Philipp Scheidemann

Philipp Scheidemann

A Weimari Köztársaság 1. kancellárja
Hivatali idő 1919. február 13. – 1919. június 20.
Előd	Friedrich Ebert
Utód	Gustav Bauer

Született	Kassel 1865. július 26.
Elhunyt	Koppenhága 1939. november 29. (74 évesen)
Párt	NSZP

Philipp Scheidemann (Kassel, 1865. július 26. – Koppenhága, 1939. november 29.) német szociáldemokrata politikus. 1918. november 9-én önhatalmúlag a Reichstag erkélyéről kiáltotta ki a Weimari Köztársaságot, melynek első kancellárja lett.

Élete [szerkesztés]

Philipp Scheidemann 1865. július 26-án született Kasselban. Újságíróként vállalt munkát és 1903-tól szociáldemokrata képviselő volt a Reichstagban. Az első világháborút illetően osztotta pártjának többségi véleményét, mely a háborúban való német részvételt támogatta. A háború végéhez közeledve tárca nélküli miniszternek nevezték ki az utolsó császári kormányban, 1918 októberében. Bár a szociáldemokratáknak szándékában volt az alkotmányos monarchia támogatása Scheidemann önhatalmúlag kikiáltotta a Weimari Köztársaságot. Az államforma megváltozása a baloldali zavargások következtében visszafordíthatatlanná vált.^[1]

1918 novemberétől 1919 februárjáig az átmeneti köztársasági kormány hat fős kormányzó tanácsának tagja volt. 1919 februárjától júniusáig a Weimari Köztársaság első kancellárjaként szolgált, majd a versailles-i békeszerződés elleni tiltakozása jeleként lemondott. Ezt követően Kassel polgármestere volt 1920 és 1925 között. Scheidemann fenntartotta tiltakozását a kormány a katonák és a reakciós pártok irányában való közeledési kísérletei ellen. 1922-ben sikertelen merényletet követtek el ellene. 1933-ban, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt hatalomra jutásakor elhagyta az országot. 1939. november 29-én hunyt el Koppenhágában.^[1]