Friedrich Carl von Savigny

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Friedrich Carl von Savigny

Friedrich Carl von Savigny (magyarosan Savigny Frigyes Károly), (Frankfurt am Main, 1779. február 21.Berlin, 1861. október 25.) német jogtudós, a történelmi jogi iskola fő képviselője.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1803-tól rendkívüli tanár volt Marburgban. Nevét "Das Recht des Besitzes " című műve tette ismertté (1803). 1808-ban Landshutban, 1810-ben Berlinben lett rendes tanár, 1816-ban titkos igazságügyi tanácso., 1842-ban a porosz törvény revíziója céljából alakult bizottság minisztere lett, de 1848-ban az állásától meg kellett válnia. 1854-ben az első kamara élethossziglani tagja lett.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Savigny a történelmi jogi iskola fő képviselője volt. Thibaut, Gönner stb. kodifikátori törekvései ellen "Vom Beruf unseres Zeit für Gesetzgebung und Rechtswissenschaft" (Heidelberg, 1814, 3. kiadás Marburg, 1892) című munkájával lépett fel.

Friedrich Carl von Savigny emlékbélyeg

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A német posta 1957-ben emlékbélyeget adott ki a tiszteletére.


Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]