Clara Zetkin
| Clara Zetkin | |
| Clara Zetkin 1920 körül | |
| Születéskori neve | Clara Eissner |
| Született | Wiederau 1857. július 5. |
| Elhunyt | Archangelszkoje 1933. június 20. |
| Nemzetisége | német |
| Házastársa | Georg Friedrich Zundel |
| Foglalkozása | Politikus, nőjogi harcos |
Clara Zetkin (Született: Clara Eissner, Wiederau, 1857. július 5. – Szovjetunió, Archangelszkoje, 1933. június 20.) német szocialista politikus és nőjogi harcos. 1917-ig Németország Szociáldemokrata Pártjának aktív tagja volt, ezután pedig Németország Független Szociáldemokrata Pártjához (USPD) csatlakozott, annak is a szélsőbaloldali szárnyához, a Spartakista Ligához, melyből később a Németország Kommunista Pártja (KPD) kialakult. Ezen párt színeiben volt képviselő a Reichstagban a Weimari köztársaság idején 1920 és 1933 között.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Ifjúkora [szerkesztés]
A szászországi Wiederauban született. Tanárnak tanult, 1874-től kezdve kapcsolatokat épített ki a német nőjogi mozgalommal és a munkásmozgalommal. 1878-ban csatlakozott a Szocialista Munkáspárthoz (Sozialistische Arbeitpartei, SAP). Ezt a pártot 1875-ben alapították, két korábbi párt egybeolvadásának gyümölcseként. Az egyik az ADAV volt, amit Ferdinand Lassalle alapított, a másik pedig az SDAP, melyet August Bebel és Wilhelm Liebknecht hoztak létre. 1890-ben nevüket Német Szociáldemokrata Pártra (SPD), változtatták.
Pályafutása [szerkesztés]
Mivel Bismarck 1878-ban betiltotta a szocialista mozgalmakat, 1882-ben Zetkin Zürichbe ment, majd később Párizsban élt. Párizsban töltött ideje alatt fontos szerepet játszott a Nemzetközi Munkásközösség vagyis az Első Internacionálé nevű szocialista csoport létrehozásában. Ekkoriban vette fel társa, egy orosz forradalmár Ossip Zetkin nevét. A férfitól egyébként a későbbiekben két fia született. Később hozzáment Georg Friedrich Zundelhez, a híres művészhez, akinek 1899-től 1928-ig volt felesége.
Az SPD-ben Zetkin és nagyon közeli barátja és elvtársa, Rosa Luxemburg voltak a fő figurái a szélsőbaloldali forradalmi szárnynak. Vele együtt támadta Eduard Bernstein revizionista nézeteit. Zetkint érdekelték a nők politikai jogai, harcolt az egyenlő lehetőségekért és a nők választójogáért. Ő a megalapítója a szociáldemokrata női mozgalomnak Németországban. 1891-től 1917-ig ő szerkesztette az SPD nőknek szóló újságját, az „Egyenlőség”-et (Die Gleicheit). 1907-ben ő lett a vezetője az SPD újonnan alapult női tagozatának. Ő hozta létre az első nemzetközi nőnapot, 1911. március 8-án.
Az első világháború alatt Zetkin, Karl Liebknecht, Rosa Luxemburg és egyéb befolyásos SPD párti politikusok visszautasították a párt „Burgfrieden" politikáját (vagyis azon szerződés betartását, melyet a kormánnyal írtak alá, és arról szólt, hogy tartózkodnak a háború alatt minden sztrájktól). Egyéb háborúellenes aktivistákkal együtt Zetkin rendezett egy nemzetközi szocialista női háborúellenes konferenciát Berlinben 1915-ben. Háborúellenes nézeteiért többször letartóztatták a háború alatt.
1916-ban Zetkin egyik volt a Spartakista Liga és a Független Német Szociáldemokrata Párt (USPD) alapítóinak. A párt 1917-ben levált anyapártjáról, az SPD-ről, a háború mellett kialakított nézetei miatt. 1919 januárjában az előző év novemberi német forradalom után megalapult a Németország Kommunista Pártja (KPD), melyhez Zetkin is csatlakozott, és képviselte a pártot 1920-tól 1933-ig a Reichstagban. Interjút készített Leninnel a nőket érintő kérdésekről.
1924-ig Zetkin a KPD Központi Irodájának tagja volt, 1927-től 1929-ig pedig a párt Központi Bizottságának tagja. 1921 és 1933 között a III. Internacionálé vagyis a Komintern végrehajtóbizottságának tagja volt. 1925-ben a német baloldali szolidaritási szervezet, a „Vörös segély" (Rote Hilfe) elnökévé választották. 1932 augusztusában a Reichstag rangidős házelnökeként felszólította az embereket, hogy harcoljanak a nemzetiszocializmus ellen.
További élete [szerkesztés]
Mikor 1933-ban Adolf Hitler és a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt hatalomra kerültek, a Német Kommunista Pártot kitiltották a Reichstagból erre a Reichstagi tűz után került sor. Zetkin, ezúttal utoljára, száműzetésbe vonult, ezúttal a Szovjetunióba. Moszkva közelében, Archangelszkojéban halt meg 1933. június 20-án, közel 76 évesen. Moszkvában temették el, a Kreml fala mellé.
Forrás [szerkesztés]
- Életrajz, kivonatok (angol nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 3.)
- Életrajz, kivonatok (angol nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 3.)
Külső hivatkozás [szerkesztés]
- Zetkin riportja Leninnel (angol nyelven). Marxsist.org. (Hozzáférés: 2012. november 3.)
Irodalom [szerkesztés]
Magyar nyelven [szerkesztés]
- Lenin beszélgetése Clara Zetkinnel a nők helyzetéről (S.n., 1948)
- Az élet frontján akarok harcolni. Válogatott írások és beszédek (Egyetemi Nyomda, 1956)
- Visszaemlékezések Leninre (S.n., 1957; Kossuth, 1983) ISBN 963 2239 8
- Válogatott beszédek és írások (Kossuth, 1961)
Idegen nyelven [szerkesztés]
- Clara Zetkin: Selected Writing, Clara Zetkin, 1991 ISBN 0717806111
- Clara Zetkin as a Socialist Speaker Dorothea Reetz, 1987 ISBN 0717806499
- On the History of the German Working Class Women's Movement Clara Zetkin, Alan Freeman (introduction) ISBN 0745304532
Képgaléria [szerkesztés]
|
|||||||||||||||||||

