Friedrich Carl von Savigny
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Friedrich Carl von Savigny (magyarosan Savigny Frigyes Károly), (Frankfurt am Main, 1779. február 21. – Berlin, 1861. október 25.) német jogtudós
[szerkesztés] Életpályája
Marburgban 1803 óta rendkívüli tanár volt s Das Recht des Besitzes (Giessen 1803, 7. kiad. Rudorfftól, Bécs 1865) c. művével hiressé tette nevét. 1808. Landshutban, 1810. Berlinben lett rendes tanár, 1816. titkos igazságügyi tanácsos, 1842. a porosz törvény reviziója céljából alakult bizottság minisztere lett, de 1848. ez állásától meg kellett válnia. 1854. az első kamarának élethossziglani tagja lett. S. fő képviselője volt a történelmi jogiskolának és Thibaut, Gönner stb. kodifikátori törekvései ellen Vom Beruf unseres Zeit für Gesetzgebung und Rechtswissenschaft (Heidelberga 1814, 3. kiad. Marburg 1892) c. munkájával lépett fel.
[szerkesztés] Főbb művei
- Geschichte des röm. Rechts im Mittelalter (u. o. 1815-31, 6 köt., 2. kiad. 1834;1851, 7 köt.)
- System des heutigen röm. Rechts (Berlin 1840-49, 8 köt., Henser tárgy- és forrásmutatójával 1851);
- Obligationsrecht (u. o. 1851-1853, 2 köt.,
- Eichhornnal és másokkal együtt adta ki a Zeitschrift für geschichtliche Rechtswissenschaft (1815-50-ig, 15 köt.) c. folyóiratot. Összegyüjtve Vermischte Schriften-jei (u. o. 1850, 5 köt.) jelentek meg.
 |
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet. Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont. |
