, az SPD-ről, a háború mellett kialakított nézetei miatt. 1919 januárjában az előző év novemberi német forradalom után megalapult a Németország Kommunista Pártja (KPD), melyhez Zetkin is csatlakozott, és képviselte a pártot 1920-tól 1933-ig a Reichstagban. Interjút készített Leninnel a nőket érintő kérdésekről.

1924-ig Zetkin a KPD Központi Irodájának tagja volt, 1927-től 1929-ig pedig a párt Központi Bizottságának tagja. 1921 és 1933 között a III. Internacionálé vagyis a Komintern végrehajtó bizottságának tagja volt. 1925-ben a német baloldali szolidaritási szervezet, a „Vörös segély" (Rote Hilfe) elnökévé választották. 1932 augusztusában a Reichstag rangidős házelnökeként felszólította az embereket, hogy harcoljanak a nemzetiszocializmus ellen.

További élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mikor 1933-ban Adolf Hitler és a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt hatalomra kerültek, a Német Kommunista Pártot kitiltották a Reichstagból erre a Reichstagi tűz után került sor. Zetkin, ezúttal utoljára, száműzetésbe vonult, ezúttal a Szovjetunióba. Moszkva közelében, Arhangelszkojéban az egykori főnemesi birtokon halt meg 1933. június 20-án, közel 76 évesen. Moszkvában temették el, a Kreml fala mellé.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lenin beszélgetése Clara Zetkinnel a nők helyzetéről (S.n., 1948)
  • Az élet frontján akarok harcolni. Válogatott írások és beszédek (Egyetemi Nyomda, 1956)
  • Visszaemlékezések Leninre (S.n., 1957; Kossuth, 1983) ISBN 963 2239 8
  • Válogatott beszédek és írások (Kossuth, 1961)

Idegen nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Clara Zetkin témájú médiaállományokat.