Friedrich Engels

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Friedrich Engels
Engels.jpg
Született Wuppertal
1820. november 28.
Elhunyt London
1895. augusztus 5. (74 évesen)

Friedrich Engels (magyarosan: Engels Frigyes) (Wuppertal, 1820. november 28. – London, 1895. augusztus 5.) német filozófus, a Kommunista Kiáltvány társszerzője.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Barmenben (Wuppertal közelében) született 1820. november 28-án. Német teoretikus, a tudományos szocializmus egyik megalapítója Marx mellett.

A berlini egyetemen filozófiát tanult és csatlakozott az ifjú hegeliánusok mozgalmához, akik a porosz feudális állam lerombolását tűzték ki célul. Apja textilgyáros volt, fiát kereskedelmi pályára szánta.

1842-től textilgyáros apja céhét képviselte Manchesterben, ahol az angol munkásosztály életét, életkörülményeit vizsgálta. 1844-ben átutazóban volt Párizsban és itt megismerkedett Marx-szal, és barátságot kötött vele, felismerték álláspontjuk azonosságát. Több közös munkájuk jelent meg. Közösen írták a Szent családot (1843), a Német ideológiát (1845-46) és a Kommunista kiáltványt (1848). Ezekben megfogalmazták a társadalmi-gazdasági formák fejlődésére és az osztályharcra vonatkozó elméletüket.

1848-ban megalapították Marx-szal a Kommunisták Szövetségét. 1849-ben a délnémet felkelésben vett részt, melynek bukását a Forradalom és ellenforradalom Németországban című művében (1851-52) elemezte. Visszatérve Londonba anyagilag támogatta Marxot A tőke megírásában, majd a manchesteri fonalgyárat vezette. Ebben az időszakban írta meg az Anti-Dühring, A természet dialektikája, A család, a magántulajdon és az állam eredete című művét. Marx halála után feldolgozta és kiadta A Tőke II. és III. kötetét. Részt vett az I. és a II. Internacionálé megalapításában, és szervezte a nemzetközi munkásmozgalmat. 1895. augusztus 5-én hunyt el Londonban.

[szerkesztés] Véleménye az 1848-49-es magyar forradalomról

Engels és Karl Marx az 1848-49-es magyar forradalom tisztelői és támogatói közé tartoztak. Maga Engels így kommentálta az akkori eseményeket: „Az 1848-as forradalmi mozgalomban először, 1793 óta először meri megtenni egy nép, amelyet körülzárt az ellenforradalmi túlerő, hogy a gyáva ellenforradalmi dühvel a forradalmi szenvedélyt, a terreur blanche-sal a terreur rouge-t állítsa szembe. Hosszít idő óta először találkozunk egy valóban forradalmi jellemmel, egy olyan férfiúval, aki népe nevében fel meri venni az élethalálharc kesztyűjét, aki nemzete számára Danton és Carnot egy személyben, s ez a férfiú - Kossuth Lajos.” (Marx és Engels válogatott művei I.: A magyar harc)

[szerkesztés] Fontosabb munkái

(Engels 1892-es összeállítása)

  1. (Marxszal együtt) "A szent család. Bruno Bauer és társai ellen". Friedrich Engels és Karl Marx, Majna-Frankfurt 1845. [MEM, 2. köt.]
  2. "A munkásosztály helyzete Angliában. Személyes megfigyelések és forrásmunkák alapján", Lipcse 1845. Angolul New York 1887. [MEM, 2. köt.]
  3. (Marxszal együtt, névtelenül) "A Kommunista Párt kiáltványa", London 1848. Minden nyelvre lefordítva. [MEM, 4. köt.] Társszerkesztés, ill. főszerkesztés – Marx helyett – a "Neue Rheinische Zeitung [Organ der Demokratie]"-nál, Köln 1848. június 1 – 1849. május 19. [MEM, 5-6. köt.] Ua. a "Neue Rheinische Zeitung. [Politsch-ökonomische] Revue"-nél, Hamburg 1850. [MEM, 7. köt.]
  4. (Névtelenül) "A Pó és a Rajna", Berlin, F. Duncker 1859. [MEM, 13. köt.]
  5. (Névtelenül) "Szavoja, Nizza és a Rajna", Berlin, Behrend 1860. [MEM, 13. köt.]
  6. "A porosz katonai kérdés és a német munkáspárt", Hamburg 1865. [MEM, 16. köt.]
  7. "A német parasztháború". [A "Neue Rheinische Zeitung. Politsch-ökonomische Revue" nyomán], Lipcse, Genossenschaftsbuchdruckerei, I. kiad. [1850], II. kiad. [1870], III. kiad. 1875. [MEM, 7. köt.]
  8. "A lakáskérdéshez". 3. füzet, a "Volksstaat" nyomán. I. kiad. Lipcse, Genossenschaftsbuchdruckerei 1872, II. kiad. Zürich, Volksbuchhandlung 1887. [MEM, 18. köt.]
  9. "Az oroszországi társadalmi viszonyokról", a "Volksstaat" nyomán, Lipcse, Genossenschaftsbuchdruckerei 1875. [MEM, 18. köt.]
  10. "Porosz pálinka a német Reischtagban". "-" 1876. [MEM, 19. köt.]
  11. "A bakunyinisták munkában. Emlékirat a legutóbbi spanyolországi felkelésről". A "Volksstaat" nyomán, Lipcse, Genossenschaftsbuchdruckerei [1874] [MEM, 18. köt.]
  12. "Eugen Dühring új tudomány-forradalmasítása". A "Volksstaat", ill. "Vorwärts" nyomán. I. kiad. Lipcse, Genossenschaftsbuchdruckerei 1878. II. kiad. Zürich, Volksbuchhandlung 1886. [MEM, 20. köt.]
  13. "A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig", I., II. és III. kiad., valamennyi 1883, Zürich, Volksbuchhandlung. (Franciául, oroszul, lengyelül, olaszul, spanyolul, románul, dánul, hollandul.) [MEM, 19. köt.]
  14. "A család, a magántulajdon és az állam erdete. Lewis H. Morgan kutatásai nyomán" Zürich, Volksbuchhandlung 1884. II. kiad. Stuttgart, Dietz [1886]. III. kiad. előkészületben, (olasz, román, dán, francia kiad. előkészületben). [MEM, 21. köt.]
  15. "Ludwig Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége". A "Neue Zeit" nyomán, Stuttgart, Dietz 1888. [MEM, 21. köt.]
  16. "A Brentano contra Marx állítólagos idézethamisítási ügyben" Hamburg 1891. [MEM, 22. köt.]

[szerkesztés] Egyéb fontosabb munkái

  • Jegyzetek a háborúról. [MEM, 17. köt.]
  • A természet dialektikája. [MEM, 20. köt.]

[szerkesztés] Források

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

Új Alapismereti Kislexikon

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Engels témájú médiaállományokat.

http://www.marx.extra.hu összes művei magyarul

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Friedrich_Engels”