Gottlieb von Jagow

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gottlieb von Jagow
Gottlieb von Jagow.png
Gottlieb von Jagow
Született 1863. június 22.
Berlin, Németország
Elhunyt 1935. január 11. (71 évesen)
Potsdam, Németország
Foglalkozása diplomata
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gottlieb von Jagow témájú médiaállományokat.

Gottlieb von Jagow (Berlin, 1863. június 22.Potsdam, 1935. január 11.) a Német Birodalom külügyminisztere volt az 1913-tól 1916-ig terjedő időszakban. Megjósolta mind Nagy-Britannia, mind az Egyesült Államok belépését az első világháborúba.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gottlieb von Jagow 1863. június 22-én született Berlinben[1] egy ősi brandenburgi család gyermekeként. Jogi végzettséget szerzett, majd 1895-ben diplomáciai pályára lépett. 1907-től 1909-ig Luxemburgban, 1909-től 1913-ig pedig Olaszországban látott el diplomáciai szolgálatot. 1912-ben segédkezett a Hármas szövetség megújításában. 1913-ban a Német Birodalom külügyminiszterévé nevezték ki.[2]

Meggyőződése volt, hogy az Orosz Birodalommal való háború elkerülhetetlen, azonban nem hitte, hogy 1914 nyara a megfelelő időpont lett volna a német fél számára. Az első világháborút megelőző időben támogatta az Osztrák–Magyar Monarchia politikáját és törekvéseit. Emellett azonban erősíteni kívánta az angol-német kapcsolatokat, ezért elítélte Alfred von Tirpitz tengernagy ambícióit és angolokkal való haditengerészeti rivalizálását. A gyarmati politikát illetően is a megbékélésre törekedett.[2]

Fenti nézetei alapján óvatos, szinte pesszimista tanácsadója volt a kevésbé megfontolt II. Vilmos német császárnak. Angolbarát nézetei hatására, melyet a háború előtti német politikai elit többsége gyakorlatilag elutasított, kifejezésre juttatta azon véleményét, hogy a közvélekedéssel szemben egy kontinentális háború esetén Nagy-Britannia valószínűleg nem tudja majd megőrizni semlegességét. Ennek ellenére szerepe nem volt teljesen egyértelmű a júliusi válság idején. [3]

A válság idején helyeselte Theobald von Bethmann-Hollweg kancellár álláspontját, aki támogatta az Osztrák–Magyar Monarchia Szerbiával szembeni fellépését. Ezt azonban valószínűleg abban a reményben tette, hogy egy együttes, közös fellépéssel elkerülhető lesz egy komolyabb háború, bár tisztában volt azzal, hogy Orosz Birodalommal való összecsapás elkerülhetetlen lesz.[3]

Jagow nem volt militarista beállítottságú. A Schlieffen-tervvel szemben szkeptikus és elutasító volt, mivel az Belgium semlegességének megsértésén alapult. A háború előrehaladtával ellenezte az Alfred von Tirpitz tengerészeti miniszter és tengernagy által képviselt korlátlan tengeralattjáró-háború bevezetését, helyesen megjósolva, hogy az az Egyesült Államok első világháborúba való belépéséhez vezet.[3]

Mikor az I. marne-i csatát követően bebizonyosodott az, hogy Helmuth von Moltke nem tudja megvalósítani a Schlieffen-tervet, Jagow azonnali béketárgyalásokat javasolt. Tirpitz tengernaggyal való ellentéte végül pozíciójának elvesztésébe került 1916 novemberében. A háború után, 1919-ben Ursachen und Ausbruch des Weltkriegs címmel kiadta emlékiratait. További szerepet nem játszott a német politikában.[3] 1935. január 11-én hunyt el Potsdamban.[1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Wissen Media Verlag:Gottlieb von Jagow (német nyelven). (Hozzáférés: 2009. február 26.)
  2. ^ a b Spencer Tucker, Laura Matysek Wood és Justin D. Murphy. The European Powers in the First World War:An Encyclopedia. Taylor & Francis, 383. o. ISBN 081 5303 998 (1996) 
  3. ^ a b c d Who's Who: Gottlieb von Jagow (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. február 26.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]