Karl Liebknecht
| Karl Liebknecht | |
 |
|
| Karl Liebknecht 1900 körül | |
| Született | Lipcse, Német Birodalom 1871. augusztus 13. |
| Elhunyt | Berlin 1919. január 15. (48 évesen) |
| Nemzetisége |  Német |
Karl Liebknecht (Német Birodalom, (Leipzig) Lipcse, 1871. augusztus 13. - Berlin, 1919. január 15.) egy német származású marxista politikus, ügyvéd, és forradalmár volt. Édesapja (Wilhelm Liebknecht) szintén marxista beállítottságú politikus, 1891-ben a Szociáldemokrata Párt egyik alapító tagja volt. Karl Liebknecht, Leo Jogiches-el és Rosa Luxemburg-al részt vállalt a berlini Spartakista felkelésben. Friedrich Ebert a Szociáldemokrata Párt elnöke, valamint német kancellár azonban vérbe fojtotta a felkelést, vezetőit (Liebknecht-et is beleértve) pedig mind egy szálig kivégeztette.[1]
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Fiatalkora [szerkesztés]
Liebknecht 1871-ben született egy Lipcsében. Apja nyomására ő is a szociáldemokrata párt, és a marxizmus híve lett. Gazdasági tanulmányait Leipzig, és Berlin városában végezte el. Ezek az évek határozták meg későbbi életét. Az iskola légköre, s apja nyomása hatására már fiatalkorában fejlett marxista nézeteket vallott.[2]
1893-1894 között katonai szolgálatot teljesített.
Politikai pályán [szerkesztés]
Olyannyira közeledett a politika felé, hogy 1898-ban Berlinbe költözött. Bevallása szerint arra törekedett, hogy embereket ne ítéljenek el politikai bűncselekményekért, mivel ebben az időben számos embert ítéltek el koholt vádak alapján. Folyamatos bírálatai miatt bebörtönözték, és körülbelül tizennyolc hónapot ült (1907-1908). 1900-ban belépett a német Szociáldemokrata Pártba. Ebben az évben nősült meg (felesége azonban 1911-ben elhunyt). 1901-ben a berlini városi tanács tagjává választották, és ezt a pozíciót 1913-ig meg is tartotta.[2]
Gyakran élesen bírálta a kormány tehetetlenségét, ezek miatt bebörtönözték, és körülbelül tizennyolc hónapot ült (1907-1908). 1912-ben a Szociáldemokrata Párt színeiben bejutott a Reichstagba. Hamarosan csatlakozott a Rosa Luxemburg és Leo Jogiches által szerveződő úgynevezett Spartakista Ligához. A liga tagjai háború befejezését, és marxista vezetést követeltek. 1915-ben ennek ellenére besorozták, és több hónapot harcolt a fronton. Később gyenge szervezete, és rossz egészségi állapotára való tekintettel hazaengedték.[3] 1916 áprilisában a háborús hitelekről beszélt, és újra szavazást kért ebben a kérdésben. Beszéde akkora felháborodást okozott, hogy bebörtönözték.[2]
A német forradalomban [szerkesztés]
Társaival már 1918-ban tervezte a forradalmat, amely a Spartakista Liga vezetésével fog lezajlani. 1919. január 6-án pedig kirobbant a Spartakista felkelés amely során Friedrich Ebert német kancellár szabadcsapatai szétverték a spartakisták csapatait, és bebörtönözték a vezetőket.[2] A szociáldemokrata, Friedrich Ebert a Freikorpsok, (a nacionalista milícia bevetésével) elfojtotta a megmozdulásokat. Január 15-én Rosa Luxemburgot és Liebknechtet letartóztatták, puskatussal leütötték, és fejbe lőtték. Luxemburg holttestét a közeli folyóba dobták (májusban került elő), Liebknechtét a közeli hullaházba vitték azonosítás nélkül. Egy Freikorps-tagot később két év börtönre ítéltek tette miatt. Több száz KPD-tag jutott hasonló sorsra.[4]
Lásd még [szerkesztés]
Forrás [szerkesztés]
- ↑ Karl Liebknecht életrajza a Spartacus.schoolnet oldalán (angol nyelven). Spartacus.uk. (Hozzáférés: 2011. június 26.)
- ^ a b c d Karl Liebknecht a Firstworldwar.com-on (angol nyelven). Firstworldwar.com. (Hozzáférés: 2011. június 26.)
- ↑ Karl Liebknecht életrajza a Firstworldwar.com-on (angol nyelven). Firstworldwar.com. (Hozzáférés: 2011. június 26.)
- ↑ Rosa Luxemurg szócikke a Wikipédián (magyar nyelven). Wikipedia.hu.org. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
|
|||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
.png&filetimestamp=20090312101018){kind=small}
